Rögzítőelem Szeg: Vékony, hegyes, beüthető kötőelem acélból vagy fából

Ez a szócikk a rögzítőeszközről szól. Hasonló címmel lásd még: Szög (egyértelműsítő lap).

Régebben vasból kovácsolással készítették, de napjainkban a szegek acélból készülnek, gyakran korrozióvédő bevonattal, amely rossz időjárási körülmények, vagy korrozív környezet esetén is megakadályozza a szeg elrozsdásodását.

A faanyagokhoz használt szeget általában lágyabb acélból (kb. 0,1% széntartalmú, időnként szilikont vagy magnéziumot is tartalmazó acélötvözetből) készítik, a betonba vagy falba verhető szeget széntartalma magasabb (0,5-0,75%). Az asztalosok, kerékgyártók, vagy vargák használtak fából készült szegeket is - napjainkban a csak fából készült épületek építésénél is ezeket alkalmazzák.

A szegeket általában kalapáccsal, sűrített levegővel működő szegbelövővel vagy pedig kis robbanótöltettel juttatják a helyükre. A szegek különféle anyagokat rögzítenek egymáshoz, a szeg tengelyével párhuzamos irányban a szeg és a rögzítendő anyag közötti súrlódási ellenállás, míg erre merőleges irányban a szeg nyírási ellenállása akadályozza meg az anyagok elmozdulását. A szeg fejének speciális kialakítása vagy a szeg elgörbítése akadályozza meg a szeg meglazulását.

A szegeket számos formában, leggyakrabban húzással készítik. A szeghez hasonló eszköz még a gombostű, a rajzszeg, az ácskapocs. A magyar nyelvben számos, a rendeltetését jelző összetett szóban feltűnik: derékszeg a szekérben, járomszeg, koporsószeg, zsindelyszeg, lécszeg, sínszeg, patkószeg, kerékszeg, rúdszeg, tengelyszeg, sasszeg, kalapos szeg, valamint csapszeg, rögzítőszeg, kúposszeg, simaszeg, illesztőszeg, szegecsszeg, hasított szeg stb.

 

Az első szegeket feltehetően az ókori Rómában is ismerték és készítették. A Bibliában is fennmaradt egy utalás a Salamon templomának felépítéséhez szükséges szegek elkészítéséhez vas alapanyag biztosítására.

A 18. századig a szegeket kézzel készítették a kovácsok (vagy szegkovácsok), egy másik mesterember pedig a szeg kialakításához szükséges, egyenlő hosszúságú vastömböket készítette. Utóbbit ugyan az 1590-es évektől kezdve Angliában gépek végezték, de a szegkészítő gépek csak a 19. században terjedtek el.

 

A szegkészítést kétféleképpen lehet gépesíteni: a vágott szegeket egy lapos acéllemezből vágja ki a gép, míg a drótszeget acélszálból húzzák.

• Kalapács
• Harapófogó

• Angol barkácsoldal: különféle szegek
• Amerikai barkácsoldal: különféle szegek
• Szegkészítés videón