Városrész Óbuda: Budapest III. kerületének városrésze

Ez a szócikk a mai városrészről szól. Hasonló címmel lásd még: Óbuda (egyértelműsítő lap).

kerülete">III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába.

Óbuda
A városháza a Fő téren
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	III. kerület
Városhoz csatolás	1873
Korábbi rangja	rendezett tanácsú város
Népesség
Teljes népesség	33 836 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Óbuda Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 19° 02′ 33″47.548333333333, 19.042547.548333°N 19.042500°E, k. h. 19° 02′ 33″47.548333333333, 19.042547.548333°N 19.042500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbuda témájú médiaállományokat.

Óbuda egyesítés előtti területe kiterjedt a mai III. kerületben található városrészek majdnem mindegyikére, kivéve Békásmegyert és Csillaghegyet, melyek Békásmegyer községet alkották, illetve Újlakot és Mátyáshegyet, melyek Budához tartoztak. A jelenlegi Óbuda városrész területe csak az egykori város 19. század végi belterületével egyezik meg.

Határai: a Duna folyam a Nagyszombat utcáig – Nagyszombat utca – Bécsi út – Vörösvári út – Hévizi út – Bogdáni út a Duna folyamig.

A szomszédos városrészek északon Kaszásdűlő és Aquincum, keleten a Duna-ág túloldalán Óbudaisziget, délebbre a külön városrészt alkotó Margit-sziget. Délen Újlak, nyugaton pedig Óbuda hegyvidéke található.

A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannonia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit Kuszálnak vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk.

1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt.

A királynéi vár építését vélhetően a 13. század második évtizedében kezdte meg II. András király. III. András 1290-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt az óbudai program kiadása.

1343-ban I. (Nagy) Lajos az óbudai várat édesanyjának, Erzsébetnek adományozta. Vélhetően ez a lépés vezetett Óbuda 1355-ben történő kettéosztásához, mivel addig az óbudai káptalannak a király évente egy márka aranyat fizetett. A város felosztásakor született határjárás Óbuda középkori topográfiájának egyik legfontosabb forrása. A város északi része a káptalan birtokában maradt. A déli fele, óbudai királyi várral együtt Erzsébet anyakirályné, majd a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A 14. század második felétől ismert városi pecséten vélhetően a királynéi vár és a Piast-ház sasa látható, amely Erzsébet szerepére utalt. A közeli Buda jelentőségének megnövekedése miatt Óbuda nem tudott országos jelentőségű várossá válni a késő középkorban.

A 14. század végén Zsigmond király egyetemet alapított a káptalani városrészben.

1526-ban a mohácsi csatában győztes oszmán-török sereg elfoglalta Budát. A sereg Óbuda közelében vert tábort, a várost felgyújtották. Buda 1529-es ostroma során ismét Óbuda közelében táborozott le az oszmán-török haderő, amely újra kifosztotta a várost. Véglegesen 1541-ben került török kézre Buda elfoglalásával együtt.

A város a török hódoltság alatt is – 1596–1606 és 1684–88 kivételével – folyamatosan lakott volt, azonban ettől kezdve nem városnak (civitas), hanem mezővárosnak (oppidum) vagy falunak (possessio) számított.

A települést 1659-től 1765-ig a Zichy család (1671-ig id. Zichy István, 1700-ig ifj. Zichy István, 1726-ig Zichy Péter, 1745-ig Bercsényi Zsuzsanna, 1758-ig Zichy Miklós, végül Berényi Erzsébet) birtokolta, ezt követően ismét a kamaráé lett.

A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló korabeli településszerkezet.

Az 1838-as árvízben a lakóházak több mint fele összedőlt, további 40%-uk pedig különböző mértékben sérült, viszont halálos áldozat nem volt. (Ez utóbbi talán annak köszönhető, hogy a piacokra járáshoz sok lakosnak volt csónakja.) Az ezt követő újjáépítés során a város központi részén fésűs helyett sorházas beépítés vált jellemzővé, és megjelentek az emeletes házak is.

Óbuda 1872-ig önálló mezőváros maradt (1849–1861 kivételével, amikor rendeleti úton Budához csatolták), ekkor az 1871-es községi törvény szabályai szerint rendezett tanácsú várossá alakult. 1872-ben a Budapestről szóló törvény egyesítette Budát, Pestet és Óbudát. A mai városrész határai nagyjából a beltelkek 19. század végi határait követik.

A városközpontban 1969-1984 között tartott a panelházas lakótelep felépítése, amely szinte teljesen megváltoztatta a Flórián tér környékének addigi jellemzően kisvárosias arculatát. Összesen 13 ezer lakás készült el. Az eredeti "földszintes" Óbudából a Fő tér és a Szentlélek tér, illetve a Korona tér környékén maradt meg néhány utcányi házsor, melyeket azóta felújítottak. A Flórián tér legismertebb épülete az 1973-1976 között felépült Flórián üzletközpont. A tér helyén korábban az Aquincumi római tábor bejárata volt. Az 1950-ben átadott és 1984-re kiszélesített Árpád híd felüljárói alatt, a gyalogos aluljáróban őrzi a római kori emlékeket a Fürdőmúzeum.

Az Árpád-kori Budának a mai Óbudával való azonosítása egyesek szerint nem bizonyított. Az elmélet követői szerint valahol a Pilisben található az igazi Óbuda, amelyet Ősbudának szoktak nevezni, megkülönböztetendő a mai Óbudától. Régészek és történészek ezt az elképzelést nem tartják megalapozottnak.

• Római katonai amfiteátrum
• Táborvárosi Múzeum
• Óbudai Múzeum
• Goldberger Textilipari Gyűjtemény
• Vasarely Múzeum
• Budapest Galéria – kiállítóház
• Budapest Galéria Varga Imre Gyűjteménye
• Kassák Lajos Emlékmúzeum
• Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
• Zichy-kastély
• Goldberger-gyár
• Selyemgombolyító
• Hercules-villa
• Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
• Óbudai református templom

Lásd még: Óbudán születettek listája és Kategória:Óbudaiak

• Itt született 1759-ben Österreicher Manes József orvos
• Itt született 1808-ban Finály Zsigmond orvos
• Itt született 1829-ben Harrer Pál polgármester
• Itt született 1902-ben Orován Egon fizikus, metallurgikus
• Itt született 1913-ban Földes Andor zongoraművész, zeneszerző
• Itt élt Fischer Ágoston hitoktató
• Itt élt Foerk Ernő építész
• Itt élt Gelléri Andor Endre író, novellista
• Itt élt Gruber Béla festő
• Itt élt Halász Gábor író, kritikus
• Itt élt Homoródi Lajos földmérő mérnök, geofizikus
• Itt élt Kállai Ernő művészettörténész, kritikus
• Itt élt Kassák Lajos író, költő, műfordító
• Itt élt Kerényi Grácia költő, műfordító
• Itt élt Kiss Károly költő, „Óbuda szerelmese”
• Itt élt Krúdy Gyula író
• Itt élt Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagy
• Itt élt Peterdi Pál humorista, újságíró
• Itt élt Sinkovits Imre színművész
• Itt élt Sinkó László színművész
• Itt élt Tamkó Sirató Károly költő, műfordító
• Itt élt Tobak Tibor vadászpilóta
• Itt élt Ugray György szobrász
• Itt él Udvaros Dorottya színművész
• Itt él Zeffer András rockzenész (P. Mobil, Mobilmánia)

Irodalom

• Óbuda a címadó helyszíne Örkény István Az óbudai ikrek című egyperces novellájának.

Zene

• Bilicsi Tivadar Jöjjön ki Óbudára című operettje Óbuda remek hangulatáról és vendéglátásáról tesz említést.

• Buza Péter, Ráday Mihály.szerk.: Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó [1998]. ISBN 963-657-176-7 
• ↑ Óbuda évszázadai: Óbuda évszázadai. Főszerk. Kiss Csongor. 2., jav. és bőv. kiad. Budapest: Better. 2000. ISBN 963-86040-5-0  

• Kolozsi Ádám, Ajpek Orsolya - A túrós csuszát kicsinálta a buldózer Index.hu, 2014.12.04.
• Óbudai Blog
• Óbuda – Történeti áttekintés^{[halott link]}
• 360 fokos panoráma a Főtérről
• Óbuda.lap.hu – linkgyűjtemény
• Óriáspanoráma: kilátás a kerületre a Hármas-Határ hegyről
• Óbuda története. Tanulmánykötet; főszerk. Népessy Noémi, szerk. Láng Orsolya, Viszket Zoltán; Óbudai Múzeum, Budapest, 2020