Volapük Nyelv: Mesterséges nyelv

Volapük
Menade bal – püki bal egy emberiségnek egy nyelvet!
Kiejtés	[volaˈpyk]
Alkotó	Johann Martin Schleyer
Első kiadás dátuma	1879
Nyelvcsalád	mesterséges nyelv
Írásrendszer	latin írás
Forrásai	latin, angol, német, francia, más indoeurópai nyelvek
Nyelvkódok
ISO 639-1	vo
ISO 639-2	vol
ISO 639-3	vol
A Wikimédia Commons tartalmaz Volapük nyelv témájú médiaállományokat.

A volapüköt Johann Martin Schleyer (1831–1912) katolikus prelátus alkotta meg, először 1879-ben jelent meg egy Litzelstettenben kiadott egyházi újság (Sionsharfe) mellékleteként. Az első teljes nyelvkönyv 1880-ban jelent meg német nyelven. 2000-ben beszélőinek száma 20 főre volt tehető, egykoron kb. 200 000 ember beszélte 40 országban.

A volapük volt az első mesterséges nyelv, amely jelentősebb sikereket ért el. Mozgalom szerveződött körülötte, kongresszusokat rendeztek, tanárokat képeztek, folyóiratot adtak ki és irodalmi kezdeményezések is születtek. A mozgalom mintegy 10 évig virágzott, aztán lassan elhalt: a nyelv nem bizonyult fejlődőképesnek, nem lehetett a gyakorlatban használni, és megjelent az eszperantó, amely igen sok hívet elcsábított a volapüktől.

A nyelv legnagyobb sikereit Franciaországban és Németországban érte el. Az első nyelvtervezet volt, amely hazánkban is visszhangot váltott ki, jelesebb művelői: Bánfi György és Pozder Károly voltak.

1887-ben alakult meg a Volapük Akadémia (Kadem Bevünetik Volapüka), vezetői August Kerckhoffs, Woldemar Roserberger és Arie de Jong voltak, munkájuk során valamennyien a nyelv megreformálására törekedtek.

A volapük betű- és hangrendszere

A volapük ábécé 28 betűből áll:

A magyartól eltérő betűk a következők:

• a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
• ä – magyar e
• c – magyar cs
• e – zárt e (ë), mint például a magyar egy, meg, fel (ëgy, mëg, fël) stb. szavakban (rövid é)
• j – magyar s
• q – mint az Ahmed szó h-ja, erős h (ch)
• s – magyar sz
• y – magyar j
• z – magyar c

Schleyer eredeti tervezetében megalkotott még három speciális, csak a volapükben használt betűt is, melyeket később az egyszerűbb használat miatt lecseréltek egy umlautos latin betűre:

A hangsúly mindig az utolsó szótagon van; kivéve: a mindig kötőjellel hozzátett -li kérdőszócskát (magyar -e).

Szókészlet

A morfémák eredetét tekintve 1/3 angol, 1/4 latinid, 1/5 német eredetű. A többi különböző más nyelvekből átvett elem.

Az alapmorfémák főnévi jellegűek, képletük CVC (C – mássalhangzó, V – magánhangzó). Általában egy szótagúak.

A szóképzés fő szabályai:

1. A szavakat általában az eredeti fonetikájuk szerint írjuk, de sok a kivétel.
   • beam – bim – fa
   • life – lif – élet
   • hymn – hüm – himnusz
2. Az egyszótagúság érdekében csonkítjuk a szavakat
   • chamber – cem – kamra
   • particularité – pat – különlegesség
3. A magánhangzóval kezdődő szó elé l betűt teszünk.
   • Auge – log – szem
   • écho – lek – visszhang
4. Az r hangot lehetőleg nem használjuk (általában l-lel helyettesítjük, vagy elhagyjuk).
   • Berg – bel – hegy
   • year – yel – év
   • roof – nuf – tető
   • forêt – fot – erdő

Egy részletes példa a szóalkotásra: Schere („olló”, német) → *jeer (sch → j) → *jer (nincs kettőzött magánhangzó) → jel (az r miatt) → jil (a jel „kincs”-et jelent) → jim (a jil „örök női”-t jelent)

A képzőrendszer

1. Előképzők
   • kötőjeles formák
     • ji- – valakinek a felesége: tidel – ji-tidel (tanító – tanítóné)
     • of- – nőnemű pár: tidel – of-tidel (tanító – tanítónő)
   • egybeírt formák
     • be- – főnévképző: givön – begivön (adni – adomány)
     • da- – igeképző: tuvön – datuvön (találni – feltalálni)
     • ge- – vissza-: givön – gegivön (adni – visszaadni)
     • gi- – ismétlés: mekön – gimekön (tenni – újracsinálni)
     • ko- – kölcsönösség: komön – kokomön (jönni – találkozni)
     • le- – nagyítás: dom – ledom (ház – palota)
     • lu- – mostoha: fat – lufat (apa – mostohaapa); selejt: söl – lusöl (úr – uracska)
     • lü- – sógorság: fat – lüfat (apa – após)
     • ne- – ellentét: flen – neflen (barát – ellenség)
     • ta- – ellen-: pukön – tapukön (mondani – ellentmondani)
   • előképzőként használt gyökök
     • gle- – nagy: zif – glezif (város – főváros)
     • sma- – kicsi: bel – smabel (hegy – domb)
   • előképzőként használt elöljárószók
     • bi- – előtt: nem – binem (név – előnév)
     • disa- – alatt: penöm – disapenöm (írni – aláírni)
     • zi- – körül: logam – zilogam (látás – körültekintés)
2. Utóképzők
   • -af – állatnév: spul – spulaf (háló – pók)
   • -al – fosztóképző: san – sanal (megmentés – megváltó)
   • -am – cselekvés: fom – fodam (alak – alakítás)
   • -an – szakma: gel – gelan (orgona – orgonista)
   • -av – tudomány: stel – stelav (csillag – csillagászat)
   • -äl – elvont fogalom: kap – kapäl (fej – értelem)
   • -än – ország: reg – regän (király – királyság)
   • -ef – együttes: muzig – muzigef (zene – zenekar)
   • -el – lakos: Päris – pärisel (Párizs – párizsi); foglalkozás: kuk – kukel (főzés – szakács); nagyszülők: fat – fatel (apa – nagyapa)
   • -em – csoport: flol – flolem (virág – csokor)
   • -en – ipar: bil – bilen (sör – sörfőzés)
   • -ik – anyagnévképző: boad – boadik (fa – fa-)
   • -il – kicsinyítőképző: bod – bodil (kenyér – zsemlye)
   • -in – vegyi elem: vat – vatin (víz – hidrogén)
   • -ip – betegség: lad – ladip (szív – szívbaj)
   • -it – madárnév: gal – galit (ébresztés – kakas)
   • -lik – melléknévképző: boad – boadlik (fa – fás (terep))
   • -öf – hajlam: dun – dunöf (cselekvés – aktivitás)
   • -ön – igeképző: pük – pükön (nyelv – beszélni)
   • -öp – helyiség: kaf – kaföp (kávé – kávéház)
   • -sik – tulajdonság: boad – boadsik (fa – fás (retek))

Egy példa – szóképzés a pük (nyelv) szóra: pükön (beszélni), motapük (anyanyelv), pükatidel (nyelvtanár), püket (beszéd), pükik (nyelvi), püketil (hozzászólás), pükapök (nyelvbotlás), pükatön (beszélgetni), telapükav (párbeszéd), gepükön (válaszolni), pükav (nyelvészet), okopükol (monológ), püked (vélemény), lepük (állítás), pükel (szónok), lupüklan (dadogás), möpükel (poliglott), nepük (csend), püköf (ékesszólás), nepüken (hallgatni), gepük (válasz) stb.

Alaktan

Névelő nincs. Nem volapük szavak előtt használható az el határozott névelőként.

A főnév ragozása minden névszói kategóriában azonos:

         Alany e.:            tő               fat           apa          Birtokos e.:         -a               fata          apának a …, apa …-ja          Részeshatározós e.:  -e               fate          apának          Tárgy e.:            -i               fati          apát          Megszólító e.:       főnév előtti o   o fat         apa! 

Többes szám jele az -s: fats (apák).

A főnév is fokozható (lásd a melléknévnél).

A melléknév képzése: gyök + -ik: gud – gudik (jóság – jó)

Fokozása:

         Alapfok:           tő               gudik           jó          Középfok:          -um              gudikum         jobb          Felsőfok:          -ün              gudikün         legjobb          Túlzófok:          vemo + Alapfok   vemo gudik      legeslegjobb 

A „mint” kötőszónak a volapükben a ka felel meg.

Névmások:

• személyes névmások: ob, ol, om/of/os; obs, ols oms/ofs
• személytelen és magázó névmás: on; ons
• visszaható névmás: ok; oks
• birtokos névmások: obik, olik, omik/ofik/osik; obsik, olsim, omsik/ofsik

Számnév:

• tőszámnevek: nul, bal, tel, kil, fol, lul, mäl, vel, jöl, zül (0-9); bals (10), tels (20), …; balsetel (12), …; tum (100), mil (1000), balion (1000000)
• sorszámnév: -id – balid (első)
• szorzó számnév: -ik – balik (egyszer) vagy -na – balna (egyszer)
• törtszámnév: -dil – kidil (harmad)
• gyűjtőszámnév: a + tő – a tel (ketten együtt)
• főnévi számnév: -el – balsel (a tízes)
• igei számnév: -ön – balön (egyesít), telön (megkettőz)

Az ige ragozása szintetikus. A kijelentő módnak, jelen időnek nincs jele.

Személyragozás a tőhöz csatolt személyes névmásokkal: löfön (szeretni): löfob, löfol, löfom/löfof; löfobs, löfols, löfofos/löfoms; löfon, löfons

Módjelek:

• feltételes mód: -la – löfla
• óhajtó mód: -ös – löfös
• felszólító mód: -öd – löföd
• engedő mód: -öz löföz
• főnévi igenév: -ön – löfön
• melléknévi igenév: -öl – löföl

Időjelek:

• egyszerű múlt: ä- – älöf
• múlt idő: e- – elöf
• régmúlt idő: i- – ilöf
• jövő idő: o- – olöf
• eljövő idő: u- – ulöf

Szenvedő alak: p- (az időjel elé)

Folyamatos alak: -i- (a gyök és az időjel közé)

Visszaható alak: -ok

Kölcsönösen visszaható alak: ragozott ige + oki/okis: löfob okis

A személytelen igét a 3. személyű semleges személyes névmással képezzük: nifos (havazik)

Határozószó:

• Képzett: melléknév + -o: gudik – gudiko
• Eredeti: te (csak), ti (majdnem), za (alig), is (itt), us (ott), ofen (gyakran), nevelo (soha), suno (korán), nesuno (későn), nu (most), ya (már), si (igen), no (nem)

Elöljárószók: al (-hoz, -hez, -höz), bifü (előtt), in (-ban, -ben), pos (után), se (kívül), po (mögött), dis (alatt), ko (-val, -vel), nen (nélkül), ta (ellen), fa (által), plo (-ért)

Kötőszók: e (és), i (is), u (vagy), ni (sem), ab (de), das (hogy), if (ha), ven (amikor), ido (mert), kludo (tehát)

Mondattan

A kijelentő mondat megegyezik az általánosan elfogadott szórenddel.

A kérdő mondatban, ha nem kérdő névmással kezdődik, az állítmányhoz kötelezően hozzájárul a -li szócska.

Második személyben a kettős l kiküszöbölésére a li szócska előre kerül.

A tagadás a tagadott szót közvetlenül megelőző no tagadószóval történik.

Szövegminta

Vörösmarty: Szózat (első versszak, Bánfi György fordítása)

L.L. Zamenhof (az Eszperantó nyelv megalkotója) ismerte a volapük nyelvet, már az Unua Libro (az első eszperantó nyelvkönyv) kiadása előtt. A volapük kis részben befolyásolta az eszperantó szókincsét és nyelvtanát is.

Zamenhof tanult a volapük számos hibájából, elismerte erényeit, de keményen meg is kritizálta.

• A volapük nyelv nevéből vette Móra Ferenc a rövid, anekdotikus jellegű, Volapük című novellájának a címét (megjelent a Nádihegedű című kötetben). A novella maga nem konkrétan e nyelvről szól, a közvetítő nyelvek megbízhatóságával foglalkozik eltérő anyanyelvű személyek között,

 

Tekintsd meg a Wikipédia volapük nyelvű változatát!

 

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók

„Volapük lépésről lépésre” tankönyv témában.

• Flenef bevünetik Volapüka / International Friendship of The World Language