Novial Nyelv: Mesterséges nyelv

Elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista nyelv. A dán nyelvész, Otto Jespersen (1860–1943) tervezte. Nyelvtana 1928-ban jelent meg, 1930-ban kiadták a nyelv szótárát, a Novial Lexikét.

Novial
Kiejtés	[noviˈal]
Alkotó	Otto Jespersen
Első kiadás dátuma	1928
Nyelvcsalád	mesterséges nyelv
Írásrendszer	latin írás
Forrásai	latin, germán, eszperantó, ido, esetenként más mesterséges nyelvek
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	art
ISO 639-3	nov
A Wikimédia Commons tartalmaz Novial nyelv témájú médiaállományokat.

Jespersen eleinte a volapük nyelv híve volt, majd részt vett a Delegáció munkájában és aktív idista lett. Véleménye szerint az etnikus nyelvek nem alkalmasak nemzetközi használatra, csak egy tudatosan szerkesztett nyelv töltheti be ezt a funkciót.

Időközben Jespersen átdolgozta nyelvét és engedve a hagyományos helyesírást pártolóknak, a novial fonetikusból ortografikus nyelvvé válik.

A nyelv Jespersen halála után szinte teljesen eltűnt, bár a '90-es években több reformkísérlet készült rá (Novial '98, Novial Pro valamint James Chandler és Jay Bowkes projektjei).

A novial ábécé 23 betűből áll:

A magyartól eltérő betűk a következők:

• a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
• ch – magyar cs
• j – magyar zs
• qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata
• s – magyar sz
• sh – magyar s
• ts – magyar c
• y – magyar j

A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van, ezen a ragok nem változtatnak.

Előképzők

• anti- – valami ellenes: antimilitarista (hadseregellenes)
• arki- – kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-: arkiepiskopo (érsek)
• bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro (após)
• dis- – szét-: dissenda (szétküld)
• ex – volt, lemondott, ex: exministro (exminiszter)
• mal- – valaminek a rossz volta: malodore (rossz szagú)
• mi- – fél-, félig: mihore (félóra)
• mis- – rosszul-, félre-: misdukte (rosszul vezetett)
• non- – tagadás jelzése: nonposibili (lehetetlen)
• par- – befejezett szemléletű ige képzője: parlekte (olvasás útján)
• pseudo- – ál-: pseudoprofeto (álpróféta)
• retro- – visszafelé irányt jelöl: retrodukte (hátravezet)
• ri- – újra, vissza: ridona (visszad)

Utóképzők

• -ach- – silányító képző: populache (csőcselék)
• -ad- – gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki: frapada (ütögetni)
• -aj- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: plantaje (vetemény)
• -al- – melléknévképző (latin -alis): national (nemzeti)
• -an- – tag, lakos: italiane (olasz)
• -ar- – csoportképző (latin -arium): vortaro (szótár)
• -ari- – helyiségképző: chapelaria (kalaposüzem)
• -ebl- – lehetőség kifejezésére: lektebli (olvasható)
• -ed- – mennyiségképző: manuede (maroknyi)
• -end- – -andó, -endő: lektendi (olvasandó)
• -es- – elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője: richeso (gazdagság)
• -esk- – a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni: rideska (nevetséges)
• -i- – országnév-képző; elvont fogalmak képzője: Anglia (Anglia), filosofia (filozófia)
• -id- – emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék: regide (királyfi)
• -ier- – tulajdonságjelző: rentiere (járadékos)
• -ifik- – valamilyen produktumot létrehozni: verifika (igazolni)
• -il- – eszköz-, szerszám-képző: ludilo (játék); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
• -ind- – valamire méltó: admirindi (csodálatos)
• -ion- – főnévképző: diskusione (társalgás)
• -is- – eszközzel végzett cselekvés: modernisa (divatoskodni)
• -ist- – hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: artiste (művész)
• -iv- – melléknévképző: sugestiv (szuggesztív)
• -oz- – melléknévképző: kurajozi (bátor)
• -tori- – helyiség, ahol valamit végeznek: laboratorie (dolgozószoba)
• -ure- – egy munka eredményét, termékét jelenti: skulpture (szobrászat)
• -yun- – nem emberi utódot jelöl: katyune (macskakölyök)

Határozott névelő (nemek szerint): la, la, le; los, las, les; li (önállóan álló melléknév előtt)

Határozatlan névelő: un

Főnév végződése: -o (hímnem): infanto (fiú), -a (nőnem): infanta (leány), -e (gyűjtőnem): infante (gyermek)

Főnév többes száma: -s – homes (emberek)

Melléknév végződése: -i. Ha önállóan áll, többes számban megkapja az -s ragot: Hir es kelki roses: ob vu prevera li blankis o li redis? (Itt van néhány rózsa: a fehéreket vagy a pirosakat szereti?)

Fokozás: plu boni kam – min boni kam – tam boni kam – maxim boni – minim boni

Névmások:

• Személyes névmások: me, vu, lo/la/le; nus, vus, les
• Birtokos névmások: men, vun, lon/lan/len; nusen, vusen, lesen
• Visszaható névmások: se; sen
• Kérdő névmások: qui, que, quo; quanti, quand, …
• Vonatkozó névmás: kel

Számnév:

• Tőszámnév: un, du, tri, quar, sink, sex, sep, ok, nin, dek; sent, mil, milione, …
• Sorszámnév: unesmi, duesmi, …
• Törtszámnév: duime, sentime, …
• Szorzőszámnév: duopli, triopli, …

Ige:

• Főnévi igenév: tu veni
• Jelen idő: veni
• Múlt idő: did veni vagy venid
• Befejezett jelen idő: ha veni
• Régmúlt idő: had veni
• Jövő idő: bli veni
• Feltételes mód: vud veni vagy venud
• Összetett jövő idő: ha bli veni
• Melléknévi igenév: -nt-: venanto – venanta

 

Tekintsd meg a Wikipédia novial nyelvű változatát!

• Magyar novial oldal - Otto Jespersen alapműveivel és számos más kiegészítéssel (magyarul)
• An International Language, Otto Jespersen (1928) (angolul)
• Novial Lexike, Otto Jespersen (1930) (angolul)
• Az 1928-as novial nyelvváltozatról (angolul)
• Az 1930-as novial nyelvváltozat nyelvtani összefoglalója (angolul)
• Novial Wiki Book (angolul)
• Novial Discussion Group Archiválva 2006. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben a Yahoo!-n (angolul)
• Novial '98 (angolul)
• Novial Pro Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Spelling reform proposal by J. Chandler (angolul)
• Novial szavak listája megfelelőikkel (angolul)