Ak–74: Szovjet gépkarabélytípus

A fegyvert számos országban alkalmazzák.

AK–74
Típus	Gépkarabély
Ország	Szovjetunió
Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1974 –
Használó ország	Szovjetunió, Oroszország, Afganisztán, Románia, India, Kelet-Németország, Litvánia
Háborús alkalmazás	Közel-Keleti konfliktusok , Szovjetunió afganisztáni háborúja
Műszaki adatok
Űrméret	5,45 mm
Lőszer	5,45×39 mm
Tárkapacitás	30
Működési elv	gázelvezetéses, forgózárfejes reteszelésű
Tömeg	3 kg tár nélkül kg
Fegyver hossza	943 mm
Csőhossz	415 mm
Elméleti tűzgyorsaság	650 lövés/perc
Gyakorlati tűzgyorsaság	150 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	960 m/s
Max. lőtávolság	1000 m
Irányzék típusa	nyílt, optikai (AK–74M)
A Wikimédia Commons tartalmaz AK–74 témájú médiaállományokat.

Az 1970-es évek elején a Szovjet Hadsereg átállt a régebbi, 7,62×39 mm-es (43M) lőszerről az új 5,45×39 mm-es (74M) típusú köztes lőszer használatára. A fegyvert a Szovjet Hadseregnél az 1970-es évek végére rendszeresítették.

Az AK–74 gépkarabély forgózárfejes reteszelésű szerkezete megegyezik az AKM gépkarabéllyal. Az amerikaiak 5,56×45 mm-es lövészlőszerre való áttérését követően a szovjetek is kifejlesztették a maguk változatát, ez lett az 5,45×39 mm-es AK–74. Az új, kiskaliberű lőszerre való áttérést Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a fegyver tervezője ellenezte. Az AK–74 szerkezetileg azonos a korábbi 7,62×39 mm-es AKM-mel, csak külsőleg különbözőek egymástól, például: kevésbé ívelt műanyag tár és egy nagyméretű csőszájfékben térnek el egymástól. Az új, 5,45×39 mm-es lőszer mivel üreges, becsapódáskor az emberi testben bukdácsolni kezd és ezzel nagyon súlyos sérülést okoz. Ezenkívül nagyobb (egészen 1000 m/s-ig terjedő) sebességre is képes, és emiatt a lövedék röppályája jobban közelít a vízszinteshez. Az áthatoló képesség nincs akkora, mint a 7,62-es lőszernél, de a hatás legalább olyannyira pusztító. A vietnámi háborút követő években a szovjet haderő elemzői ráébredtek a kisebb méretű lövedékek előnyeire. Vietnámban az amerikai hadsereg a nehéz, 7,62 mm-es M14-es használatáról átállt a könnyebb 5,56 mm-es M16A1-es gépkarabély használatára. Néhány ilyen fegyver szovjet kézbe kerülése után megkezdődtek a vizsgálatok. Az elemzések eredménye enyhén szólva is meggyőző volt. A legfontosabb érv a fegyver mellett az, hogy a kisebb méretű lövedék kisebb visszaható erőt okoz, ami magával vonta a katonák kiképzési idejének megrövidülését is. Ez a szűkös katonai költségvetés miatt fontossá vált, mivel hosszú kiképzésre nem volt lehetőség. A kisebb lőszerek jobb kezelhetősége nagyobb pontosságot eredményezett, ami növelte az első lövés találatának valószínűségét. További előnye, hogy a katonák majdhogynem kétszer annyi lőszert magukkal vihettek, mivel az új, kisebb lőszer tömege alig fele a régebbi nagyobb, nehezebb típusnak. Az 1990-es évek végétől a fegyver továbbfejlesztett változatait, az AK–100-as szériát gyártják. A fegyverre felszerelhető akár egy GP–25-ös szovjet gránátvető is.

• AK–74 – alapváltozat
• AKSZ–74 – Az AK-74 behajtható válltámasszal készített változata (a típusjelben az SZ betű jelentése: szkladivajuscsij, magyarul: behajtható)
• AKSZ–74U – Az AKSZ–74-es rövid csövű változata, melyet a légidesszantosok és harcjárművek kezelőszemélyzete számára fejlesztettek ki. 1979-től gyártják.
• AK–74M – Az AK–74 modernizált változata, a faburkolatú műanyagból készült markolatot és válltámaszt polimerből készített alkatrészekkel cserélték le.

• Irak és egyéb Közel-Keleti konfliktusok
• Csecsenföldi háborúk
• Délszláv háború (1990-1998)

• AK–47
• AK–63
• AKSZ–74U
• AKM
• RPK–74
• 5,45×39 mm

 

A Wikimédia Commons tartalmaz AK–74 témájú médiaállományokat.

• www.kalasnyikov.hu
• Chris Mc Nab - Az AK 47-es