Cuzco

Cuzco (Cusco)
Cuzco címere Cuzco zászlaja
Közigazgatás
Ország	Peru
Megye	Cusco
Tartomány	Cusco
Körzet	Cusco
Alapítás éve	1534
Polgármester	Luis Pantoja Calvo (2023. január 1. – )
Népesség
Teljes népesség	428 450 fő (2017)
Tszf. magasság	3399 m
Időzóna	PET (UTC-5)
Elhelyezkedése
d. sz. 13° 31′ 20″, ny. h. 71° 58′ 60″-13.522222, -71.98333313.522222°S 71.983333°W, ny. h. 71° 58′ 60″-13.522222, -71.98333313.522222°S 71.983333°W
Cuzco honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat.

3400 méter magasságban fekszik. Egykoron az Inka Birodalom fővárosa volt, lakóinak nagy része még ma is indián eredetű. Az idegenforgalom szempontjából fontos város; a sok műemlék miatt Amerika Rómájának is nevezik. 1983 óta az UNESCO világörökségének része. (→ Peru világörökségi helyszínei)

A környékén jelentős inka romok találhatók. A város egyben kiindulópont a világhírű Machu Picchu felé.

Cuzco városa a Watanay-folyó völgyében fekszik 3400 méteres tengerszint feletti magasságban. Északon a Willkapampa-hegység 4-6000 méter magas hegycsúcsai határolják.

Éghajlata

Cuzco éghajlata szubtrópusi hegyvidéki, két évszak különíthető el egymástól. A száraz, téli évszak áprilistól októberig tart és bőséges napsütés jellemzi, de éjszaka fagy is előfordulhat. Az esős, nyári évszak novembertől márciusig tart.

 

Inka kor

Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az első inka, Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.

A puma volt a szent állatuk, és várost puma formájú alakzatnak tervezték. A város volt az állat teste, a Saqsaywaman erőd a feje. Egy felső- és egy régebbi alsóvárosból állt.

Feltehetően itt építették a Nap-templomot (Qorikancha), amely az inkák legjelentősebb szentélye volt és Intinek, a napistennek szentelték.

A Nap-templom (Korikancsa) (wd) az egyik legjelentősebb templom volt, amit az inkák építettek. Falait a mennyezettől a padlóig aranytáblák és aranylemezek borították, a keleti fal mellett a főoltáron pedig a nap óriási alakja volt, egyetlen vastag aranylemezből. Mellette voltak az inkák múmiái aranyozott trónokon, s a templom minden kapuja szintén aranyozott volt. A templom körül szintén aranyozott díszítésű zárdák és öt pavilon volt. A gyarmatosító spanyolok jelentései olyan gazdagságról számolnak be, amely "hihetetlenül mesés" volt. Amikor 1533-ban a spanyolok megkövetelték az inkáktól, hogy aranyban gyűjtsenek váltságdíjat vezetőjük, Atahualpa életéért, az arany nagy részét a templomból szedték össze.

A szertartásokat a város főterén, a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.

A nép a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén, napon szárított téglából sok egyszerű házat emelt.

Virágkorában a városnak 200 000 lakosa is lehetett. A nagy ünnepeken és a vásárok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.

Újkor

1533 novemberében a spanyol Francisco Pizarro katonái elfoglalták és kifosztották a várost. A spanyolok sok inka épületet, templomot és palotát leromboltak. A megmaradt falakat a saját építményeik, egy új város építésének alapjául használták fel; ez a kőfalazat ma is látható. A város jelentősége azután hanyatlott, miután Pizarro a fővárosát 1535-ben Limába helyezte át. A hegyvidéki, andoki régióban viszont ez a város maradt a spanyol gyarmatosítás és a katolikus kereszténység terjesztésének központja.

A spanyol gyarmatosítás évei alatt sok inka halt bele a himlőjárványba, mivel még nem szereztek immunitást az európai eredetű betegséggel szemben.

1650-ben hatalmas földrengés történt, amely nagy pusztítást okozott. Az ezt követő újjáépítési erőfeszítések a barokk építészet stílusában folytak. A munkát római katolikus papok és szerzetesek irányították vagy befolyásolták, és számos jelentős templomot és egyéb épületet emeltek az inka építmények helyére vagy azokra ráépítkezve.

 

Modern kor

1950 májusában egy újabb jelentős földrengés történt, amely az összes templomot és a házak csaknem 90 százalékát megrongálta. A Santo Domingo-templom, amely a lenyűgöző Qurikancha (inka Nap-templom) alapjaira épült, az érintett épületek közé tartozott. Az inka építészet emlékei viszont ellenálltak a földrengésnek.

Az 1990-es évek óta a turizmus jelentősen növekedett. Cuzco a legfontosabb turisztikai város Peruban.

Légi

Nemzetközi forgalmú repülőtere van, az Aeropuerto Alejandro Velasco Astete, amely a városközpont közelében fekszik.

2017-ben a perui elnök bejelentette egy új nemzetközi repülőtér építésének megkezdését, amely Cuzco városától 30 percre lesz. A becslések szerint az új repülőtér leghamarabb 2025-re készül el, amikor a Velasco Astete repülőteret bezárják.

•  
  A katolikus székesegyház (1560-1654)
•  
  Cuzco központi tere
•  
  Középen a város főtere
•  
  Belvárosi épület
•  
  Régi utca a városközpontban
•  
  Szt. Péter-templom
•  
  A gyarmati építmények közül sok az inka építményeket használta alapul
•  
  Sacsayhuamán romjai

• Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
• Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
• Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat.

• Cikk Cuzcoról
• Képek Cuzcoról
• Információk Cuzcoról utazóknak (Angolul)

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!