Csanytelek: Magyarországi község Csongrád-Csanád vármegyében

Magyarország leghosszabb falujának tartják.

Csanytelek
Műemlék római katolikus Nepomuki Szent János-templom
Csanytelek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Csongrádi
Jogállás	község
Polgármester	Erhard Gyula (független)
Irányítószám	6647
Körzethívószám	63
Népesség
Teljes népesség	2537 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	73,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″46.606188888889, 20.10483055555646.606189°N 20.104831°E, k. h. 20° 06′ 17″46.606188888889, 20.10483055555646.606189°N 20.104831°E
Csanytelek Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Csanytelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanytelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A település a dél-alföldi régióban, a Tisza jobb partján fekszik. Távolsága Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométer. Szomszédai: észak felől Felgyő, kelet felől Szegvár (a folyó túlpartján), dél felől Baks, nyugat felől pedig Tömörkény.

Megközelítése

Lakott területén végighalad, számos irányváltásától eltekintve nagyjából észak-déli irányban a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben mindkét város irányából, illetve ez az út húzódik végig a Csaj-tó nevű tórendszer elemei között is. Pálmonostora és az 5-ös főút felől a 4504-es út vezet a településre.

Csanytelek Árpád-kori település. 1075-ben említették először Chonu néven.

I. Géza király a halászfalut a Tisza két partján levő földjével és halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak adta.

A falu a 15. századig egyházi birtok volt. Temploma 1842-ben épült fel (Nepomuki Szent János-templom).

1910-ben 4231 lakosából 4208 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 58 református volt.

A 20. század elején Csongrád vármegye Csongrádi járásához tartozott.

A mai településszerkezet a 20. század elején alakult ki.

Polgármesterei

• 1990–1994: Kádár Józsefné (független)
• 1994–1998: Veres János (független)
• 1998–2002: Veres János (független)
• 2002–2006: Forgó Henrik (független)
• 2006–2010: Forgó Henrik (független)
• 2010–2014: Forgó Henrik (független)
• 2014–2019: Forgó Henrik (független)
• 2019-től: Erhard Gyula (független)

A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 2,8%, felekezeten kívüli 13,6% (16,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).

• Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 181.
• Forgó István: Csanytelek története a kezdetektől. Bába Kiadó, Szeged 2005., 240 p. ISBN 963-7337-46-6
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

Jegyzetek

• Tömörkényi Halgazdasági Vasút

• Csanytelek honlapja
• A csanyi dohánybeváltó