Vaslui Megye: Közigazgatási egység Romániában

Közigazgatási központja Vászló.

Vaslui megye
Vaslui megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Moldva
Megyeszékhely	Vászló
Jelzés	VS
Terület	5318 km²
Körzethívószám	(+40) 0235
Népesség
Népesség	374 700 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	74 fő/km²
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslui megye témájú médiaállományokat.

Az ország keleti részén helyezkedi el. Szomszédai keleten Moldova (a határt a Prut folyó képezi), nyugaton Neamț, Bákó és Vrancea megye, délen Galați megye, északon Iași megye. Területe 5318 négyzetkilométer. A Bârlad folyó felső és középső szakasza mentén terül el, átnyúlik a Moldvai Központi-fennsík déli és délkeleti részén; déli része a Colinele Tutovei és Dealurile Fălciului között található. Legmagasabb pontja a Dealul Mângaralei (485 m), legalacsonyabb pontja a Prut árterülete (10 m).

A megye területe a Prut és a Szeret vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. Folyói közül a Bârlad halad át a megye legnagyobb részén. A Bârlad legfontosabb mellékfolyói bal oldalon a Sacovăț, Durduc, Rebricea, Vasluieț, Crasna, Jarovăț, jobb oldalon a Buda, Racova, Simila și Tutova.

Az éves középhőmérséklet 9,5 C. A leghidegebb hónap a január, amikor a hőmérséklet –4,2 és -3,5 C között van, a legmelegebb július 21,0 és 21,7 C közötti átlaggal. A legalacsonyabb hőmérsékletet (–32 C) la Negreşti-en, a legmagasabbat (40,6 C) Murgeni-ben mérték.

Altalajkincsekben viszonylag szegény, területén homokkövet, néhány helyen kavicsot és homokot fejtenek. Drânceni, Murgeni, Pungeşti, Gura Văii környékén kén- és vastartalmú ásványvizek találhatóak.

Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:

2011-ben a lakosság 92,2%-a román, 1,5%-a roma volt, a többi nemzetiség aránya 0,1% alatt maradt. Vallási összetétel szerint a lakosság 90,2%-a ortodox, 1,3%-a katolikus, 1,1%-a pünkösdista, 0,4%-a ágostai evangélikus, 0,3%-a óhitű keresztény, 0,2%-a hetednapi adventista. A magyar és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen egyetért abban, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság kis számú kivétellel magyar származású; ezt jelentős román kutatók is elismerik. Tánczos Vilmos szerint „Az asszimilációs folyamatok eredményeként ma már a moldvai katolikusok többsége egyáltalán nem ismeri ősei anyanyelvét és magát románnak tartja.”

A kommunista rendszer idején a régiót erősen iparosították, de a nagy ipari komplexumok az 1990-es években tönkrementek. A megyében a mezőgazdasági ágazat dominál.

A legfontosabb iparágak a könnyűiparhoz tartoznak: textil- és készruhaipar, kötöttárugyártás, lábbeligyártás.

Legfontosabb mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, ipari növények (napraforgó, cukorrépa, dohány, len és kender); a szőlőtermesztésnek Huszváros, Iana és Tutova környékén kiváló feltételei vannak.

A megyének három municípiuma, két városa, 81 községe és 449 falva van.

Municípiumok
Vászló (Vaslui), Barlád (Bârlad), Huszváros (Huși)
Városok
Murgeni, Negrești
Községek
Albești, Alexandru Vlahuță, Arsura, Băcani, Băcești, Bălteni, Banca, Berezeni, Blăgești, Bogdana, Bogdănești, Bogdănița, Boțești, Bunești-Averești, Ciocani, Codăești, Coroiești, Costești, Cozmești, Crețești, Dănești, Deleni, Delești, Dimitrie Cantemir, Dodești, Dragomirești, Drânceni, Jepureni (Duda-Epureni), Dumești, Epureni, Falcsu (Fălciu), Ferești, Fruntișeni, Găgești, Gârceni, Gherghești, Grivița, Hoceni, Iana, Ibănești, Ivănești, Ivești, Laza, Lipovăț, Lunca Banului, Mălușteni, Miclești, Muntenii de Jos, Muntenii de Sus, Oltenești, Oșești, Pădureni, Perieni, Pochidia, Pogana, Pogonești, Poienești, Puiești, Pungești, Pușcași, Rafaila, Rebricea, Roșiești, Solești, Stănilești, Ștefan cel Mare, Șuletea, Tăcuta, Tanacu, Tătărăni, Todirești, Tutova, Văleni, Vetrișoaia, Viișoara, Vinderei, Voinești, Vulturești, Vutcani, Zăpodeni, Zorleni

• Nicolae Milescu(wd) (1636-1708) diplomata
• Dimitrie Cantemir (1673-1723) Moldva fejedelme
• Alexandru Vlahuță(wd) (1858-1919) író
• Constantin Tănase(wd) (1880-1945) színész
• Nicolae Tonitza(wd) (1886-1940) festőművész
• Felix Aderca (1891-1962) költő, író
• Ana Pauker (1893-1960) politikus, külügyminiszter
• Gheorghe Gheorghiu-Dej (1901-1965) politikus, a Kommunista Párt (később Román Munkáspárt) főtitkára, miniszterelnök, az Államtanács elnöke
• Ștefan Ciubotărașu(wd) (1910-1970) színész
• Constantin Chiriță(wd) (1925-1991) író
• Andreea Răducan (1983-) olimpiai és világbajnok tornász