Baldur Von Schirach: Német politikus
Baldur Benedikt von Schirach (Berlin, 1907.
május 9. – Kröv, 1974. augusztus 8.) német ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek 1945 után. Schirach volt a Hitlerjugend (HJ) vezetője, Gauleiter és Bécs vezetője (Reichsstatthalter).
| Baldur von Schirach | |
 | |
| von Schirach | |
| 1. vezetője a Hitlerjugendnek | |
| Hivatali idő 1931 – 1940 | |
| Előd | Adolf Hitler |
| Utód | Artur Axmann |
| Hivatali idő 1940 – 1945 | |
| Előd | Josef Bürckel |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | második világháború |
| Született | 1907. május 9. Berlin, Német Birodalom |
| Elhunyt | 1974. augusztus 8. (67 évesen) Kröv, Rajna-vidék-Pfalz, NSZK |
| Sírhely | Rajna-vidék-Pfalz |
| Párt | Nemzetiszocialista Német Munkáspárt |
| Szülei | Emma Middleton Tillou Carl von Schirach |
| Házastársa | Henriette von Schirach 1933-1946 |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
| Díjak | Vaskereszt |
 | |
| Baldur von Schirach aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baldur von Schirach témájú médiaállományokat. | |
Élete
Weimarban született, apja színházigazgató volt. Anyja amerikai nő volt, Emma Middleton Lynah Tillou (1872 - 1944). Két lánytestvére volt, Viktoria és Rosalind von Schirach, és egy fiútestvére Karl Benedict von Schirach, aki 1919-ben öngyilkos lett 19 éves korában.
Tízéves korában beállt a Wehrjugendgruppe-ba, 1925-ben NSDAP-tag lett. 1932. március 31-én elvette Henriette Hoffmannt, akinek apja Hitler fényképésze és közeli barátja volt. Így került Hitler közelébe, és gyakran meglátogatta a Berghofon. Négy gyerekük született, Angelika Benedikta von Schirach (1933), Klaus von Schirach, Robert von Schirach és Richard von Schirach (1942).
Politikai pályafutása
1933-tól a Hitlerjugend vezetője, Reichsjugendführer lett. 1940-ben megszervezte 5 millió gyerek evakuálását a szövetségesek által bombázott városokból. Később belépett a hadseregbe, és Franciaországban harcolt, ahol vaskeresztet kapott hősiességéért. A Hitlerjugend vezetését tőle Artur Axmann vette át, Schirach ezután Bécs vezetője (Reichsstatthalter) lett. Kormányzása alatt deportáltak 185 000 zsidót munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de megtartotta állását.
A nürnbergi perben azt mondta, hogy nem tudott „megsemmisítő táborok” létezéséről. 1946-ban a bécsi zsidók deportálása miatt 20 év börtönre ítélték. 1949. július 20-án felesége elvált tőle. 1966 szeptemberében, büntetése letöltése után engedték ki. Megírta memoárjait „Hittem Hitlerben” címmel. 1974-ben halt meg Krövben.
Források
- Burton C. Andrus. A nürnbergi huszonkettő. Kossuth Könyvkiadó., 211. o. (1974). ISBN 963-09-0032-7
- G. M. Gilbert. Nürnbergi napló. LAP-ICS Könyvkiadó, 591. o. (1995). ISBN 963-8276-52-5
- Sebők János. Az ítélet napja. Népszabadság Zrt., 328. o. (2006). ISBN 963-9709-14-x
- Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. (2006). ISBN 963-530-716-0
 | Ez a német politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Baldur von Schirach, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.