Település Tarján: Magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében

A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.

Tarján
Római katolikus templom
Tarján címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatabányai
Jogállás	község
Polgármester	Klinger Tamás (független)
Irányítószám	2831
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	2756 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	60,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″47.610555555556, 18.51083333333347.610556°N 18.510833°E, k. h. 18° 30′ 39″47.610555555556, 18.51083333333347.610556°N 18.510833°E
Tarján Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Tarján településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Tatabányától 9 kilométerre fekszik északkeleti irányban, a Táttól a megyeszékhelyig vezető 1119-es út mentén, a Gerecse dombjai között. Érinti a települést a Szomortól Gyermelyen át idáig vezető 1123-as és az innen Tatáig húzódó 1128-as út is. Külterületi településrésze a mintegy 4 kilométerre délre található Tornyópuszta.

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.

A 17. századig magyarok éltek a településen.

1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.

1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.

1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).

A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).

Polgármesterei

• 1990–1994: Fülöp István (független)
• 1994–1998: Fülöp István (független)
• 1998–2002: Fülöp István (független)
• 2002–2006: Fülöp István (független)
• 2006–2010: Jelli János (független)
• 2010–2014: Marx Ernő (független)
• 2014–2019: Marx Ernő János (független)
• 2019-től: Klinger Tamás (független)

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).

• Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
• Református templom. Előbb sövénytemplomot építettek 1747-ben, ami 1785-ig létezett.
• Pincesor
• A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.
• A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
• A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
• 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
• Hohenlóhe-kastély

•  
  Tarján légi felvételen
•  
  TESZI Szent György Központ
•  
  A község madártávlatból

•  
  A község madártávlatból
•  
  Tarján temetője légi fotón
•  
  Tarján látképe légifelvételen

• Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja
• Somogyi István (1907–1965) református lelkész
• Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő
• Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falutörténész
• Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár
• Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző
• Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó
• Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó
• Hernádi Zsolt (1960) üzletember

• Zenei fesztivál (augusztus)
• Tarjáni búcsú (április és október)
• Svábbál és kórustalálkozó (február)

•   Staufenberg, Hessen, Németország (1990)
•   Kirchberg, Bajorország, Németország (1999)
•   Hattstedt, Schleswig-Holstein, Németország (2007)

• Tarján Önkormányzatának honlapja
• Tarján a funiq.hu-n
• Kirándulás és séta egy hagyományőrző német faluban Magyarországon - TARJÁN Átutazófilm a településről