Urzsum: Város Oroszországban

	Urzsum (Уржум)
	; Urzsum címere
	; Urzsum címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Urzsumi
Irányítószám	613530, 613531
Körzethívószám	83363
	Népesség
Teljes népesség	9919 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Urzsum Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 57° 07′, k. h. 50° 00′, k. h. 50° 00′
	Urzsum Pozíció a Kirovi terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Urzsum témájú médiaállományokat.

Lakossága: 10 213 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 195 km-re délre, az Urzsumka (a Vjatka mellékfolyója) torkolatától 10 km-re fekszik. Területe a Vjatkai-uvalok (dombság) karsztos vidékéhez tartozik. A legközelebbi vasútállomás a 160 km-re délkeletre lévő Vjatszkije Poljani, a Kazany–Agriz vasútvonalon.

Története

Írott forrás először az 1554. évvel kapcsolatban említi, amikor Urzsum a vjatkai marik települése volt. 1584-ben már orosz erőd állt a helyén. 1647-ben fából új erődöt építettek, és sánccal, árokkal vették körül. 1796-ban a Vjatkai kormányzóság egyik városa és ujezd székhelye lett.

A 19. században kereskedők városa és a kézművesség egyik központja volt. Urzsumon át nagy mennyiségben szállítottak bőröket, kenyérgabonát, lisztet, egyéb mezőgazdasági termékeket a Volga menti városokba. Az 1861. évi reform előtt kb. kétezer lakosa közül 190 mesterember dolgozott a legkülönbözőbb szakmákban. Az ipari korszak eljöttével a kézműipar jelentősége erősen visszaszorult.

Mint a Vjatka vidékének sok más helysége, Urzsum is száműzetések helyszíne volt.

Közlekedés

A járáson vezetett át egykor a forgalmas kazanyi útvonal (Kazanszkij trakt). Ma Urzsumot országút köti észak felé Nolinszkkal és Kirovval, délkelet felé Malmizzsal és Vjatszkije Poljanival. Északnyugat felé aszfaltozott közút teremt kapcsolatot Szovjetszkkel.

A Vjatka a vízi szállítás fontos útvonala, Cepocskino folyami kikötő 12 km-re fekszik a várostól. Urzsum repülőtere negyven éven át, 1992-ig fogadott, illetve indított gépeket, azután lezárták. Még a 2010-es évek elején sem működött. Vasútvonal nincs a környéken.

A mai város

A gazdag kereskedők, gyárosok 19–20. század fordulóján épített házai sajátos stílust képviselnek és nagy számban maradtak fenn. A városnak számos műemléke van, köztük a városi hivatal (19. század) és a mozi épülete is (utóbbi 1912-ben nyílt meg). Helytörténeti múzeuma 1924-ben, Kirov – a város szülötte – emlékmúzeuma 1935-ben nyílt meg.

Központi temploma, a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) 1895–1900 között épült. Harangtornya valószínűleg a korábbi, 1811–1822. években emelt templomból maradt fenn. 1930 közepén a székesegyházat bezárták (bár egy részében tovább is tartottak misét) és raktárnak használták, berendezéseit kifosztották. Miután visszakapta az orosz ortodox egyház, a 21. század elején kívül teljesen felújították.

Jegyzetek

Források

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Urzsum (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
Urzsumi járás járás (orosz nyelven). Kirovreg.ru. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
Poszjolok Lebjazsje (Lebjazseszkij rajon) (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. (Hozzáférés: 2015. január 18.)

This article uses material from the Wikipedia Magyar article Urzsum, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.