Vajdahunyad Vára: épületegyüttes a budapesti Városligetben

Ez a szócikk a budapesti épületegyüttesről szól. Hasonló címmel lásd még: Vajdahunyadi vár.

kerülete">Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el. A vár milleniumi történelmi kiállítási épületként 1896-ban, majd 1899-es elbontása után másodszor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902 és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.

Vajdahunyad vára
Történelmi Épületcsoport
A vár 2013 szeptemberében
Település	Budapest
Cím	1146 Budapest, Városliget, Magyarország
Építési adatok
Építés éve	1896 („első” vár), 1902–1908 („második” vár)
Lebontás éve	1899 („első” vár)
Lebontás oka	gyenge alapanyagai miatt életveszélyessé vált
Építési stílus	román, gótikus, reneszánsz-barokk
Védettség	műemlék
Tervező	Alpár Ignác, Schickedanz Albert
Építész(ek)	Alpár Ignác
Hasznosítása
Felhasználási terület	vár
Elhelyezkedése
Vajdahunyad vára Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″47.515277777778, 19.08222222222247.515278°N 19.082222°E, k. h. 19° 04′ 56″47.515277777778, 19.08222222222247.515278°N 19.082222°E
Vajdahunyad vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdahunyad vára témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.

A kastély területén megtalálható Lugosi Béla színművész, továbbá Anonymus szobra is, aki a 12. században élt és III. Béla magyar király jegyzője és történetírója volt.

Az „első” Vajdahunyad vára (1896–1899)

A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Történelmi főcsoport részeként felépített épületegyüttes gótikus elemét, a Vajdahunyad várát Budapesten. A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel 1896-ra. 1896. október 31-én a millenniumi kiállítás bezárt, az alkalmilag felállított pavilonok elbontása megkezdődött. Ez a sors várt volna a Vajdahunyad várára is, azonban a nagyközönség tiltakozására az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezte az épület megtartását (a már a kiállítás tartama alatt, 1896. június 20-án megalapított) új Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter leiratát figyelembe véve a múzeum a millenniumi mezőgazdasági kiállítás tárgyi anyagát használt fel, ugyanakkor egyéb adományokkal is bővültek a gyűjtemények még 1896 során. A főváros vezetése is engedett a kérésnek, és 1897. szeptember 12-én a vár ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt, immár mint a Magyar királyi Mezőgazdasági Múzeum. Az épület azonban a gyenge alapanyagok miatt hamarosan életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni. Az „első” Vajdahunyad várát még abban az évben elbontották.

A „második” Vajdahunyad vára (1908–)

A bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött. Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta. Kezdeményezésük sikerrel járt, és Alpár tervei szerint 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe, és 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint I. Ferenc József magyar király nyitotta meg a múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum története

Bővebben: Magyar Mezőgazdasági Múzeum

 

 

 

 

 

Román kori épületcsoport

• Úgynevezett Jáki kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket, koncerteket is.
• Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival.
• Auditórium.
• Oroszlános kőhíd.
• Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10,5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók.
• Segesvári bástyatorony/Kinzótorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú. 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza.
• Tompa-torony (a kapu tó felőli oldalán).

Gótikus épületcsoport

• Nyebojsza-torony – a főhomlokzat karakterét az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata határozza meg.
• Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján.
• Lovagterem.
• A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
• Dómhomlokzat.
• Hunyadi-udvar – a kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza. Színpadán koncerteket szoktak rendezni.
• Apostolok tornya – a segesvári óratorony másolata.

 

Reneszánsz–barokk épületcsoport

• A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főbejáratát tartalmazó épület északi oldala osztrák barokk palota stílusú. A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.
• Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
• A tó felől látható, úgynevezett Német-homlokzat német, illetve felvidéki reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
• Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. Korai francia reneszánsz stílusban épült, tetőgerincén delfines díszítéssel.

A főbejárattal szemben áll:

• Alpár Ignác (1855–1928) – a szobrot Telcs Ede alkotta, a talapzatot Kotál Henrik (1931)

A Hunyadi-udvaron:

• Károlyi Sándor (1831–1906) – Strobl Alajos alkotása (1908)
• Darányi Ignác (1849–1927) – Kisfaludi Strobl Zsigmond elpusztult szobrának (1931) rekonstrukciója (2017)
• Anonymus (13. sz.) – Ligeti Miklós műve (1903)

A délkeleti sétányon:

• Mitterpacher Lajos (1734–1814) mellszobra – készítő: Takács Ödön / Takács Ferenc (1962)
• Nagyváthy János (1755–1819) mellszobra – készítő: Vastagh László (1960)
• Tessedik Sámuel (1742–1820) mellszobra – készítő: Pándy Kiss János / Szabó Iván (1971)
• Pethe Ferenc (1762–1832) mellszobra – készítő: Vastagh László (1971)
• Lugosi Béla (1882–1956) mellszobra – szoborfülkében, készítő: Hartmuth Zech (2003)

Az épület szobrait Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Markup Béla, Radnai Béla, és Tóth István készítette még a 20. század elején. Ez alól kivételt képez a négy évszak szobra, amelyeknek tervei ugyancsak az 1900-as évek elején készültek el, ám kivitelezésükre akkor – valószínűleg anyagi okokból – nem került sor. A terveket 1980-ban találta meg Vitkay Kálmánné, a Mezőgazdasági Múzeum dolgozója. A tervek alapján 1983-ra el is készültek a szobrok, amelyek azonban csak hasonlók, nem pontosan olyanok, mint a 20. század eleji vázlatokon szereplők. A szobrokat Csoma Gergely és Veres Gábor szobrászművészek készítették, és a múzeum főlépcsőházában kerültek kihelyezésre.

A Várépületben (Mezőgazdasági Múzeum) az 1970-es években látható volt (azóta eltávolításra került):

• Wellmann Oszkár (1876–1943) mellszobra – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Takács Ödön
• Baross László (1865–1938) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Takács Ödön
• Fleischmann Rudolf (1879–1950) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Kőfalvy Gyula
• Mokry Sámuel (1832–1909) – a múzeum reneszánsz (fő) épületének lépcsősoránál, készítő: Pándy Kiss János
• „Ivó paraszt” szobra – a múzeum előcsarnokában, készítő: Kiss Nagy András

•  
  A vár látképe 1904-ben
•  
•  
  A „jáki apátság” részletei
•  
  A „jáki apátság” részletei
•  
  A „jáki apátság” részletei
•  
  A „jáki apátság” részletei
•  
  Lugosi Béla fejszobra egy kőfülkében

• Az 1900-as párizsi világkiállításra is felépült Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint egy Vajdahunyad vár-szerű magyar pavilon, de azt a kiállítás végén el is bontották.

• Für Lajos – Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár (Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1988)

• Százszor láttad, de a történetét is tudod? A városligeti Vajdahunyad vára
• A jáki kápolna
• Vajdahunyad vára a Google térképén
• Panorámaképek és információk a Vajdahunyad várról