Bélgázok

Nehezen emészthető, illetve illó és aromás olajakat, zsírsavakat tartalmazó, gyakran rostban gazdag anyagok fermentatív és bakteriális emésztése kapcsán gázok termelődnek. A bélgázok mennyisége és minősége nagy mértékben függ a táplálék minőségétől, valamint bizonyos fokig az egyén bélflórájától, baktériumaitól is. A bélgázok nagymérvű felszaporodása a belek feszülését és ezzel görcsös állapotot idéz elő (bélgörcs). A bélgázok keletkezése csecsemőkorban helytelen táplálás következménye is lehet. Máskor viszont az exszudatív alkattal (exszudatív diatézis) járó emésztési sajátság, amely a második évnegyed folyamán rendszerint megszűnik. A bélgázok megkötésére gyógyszereket alkalmaznak.

Előfordul bennük

• szén-dioxid
• egyes élőlényekben metán
• hidrogén
• etán, esetleg etanol
• rövid szénláncú, illékony szerves aldehidek és savak (pl. formaldehid, hangyasav, acetaldehid és ecetsav, propionaldehid és propionsav, butiraldehid és vajsav
• egyes aromás csoportot tartalmazó illóolajok
• nitrogén
• a fehérjebomlásból eredő ammónia, indol, szkatol
• kénhidrogén, merkaptánok
• putreszcin
• kadaverin

A bélgáz rendszerint a végbélnyíláson keresztül távozik a belekből. Előfordul az is, hogy a bélgázok felszívódnak a vérbe vagy a vizelettel együtt ürülnek ki.

• Egészségügyi ABC. Minerva, Budapest 1985. 76. old.
• Magyar nagylexikon 3. kötet 521 – 522. old.

• Hashajtó
• Mikrogravitáció
• Székrekedés
• Római kömény
• Hidrogén
• Tejallergia
• Bélcsavarodás
• Öngyógyszerezés, öngyógyítás
• Hullajelenségek

• révai