Azovi-Tenger: Tenger

Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze.

Azovi-tenger
A műholdfelvételen jól látszik a különbség a sekély Azovi-tenger és a mély Fekete-tenger között
Országok	Ukrajna, Oroszország
Hosszúság	340 km
Szélesség	135 km
Felszíni terület	37555 km2
Átlagos mélység	7 m
Legnagyobb mélység	13 m
Elhelyezkedése
Azovi-tenger Pozíció Európa térképén
é. sz. 46°, k. h. 37°46, 3746.000000°N 37.000000°E, k. h. 37°46, 3746.000000°N 37.000000°E
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Azovi-tenger témájú médiaállományokat.

Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.

Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.

A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.

A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.

A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került.

• Bokor József (szerk.). Azovi-tenger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.