Közgazdaságtan Tőke

„A tőke” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tőke (egyértelműsítő lap).

A klasszikus közgazdaságtan szerint a tőke az alapvető termelési tényezők összessége, ami vállalkozás elindításához és fenntartásához szükséges.

A tőke a szabad piacgazdaságok működését lehetővé tevő aktív elem. A nemzetgazdaságok növekedését a tőke áramlást kezelő bankrendszer biztosítja, amely a gazdaság megtakarításainak (azaz a társadalmi szinten megjelenő jövedelmek fogyasztási célokon túlmutató maradványainak) összegyűjtésével fedezi az újabb és újabb befektetéseket (azaz a megtakarított jövedelmek hosszabb távú felhasználása annak gyarapítása érdekében) hitelnyújtás formájában. (Bővebben A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik.

1. Gazdasági tőke: a gazdaságban befektetett javak
2. Kulturális tőke:
   • Inkorporált: személyes képességek, műveltség, nyelvismeret, problémamegoldó képesség, minden, ami személyes képesség (ki milyen családból származik)
   • Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színházbérlet)
   • Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés)
3. Szociális tőke (kapcsolati tőke): társadalmi-társasági kapcsolat, amely gazdasági tőkévé konvertálható (aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé, vagy aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz). Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály.

A tőkejövedelem egy adott évben a befektetett tőke (anyagi és szellemi javak) által létrehozott új érték (hozzáadott érték).

Formái:

• nemzetgazdasági szinten: a bruttó hazai termék;
• vállalkozásoknál: a nyereség, melynek mutatója a befektetett tőkére (tárgyi eszközök és munkabér terheinek összege) eső nyereség egy adott évben (mérlegből számítható adat);
• pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem;
• lakosságnál: pl. ingatlan bérbeadásából keletkező adózott jövedelem.

• Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5  
• Közgazdasági kislexikon. Főszerk. Gyenis János. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 978-963-09-0881-8 (isbn 963-09-0881-6)
• Pénzügyi és Kereskedelmi Enciklopédia, Novotrade Rt., Budapest, 1988 ISBN 963-02-5661-4