2019-Es Ausztriai Parlamenti Választás

A Nemzeti Tanács - az osztrák parlament alsóháza - 183 tagját választják meg. A legerősebb párt vezetője, ha sikerül kormánykoalíciót alakítani, Ausztria kancellárja lesz, az osztrák kormány feje.

Listavezető	Sebastian Kurz	Pamela Rendi-Wagner	Norbert Hofer	Werner Kogler	Beate Meinl-Reisinger
Párt neve	Osztrák Néppárt	Ausztria Szociáldemokrata Pártja	Osztrák Szabadságpárt	Osztrák Zöld Párt	NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum
Szavazatok száma	1,789,417 37,5%	1,011,868 21,2%	772,666 17,2%	664,055 10,1%	515,454 5,1%
Mandátumok	Nemzeti Tanács: 71 / 183	Nemzeti Tanács: 40 / 183	Nemzeti Tanács: 31 / 183	Nemzeti Tanács: 26 / 183	Nemzeti Tanács: 15 / 183
Változás %	6.0	5.7	9.8	10,1	2,8
Változás a mandátumokban	9	12	20	26	5

Heinz-Christian Strache az alkancellári pozícióról 2019. május 18-án lemondani kényszerült, amikor az azóta "Ibiza-ügyként" elhíresülve nyilvánosságra került egy videófelvétel arról, hogy 2017-ben, még a győztes választás előtt tárgyalt egy magát orosznak kiadó személlyel. Erre Sebastian Kurz kancellár és Alexander Van der Bellen elnök kihirdették előrehozott választást.

A Nemzeti Tanács 183 tagját nyílt listás, arányos rendszerben választják, kilenc választókerületben, és 39 alválasztókerületben. A választókerületeket a tartományi rendszer alapján alakították ki, és különböző számú képviselőt delegálnak, 7 és 36 között. Az alválasztókerületek szintjén a Hare-kvóta, szövetségi szinten pedig a D’Hondt-módszer alapján osztják szét a mandátumokat. A küszöb 4 százalék, illetve egy mandátum valamelyik alválasztókerületben. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, a szövetségi, az állami és a választókörzeti szinten.

Szavazói statisztika

A jelenlegi Nemzeti Tanácsból

Más indulók

• Osztrák Zöld Párt (GRÜNE)
• Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ)

Listavezetők

•  
  Sebastian Kurz
  (ÖVP)
•  
  Pamela Rendi-Wagner
  (SPÖ)
•  
  Norbert Hofer
  (FPÖ)
•  
  Werner Kogler
  (GRÜNE)

Indulási feltételek

Ahhoz, hogy szövetségi szinten indulhasson a választáson, egy pártnak össze kell gyűjtenie 2600 érvényes aláírást, vagy megszerezni három parlamenti képviselő támogatását.

Ha egy párt csak egy államban indulna, államonként különböző számú aláírást kell összegyűjtenie. Ezek a küszöbök:

• 100 - Burgenland, Vorarlberg
• 200 - Karintia, Salzburg, Tirol
• 400 - Felső-Ausztria, Stájerország
• 500 - Alsó-Ausztria, Bécs

Négy polgár közül három ment el szavazni

A 6,4 millió szavazásra jogosult polgárból 4,8 millió vett részt a választásokon (76%). A részvételi arány alacsonyabb volt mint négy évvel korábban (-4,4%). A voksok közül közel hatvanezer volt érvénytelen (1,2%).

A legmagasabb a választói kedv Burgenlandban és Alsó-Ausztriában (81%), míg a legalacsonyabb Vorarlbergben volt (68%).

Szavazatok és képviselői helyek

Párt			Szavazat		Képviselő		+/–
	Néppárt	ÖVP	1 789 417	37,5%	71	38,8%	+9
	Szociáldemokrata Párt	SPÖ	1 011 868	21,2%	40	21,9%	-12
	Szabadságpárt	FPÖ	772 666	16,2%	31	16,9%	-20
	Zöldek	GRÜNE	664 055	13,9%	26	14,2%	+26
	Az új Ausztria	NEOS	387 124	8,1%	15	8,2%	+5
	Most – Pilz listája	JETZT	89 169	1,9%	0		-8
további 7 párt			62 947	1,3%	0		±0
Összesen			4 777 246		183

Tartományi eredmények

Az Osztrák Néppárt Bécset kivéve az összes tartományban első helyen végzett, a legnagyobb arányban a hagyományosan néppárti fellegvárnak számító nyugati tartományokban győzedelmeskedett.

A Szociáldemokrata Párt Bécsben, Burgenlandban és Karintiában végzett a legjobb helyen országosan.

A Szabadságpárt Karintiában és Stájerországban szerepelt a legjobban országosan, ám Karintiában a másodikról, a harmadik helyre estek vissza annak ellenére, hogy a tartomány korábban a párt fellegvára volt.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nationalratswahl in Österreich 2019 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.