Spanyol Labdarúgó-Válogatott: Spanyolország nemzeti labdarúgócsapata

Spanyolország
Beceneve(i)	La Furia Roja (A Vörös Tombolás) La Selección (A válogatott) La Roja (A Vörösök)
Szövetség neve	Real Federación Española de Fútbol
Konföderáció	UEFA (Európa)
Szövetségi kapitány	Luis de la Fuente Castillo
Csapatkapitány	Álvaro Morata
Legtöbb válogatottság	Sergio Ramos (180)
Legtöbb válogatott gól	David Villa (59)
FIFA-kód	ESP
Mezek
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 8. (2023. nov. 30.) Legmagasabb FIFA-rang 1. (2008. július–2009. június, 2010. július–2011. július, 2011. október–2014. július) Legalacsonyabb FIFA-rang 25. (1998. március) Élő-rang 4. (2024. márc. 27.) Legmagasabb Élő-rang 1. (1920. szeptember–1924. május, 1925. szeptember–október, 2008. július–2009. június) Legalacsonyabb Élő-rang 20. (1969. június, 1981. június)
Első hivatalos mérkőzés
1920. augusztus 28., Brüsszel, Belgium  Spanyolország 1–0 Dánia
Legnagyobb győzelem
1933. május 21., Madrid, Spanyolország  Spanyolország 13–0 Bulgária
Legnagyobb vereség
1928. június 4., Amszterdam, Hollandia  Olaszország 7–1 Spanyolország  1931. december 9., London, Anglia  Anglia 7–1 Spanyolország
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 16 (2022-ig) (Először: 1934) Legjobb eredmény Világbajnok (2010)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 11 (2020-ig) (Először: 1964) Legjobb eredmény Aranyérmes (1964, 2008, 2012)
Konföderációs kupa
Részvételek 2 (Először: 2009) Legjobb eredmény Ezüstérmes (2013)

Háromszoros Eb-, és egyszeres vb-győztes. A spanyol válogatott lett az első európai csapat, amely egymás után három nagy tornát nyert. A 2008-as Eb-győzelem és a 2010-es vb-győzelem után a 2012-es Eb-t is megnyerték.

1964-ben első alkalommal nyerte meg az Európa-bajnokságot, 1984-ben pedig a második helyen végzett. Az 1992-es barcelonai olimpián is aranyérmes lett, mindemellett még két ezüstérmet is szereztek az ötkarikás játékokon (1920, 2000).

2006 novembere és 2009 júniusa közötti időszakban 35 mérkőzésen maradt veretlen. A 2009-es konföderációs kupa elődöntőjében az USA-tól szenvedett vereséget. 2008 júliusában története során először került a FIFA-világranglista élére.

A különféle regionális szervezeteket 1913-ban fogták össze, amikor létrejött a Spanyol labdarúgó-szövetség. A polgárháborúig Spanyolország eredményei egészen jók voltak. A polgárháború és a második világháború egy évtizedre véget vetett a válogatott mérkőzéseknek. A 60-as évek válogatottja kiegyensúlyozott eredményeket mondhat magáénak. Az 1964-es hazai rendezésű Európa-bajnokságot megnyerte a La Roja. A 70-es években a spanyol labdarúgás hanyatlása volt jellemző. A 80-as évek vége, 90-es évek eleje óta a válogatott megint Európa élcsapatai közé tartozik. 44 év elteltével 2008-ban ismét elhódította a csapat a kontinensbajnoki címet.

 

Korai évek (1920–1950)

A spanyol labdarúgó-válogatott 1920-ban jött létre, azzal a céllal, hogy Spanyolországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokon képviselje Antwerpenben. Az első hivatalos mérkőzést augusztus 28-án Dánia ellen játszotta a csapat. Spanyolország nyerte a mérkőzést 1:0-ra, Patricio Arabolaza góljával. A torna végén a válogatott csapat ezüst érmet szerzett.

Az első hazai mérkőzésre 1921-ben került sor Bilbao-ban Belgium ellen. A mérkőzést a spanyolok nyerték 2:0-ra.

Az első labdarúgó-világbajnokságon, 1930-ban Uruguayban, a válogatott nem jelent meg, mert "túl hosszúnak tartották a hajóutat".

Évekkel később, 1933. május 21-én aratta máig a legnagyobb arányú győzelmét a csapat. 13:0-ra ütötték ki a bolgárokat.

1934-ben azonban már ott volt az 1934-es labdarúgó-világbajnokság-on Olaszországban. A negyeddöntőben Olaszországgal mérkőzött a továbbjutásért. A nagy hőségben lebonyolított találkozón a spanyolok keményen ellenálltak az agresszív olasz rohamoknak és a hosszabbítás végén 1:1 lett a mérkőzés végeredménye. Erre való tekintettel az összecsapást újra kellett játszani. Az olasz edző 5, a spanyol pedig 7 friss játékost vetett be a győzelem érdekében. A továbbjutást végül Giuseppe Meazza 11. percben szerzett találata döntötte el. Ezt követően a Spanyol polgárháború és a második világháború miatt egészen 1950-ig nem vettek részt vb-n.

Az 1950-es labdarúgó-világbajnokságon, Brazíliában Spanyolország csapata a negyedik helyen végzett. A csoportmérkőzéseken mindhárom mérkőzést sikerrel vették. A csoportgyőztesek körmérkőzésein azonban alulmaradtak.

José Villalonga korszak és az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság

 

Lásd még: 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság (döntő) Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság négyes döntőjének a Franco tábornok által irányított Spanyolország adott otthont. Az elődöntőben Magyarország volt a spanyolok ellenfele. Jesús María Pereda révén a spanyolok szereztek vezetést, amit Bene Ferenc egalizált. A hosszabbításban Amancio Amaro szerezte meg a továbbjutást jelentő gólt. A döntőben a Szovjetuniót ugyancsak 2–1 arányban győzték le a spanyolok és ezzel elhódították az Európai Nemzetek kupájának a serlegét.

1970-es évek

Az 1970-es évek nem sorolható a spanyol labdarúgó-válogatott sikerkorszakai közé. Egyetlen Európa-bajnokságra sem sikerült kijutniuk és lemaradtak az 1970-es, 1974-es világbajnokságról is. Az 1978-as argentínai tornára ugyan kvalifikálták magukat, de már a csoportkör után kiestek.

1982-es labdarúgó-világbajnokság Spanyolországban

Az 1982-es labdarúgó-világbajnokságnak Spanyolország adott otthont. Első ízben fordult elő, hogy egy világbajnokságon 24 csapat vett részt. A spanyolok az 5. csoportba kaptak besorolást. Honduras ellen 1–1-es döntetlennel nyitottak, majd Jugoszláviát legyőzték 2–1 arányban. Észak-Írországtól 1–0-s vereséget szenvedtek ugyan, de ennek ellenére bejutottak a második csoportkör küzdelmeibe. Az NSZK elleni vereség és az Anglia elleni döntetlen azonban a tornáról való kiesésüket jelentette. José Santamaría szövetségi kapitánynak emiatt távoznia kellett.

1984 és 1992 közötti időszak

Az 1984-es Eb-selejtezőiben Spanyolországnak –ahhoz, hogy megelőzze Hollandiát és megnyerje a csoportot– legalább 11 góllal kellett győznie Málta ellen az utolsó mérkőzésen. A félidei 3–1-es vezetés után, a második játékrészben kilencszer sikerült a máltai kapuba találniuk. 12–1-es sikerüknek köszönhetően csoportgyőztesként utazhattak az Európa-bajnokságra. Romániával és Portugálival egyaránt 1–1-re végeztek. Az NSZK-t pedig 1–0-ra legyőzték. Az elődöntőben Dánia ellen tizenegyesekkel (5–4) jutottak tovább. A döntőben a házigazda franciákkal találkoztak és 2–0-s vereséget szenvedtek.

Az 1986-os világbajnokságon a brazilok ellen kezdtek és 1–0-ra kikaptak. Észak-Írországot 2–1-re, ezután pedig Algériát 3–0-ra megverték és továbbjutottak. A nyolcaddöntőben Dániát fektették két vállra. Az 5–1-es spanyol győzelemmel zárult találkozón Emilio Butragueño négy gólt szerzett. A legjobb nyolc között Belgiummal 1–1-et játszottak és a büntetőpárbajban a belgák bizonyultak jobbnak (5–4).

Az 1988-as Európa-bajnokságon nem szerepeltek túl fényesen. Dániát még sikerült az első mérkőzésen legyőzniük (3–2), de ezt követően vereség Olaszországtól (0–1) és az NSZK-tól (0–2) is.

Az 1990-es olaszországi világbajnokságon jól szerepeltek a csoportkörben, ahol a következő eredményeket érték el: Uruguay (0–0), Dél-Korea (3–1), Belgium (2–1). Miután megvolt a továbbjutás következhetett a nyolcaddöntő, de a jugoszlávok 2–1 arányban jobbnak bizonyultak és Spanyolország kiesett.

Az 1992-es Eb selejtezőiben Franciaország és Csehszlovákia mögött mindössze a harmadik helyen végeztek a spanyolok, így lemaradtak a tornáról.

Clemente uralkodása, 1992-1998

 

Az 1992-es Eb után Javier Clemente került a válogatott élére. Az Egyesült Államokban rendezett 1994-es világbajnokságra sikeresen kivezette a csapatot. A vb-n a C csoportba kaptak besorolást, ahol Dél-Koreával 2–2-t, Németországgal 1–1-et játszottak. Bolíviát 3–1-es legyőzése a csoportból való továbbjutást jelentette számukra. Az egyenes kiesésben először Svájccal találkoztak és 3–0-ra győztek. Végül a negyeddöntőben az olaszok ellen szenvedtek 2–1-es vereséget.

Az 1996-os Európa-bajnokságon Franciaország és Bulgária legjobbjaival 1–1-re végeztek, Romániát pedig 2–1-re verték. A negyeddöntőben a házigazda Angliával mérték össze erejüket. A gól nélküli döntetlent hozó mérkőzésen tizenegyesekkel (4–2) az angolok bizonyultak jobbnak és jutottak tovább.

Az 1998-as világbajnokságra szintén kijutott a Clemente vezette gárda. Nigéria ellen rögtön egy 3–2-es vereséggel nyitottak, amit a Paraguay elleni 0–0-s döntetlen követett. Bulgáriát ugyan kiütötték 6–1-gyel, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.

2000 – 2004

A 2000-es Eb selejtezőiben a Ciprus ellen elszenvedett 3–2-es vereséget követően Clementét felmentették kapitányi feladatai alól. Helyére José Antonio Camacho nevezték ki. Camacho kivezette a válogatottat az Európa-bajnokságra, ahol egy Norvégia elleni vereséggel nyitottak (0–1). Szlovéniát legyőzték 2–1-re, Jugoszlávia ellen pedig egy fordulatos mérkőzésen nyertek 4–3-ra. A negyeddöntőben Franciaországtól szenvedtek vereséget 2–1 arányban.

A 2002-es világbajnokságon Spanyolország mindhárom csoportmérkőzésüket megnyerték a spanyolok. Szlovénia (3–1), Paraguay (3–1), Dél-Afrika (3–2). A legjobb tizenhat között Írországon tizenegyesekkel jutottak túl. a negyeddöntőben a házigazda Dél-Koreával kellett játszaniuk. A spanyolokat két szabályos góltól is megfosztotta az egyiptomi játékvezető Gamál al-Gandúr, végül pedig büntetőkkel estek ki.

A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Spanyolország a sorsolást követően az A csoportba kapott helyet a házigazda Portugália, Oroszország és Görögország társaságában. Az oroszokat 1–0-ra legyőzték, Görögországgal 1–1-es döntetlent játszottak, Portugáliától pedig kikaptak 1–0-ra. Mindez nem volt elegendő a továbbjutáshoz. A kiesést követően Iñaki Sáez szövetségi kapitányt leváltották a posztjáról.

Luis Aragonés-korszak, 2006-os vb és a 2008-as Eb

A spanyol válogatott kezdője a 2008. június 29-én rendezett döntőben.

Casillas (C) Ramos Puyol Marchena Capdevila Fabregas Senna Xavi Iniesta Silva Torres

A 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Szerbia és Montenegró mögött a második helyen végeztek a csoportban. Így tehát pótselejtező játszására kényszerültek a spanyolok, amit Szlovákia ellen játszottak. A világbajnokságon mindhárom csoportmérkőzésüket megnyerték, az eredmények a következők voltak: Ukrajna (4–0), Szaúd-Arábia (1–0), Tunézia (3–1). A legjobb 16 között Franciaországtól szenvedtek 3–1-es vereséget.

 

A 2008-as Európa-bajnokság selejtezőben a megszerezhető 36 pontból 26-ot begyűjtöttek és kijutottak a tornára. A csoportban ismét sikerült mindhárom mérkőzésüket megnyerni. Az oroszokat 4–1-re, a svédeket és a görögöket 2–1-re múlták felül. A negyeddöntőben Olaszország ellen tizenegyesekkel jutottak tovább. Az elődöntőben ismét az orosz válogatottal találkoztak és viszonylag simán 3–0 arányban győztek. A spanyolok bejutottak a bécsi Ernst Happel Stadionban rendezett fináléba, ahol Németország várt rájuk. A döntő egyetlen gólját Fernando Torres szerezte a mérkőzés 33. percében, ami azt jelentette, hogy Spanyolország története második Európa-bajnoki címét ünnepelhette. A spanyoloknak mind e mellett sikerült bezsebelniük további különdíjakat. David Villa négy góljával gólkirály lett, Xavit választották az Eb legjobb játékosának, kilenc spanyol játékos pedig bekerült a torna all star csapatába.

2009-es konföderációs kupa és a 2010-es vb-győzelem

 

A 2008-as Eb-t követően Luis Aragonést Vicente del Bosque váltotta a kapitányi poszton. A 2008-as évben David Villa 16 gólt szerzett 15 mérkőzésen, amivel megdöntötte Raúl 1999-ben felállított 10 gólos rekordját. 2009. február 11-én Villa újabb rekordot döntött. Az Anglia elleni barátságos mérkőzés 36.percében sikerült betalálnia, ezzel sorozatban hatodik válogatott meccsén volt eredményes.

A 2009-es konföderációs kupa csoportmérkőzésein könnyed győzelmeket arattak a spanyolok. Az Új-Zéland elleni 5–0-s győzelem alkalmával Fernando Torres a torna történetének leggyorsabb mesterhármasát érte el. Irakot 1–0-ra, a házigazda Dél-Afrikát pedig 2–0-ra verték. Sorozatban 15. győzelmük és 35. veretlenül megvívott mérkőzésük volt, ami új csúcsot jelentett.

A rekord az elődöntőben, az USA ellen elszenvedett 2–0-s vereséggel ért véget. A bronzmérkőzésen hosszabbítás után 3–2-re legyőzték Dél-Afrikát és megszerezték a bronzérmet.

A 2010-es világbajnokság döntőjében

Casillas (C) Ramos Puyol Piqué Capdevila Xavi Busquets Alonso Pedro Iniesta Villa

Spanyolország kezdőcsapata a 2010-es vb-döntőn, 2010. július 11-én Johannesburgban.

2009. szeptember 9-én világbajnoki selejtezőn, Méridaban Észtországot 3–0-ra verték, ezzel bebiztosították helyüket a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon. Az 5. selejtezőcsoportban 10 mérkőzéséből 10-et megnyerve végeztek a csoport élén.

A sorsolást követően Chile, Honduras és Svájc mellett a H csoportba kaptak besorolást. Kisebb meglepetésre első mérkőzésükön 1–0-ra kikaptak Svájctól. Azonban Honduras 2-0-s (David Villa két gólt szerzett) és Chile 2–1-es legyőzése elegendő volt a továbbjutáshoz.

 

A nyolcaddöntőben Portugália ellen lépetek pályára a hispánok és Villa góljával 1–0-ra megnyerték a párharcot. A legjobb nyolc között Paraguay ellen ugyancsak Villa volt eredményes. 1950 óta első alkalommal Spanyolország bejutott az elődöntőbe, ahol Németország legyőzése azt jelentette, hogy története során Spanyolország először játszhat világbajnoki döntőt, ahová a spanyolok mellett Hollandia jutott be. A döntő rendes játékideje gól nélküli döntetlennel végződött. A hosszabbításban a Cesc Fàbregastól kapott labdát Andrés Iniesta értékesítette, és mivel több gól nem esett, ezzel Spanyolország története első világbajnoki címét szerezte. A spanyolok 5 sárgát, míg a hollandok 9 sárgát és 1 pirosat gyűjtöttek be a döntőben, ami világbajnoki csúcsnak számít.

Európa-bajnoki címvédés 2012-ben

 

A válogatott a 2012-es Eb selejtezőjéből pontveszteség nélkül jutott ki a kontinenstornára, ahol a C csoportba került Olaszországgal, Horvátországgal és Írországgal. Az első mérkőzését Olaszországgal vívta, a meccs 1–1-es döntetlennel fejeződött be. A második mérkőzésen az írek ellen 4–0-ra nyertek, a harmadikon a horvátokat 1–0-ra győzték le és ezzel a csoport első helyén végeztek. A negyeddöntőben 2–0-ra győztek a franciák ellen, az elődöntőben azonban egy 0–0-s, hosszabbításos mérkőzés után csak büntetőkkel győzték le a portugálokat. A döntőben az olaszokkal kerültek össze ismét. Az első félidő után a spanyol csapat 2–0-ra vezetett. A második félidő elejére már kihasználta az olasz csapat a három cseréjét. A 60. percben a 3 perccel korábban beállt Thiago Motta megsérült. Mivel az olasz csapatnak nem volt több cserelehetősége, ezért a maradék 30 percet az olaszok emberhátrányban játszották le. A spanyolok még szereztek két gólt, így az Eb-döntő végeredménye 4–0 lett. Ez a siker több szempontból is történelmi lett. Spanyolország lett az első csapat, amely egymás után kétszer nyert Eb-t, valamint az első európai csapat lett, amely egymás után három nagy labdarúgótornát nyert (2008-as Eb, 2010-es vb, 2012-es Eb). A spanyol csapat lett az első, amely Eb-döntőben négy gólt szerzett és négy góllal nyert.

2013 és 2020 közötti időszak

A 2013-as konföderációs kupán az első mérkőzésükön 2–1-re legyőzték Uruguayt. Tahitit többek között Fernando Torres négy és David Silva három góljával 10–0-ra verték. Nigéria ellen 3–0-ás győzelemmel zárták a csoportkört. Az elődöntőben Olaszországgal találkoztak és nem született gól a mérkőzésen, végül büntetőkkel jutottak tovább 7–6 arányban. A döntőben a házigazda Brazília ellen szenvedtek 3–0-ás vereséget.

 

A 2014-es világbajnokságban a B csoportban szerepeltek Ausztrália, a 2010-es döntős Hollandia és Chile társaságában. Meglepetésre 5–1-es vereséggel kezdtek Hollandia ellen. Chilétől 2–0-ás vereséget szenvedtek, ami azt jelentette, hogy két fordulót követően kiestek. Az utolsó csoportmérkőzésen 3–0 arányban legyőzték Ausztráliát.

A 2016-os Európa-bajnokságon a D csoportban szerepeltek. Gerard Piqué góljával 1–0-ra legyőzték Csehországot. Álvaro Morata duplájával és Nolito találatával 3–0-ra verték Törökországot. A harmadik csoportmérkőzésen 2–1-re kikaptak Horvátországtól. A nyolcaddöntőben Olaszország ellen szenvedtek 2–0-ás vereséget és búcsúztak.

A 2018-as világbajnokságon Portugália ellen egy 3–3-as döntetlennel kezdték a tornát. Iránt legyőzték 1–0-ra, Marokkóval pedig 2–2-es döntetlent játszottak. A legjobb tizenhat között a házigazda Oroszország ellen a rendes játékidőt és a hosszabbítást követően 1–1-es döntetlent értek el és végül tizenegyesekkel estek ki.

2020-as évek

A 2020-as Európa-bajnokságon a E csoportban szerepeltek. Svédország ellen 0–0 döntetlent játszottak az első mérkőzésükön. Lengyelország ellen Álvaro Morata góljával megszerezték a vezetést, de Robert Lewandowski egyenlíteni tudott, a vége 1–1 lett. Szlovákiát 5–0-ra verték az utolsó körben. A nyolcaddöntőben Horvátországot győzték le 5–3-ra hosszabbításban. A legjobb nyolc között 1–1-es végeredményt követően büntetőkkel jutottak tovább Svájc ellen. A elődöntőben 1–1-et játszottak Olaszországgal és a büntetőrúgásokban ezúttal a spanyolok maradtak alul. A 2021-es nemzetek ligája döntőjét 1–0-ás vezetésről veszítették el 2–1-re Franciaországgal szemben.

A 2022-es világbajnokság E csoportjában 7–0-ás győzelemmel kezdtek Costa Rica ellen. A második csoportmérkőzésen 1–1-es döntetlent játszottak Németországgal. Japán ellen Álvaro Morata góljával megszerezték a vezetést, de végül 2–1-re elveszítették a találkozót. Ennek ellenére továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ahol Marokkóval találkoztak. A rendes játékidőben és a kétszer tizenöt perces hosszabbításban sem született gól, így a büntetőrúgások döntöttek, amiben Marokkó bizonyult jobbnak.

 

A spanyol labdarúgó-válogatottnak nincs hivatalosan kijelölt otthona. A legtöbb válogatott mérkőzésnek a Real Madrid stadionja, az Estadio Santiago Bernabéu, a szintén madridi Metropolitano Stadion, a valenciai Mestalla, illetve a sevillai Ramón Sánchez Pizjuán, az Estadio de La Cartuja és a Benito Villamarín Stadion ad otthont. Ezek az ország legnagyobb létesítményei.

De korábban rendeztek válogatott találkozókat kisebb városokban is, mint például Leónban, Grandában, Alicantéban vagy Gijónban.

Világbajnokság

• Aranyérmes: 1 alkalommal (2010)

Európa-bajnokság

• Aranyérmes: 3 alkalommal (1964, 2008, 2012)
• Ezüstérmes: 1 alkalommal (1984)

Olimpiai játékok

• Aranyérmes: 1 alkalommal (1992)
• Ezüstérmes: 2 alkalommal (1920, 2000)

Konföderációs kupa

• Ezüstérmes: 1 alkalommal (2013)
• Bronzérmes: 1 alkalommal (2009)

Világbajnokság

 

      Világbajnok       Ezüstérem       Bronzérem       Negyedik hely       Egészben vagy részben hazai rendezésű

Világbajnokság										Selejtezők
Év	Eredmény	H.	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret	H.	M	Gy	D	V	G+	G–
1930	nem indult
1934	Negyeddöntő	5.	3	1	1	1	4	3	Keret	1.	2	2	0	0	11	1
1938	visszalépett
1950	Negyedik hely	4.	6	3	1	2	10	12	Keret	1.	2	1	1	0	7	3
1954	nem jutott ki									2.	3	1	1	1	6	4
1958										2.	4	2	1	1	12	8
1962	Csoportkör	13.	3	1	0	2	2	3	Keret	1.	4	3	1	0	7	4
1966	Csoportkör	10.	3	1	0	2	4	5	Keret	1.	3	2	0	1	5	2
1970	nem jutott ki									3.	6	2	2	2	10	6
1974										2.	5	2	2	1	8	6
1978	Csoportkör	10.	3	1	1	1	2	2	Keret	1.	4	3	0	1	4	1
1982	Középdöntő	12.	5	1	2	2	4	5	Keret	rendezőként automatikusan kijutott
1986	Negyeddöntő	7.	5	3	1	1	11	4	Keret	1.	6	4	0	2	9	8
1990	Nyolcaddöntő	10.	4	2	1	1	6	4	Keret	1.	8	6	1	1	20	3
1994	Negyeddöntő	8.	5	2	2	1	10	6	Keret	1.	12	8	3	1	27	4
1998	Csoportkör	17.	3	1	1	1	8	4	Keret	1.	10	8	2	0	26	6
2002	Negyeddöntő	5.	5	3	2	0	10	5	Keret	1.	8	6	2	0	21	4
2006	Nyolcaddöntő	9.	4	3	0	1	9	4	Keret	2.	12	6	6	0	25	5
2010	Világbajnok	1.	7	6	0	1	8	2	Keret	1.	10	10	0	0	28	5
2014	Csoportkör	23.	3	1	0	2	4	7	Keret	1.	8	6	2	0	14	3
2018	Nyolcaddöntő	10.	4	1	3	0	7	6	Keret	1.	10	9	1	0	36	3
2022	Nyolcaddöntő	13.	4	1	2	1	9	3	Keret	1.	8	6	1	1	15	5
2026	később									később
Összesen		16/22	67	31	17	19	108	75	–	Összesen	125	87	26	12	291	81

Európa-bajnokság

 

      Európa-bajnok       Ezüstérem       Bronzérem       Negyedik hely       Egészben vagy részben hazai rendezésű

Európa-bajnokság										Selejtezők
Év	Eredmény	H.	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret	H.	M	Gy	D	V	G+	G–
1960	nem jutott ki									Negyeddöntő	2	2	0	0	7	2
1964	Európa-bajnok	1.	2	2	0	0	4	2	Keret	Negyeddöntő	6	4	1	1	16	5
1968	nem jutott ki									1.	8	3	2	3	7	5
1972										2.	6	3	2	1	14	3
1976										1.	8	3	4	1	11	9
1980	Csoportkör	7.	3	0	1	2	2	4	Keret	1.	6	4	1	1	13	5
1984	Ezüstérem	2.	5	1	3	1	4	5	Keret	1.	8	6	1	1	24	8
1988	Csoportkör	6.	3	1	0	2	3	5	Keret	1.	6	5	0	1	14	6
1992	nem jutott ki									3.	7	3	0	4	17	12
1996	Negyeddöntő	6.	4	1	3	0	4	3	Keret	1.	10	8	2	0	25	4
2000	Negyeddöntő	5.	4	2	0	2	7	7	Keret	1.	8	7	0	1	42	5
2004	Csoportkör	10.	3	1	1	1	2	2	Keret	2. (pótselejtező)	10	7	2	1	21	5
2008	Európa-bajnok	1.	6	5	1	0	12	3	Keret	1.	12	9	1	2	23	8
2012	Európa-bajnok	1.	6	4	2	0	12	1	Keret	1.	8	8	0	0	26	6
2016	Nyolcaddöntő	10.	4	2	0	2	5	4	Keret	1.	10	9	0	1	23	3
2020	Elődöntő	3.	6	2	4	0	13	6	Keret	1.	10	8	2	0	31	5
2024									Keret	1.	8	7	0	1	25	5
Összesen		12/18	46	21	15	10	68	42	–	Összesen	133	96	18	19	339	96

UEFA Nemzetek Ligája

      Aranyérem       Ezüstérem       Bronzérem

Csoportkör												Egyenes kieséses szakasz
Szezon	Liga	Csoport	H	M	Gy	D	V	G+	G–	Feljutás/kiesés	Helyezés	Év	Eredmény	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret
2018–19	A	4.	2.	4	2	0	2	12	7		7.	2019	nem jutott be
2020–21	A	4.	1.	6	3	2	1	13	3		2.	2021	Ezüstérmes	2	1	0	1	3	3	Keret
2022–23	A	2.	1.	6	3	2	1	8	5		1.	2023	Aranyérmes	2	1	1	0	2	1	Keret
2024–25	A											2025
Összesen				16	8	4	4	33	15				2/3	4	2	1	1	5	4

Olimpia

Év	Helyszín	Eredmény	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1896	Athén	Nem volt labdarúgó-torna
1900	Párizs	Nem indult
1900	Saint Louis	Nem indult
1908	London	Nem indult
1912	Stockholm	Nem indult
1916	Nem rendezték meg az első világháború miatt
1920	Antwerpen	Ezüstérmes	5	4	0	1	9	5
1924	Párizs	Első kör	1	0	0	1	0	1
1928	Amszterdam	Negyeddöntő	3	1	1	1	9	9
1932	Los Angeles	Nem volt labdarúgó-torna
1936	Berlin	Visszalépett a Spanyol polgárháború miatt.
1940	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948	London	Nem jutott be
1952	Helsinki	Nem jutott be
1956	Melbourne	Nem jutott be
1960	Róma	Nem jutott be
1964	Tokió	Nem jutott be
1968	Mexikóváros	Negyeddöntő	4	2	1	1	4	2
1972	München	Nem jutott be
1976	Montréal	Csoportkör	2	0	0	2	1	3
1980	Moszkva	Csoportkör	3	0	3	0	2	2
1984	Los Angeles	Nem jutott be
1988	Szöul	Nem jutott be
1992	Barcelona	Aranyérmes	6	6	0	0	14	2
1996	Atlanta	Negyeddöntő	4	2	1	1	5	7
2000	Sydney	Ezüstérmes	6	4	1	1	12	6
2004	Athén	Nem jutott be
2008	Peking	Nem jutott be
2012	London	Csoportkör	3	0	1	2	0	2
2016	Rio de Janeiro	Nem jutott be
Összesen	10/27	1 arany	34	19	6	9	56	37

• 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Konföderációs kupa

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1992	Nem jutott be
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2009	Elődöntő	3.	5	4	0	1	11	4
2013	Döntő	2.	5	3	1	1	15	4
2017	Nem jutott be
Összesen	Döntő	2/10	10	7	1	2	26	8

* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

A spanyol labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése vörös mez, sötétkék nadrág és sötétkék sportszár. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból áll.

Hazai mezek

1920-21

1921-22

1922-24

1924 1

1924-31

1931-34

1934

1934-36

1936-39 2

1939-45

1945-47

1947-59

1959-79

1979-81

1981-83

1983-85

1985-87

1987-91

1991-92

1992-93

1994-95

1995-97

1997-99

1999-01

2001-03

2003-05

2005-07

2007-09

2009

2009-10

2010-11

2011-12

2012-13

2013-15

2015-2017

2017-19

2019-

Vendég mezek

1959-79

1984–86

1986–87

1988–91

1994–96

1998–2000

2000–02

2004–06

2006–08

2008–10

2010–11

2011–12

2012–14

2014–16

2016

2016–18

2018–

Játékoskeret

A spanyol válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokságra.

• November 18-án José Gayà helyét Alejandro Balde vette át.

A pályára lépések és gólok száma 2022. szeptember 27-i   Portugália elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub 1 K Robert Sánchez 1997. november 18. (26 éves) 2 0   Brighton & Hove Albion 13 K David Raya 1995. szeptember 15. (28 éves) 2 0   Brentford 23 K Unai Simón 1997. június 11. (26 éves) 27 0   Athletic Bilbao 2 V César Azpilicueta 1989. augusztus 28. (34 éves) 42 1   Chelsea 3 V Eric García 2001. január 9. (23 éves) 19 0   Barcelona 4 V Pau Torres 1997. január 16. (27 éves) 22 1   Villarreal 14 V Alejandro Balde 2003. október 18. (20 éves) 0 0   Barcelona 15 V Hugo Guillamón 2000. január 31. (24 éves) 3 1   Valencia 18 V Jordi Alba 1989. március 21. (35 éves) 87 9   Barcelona 20 V Daniel Carvajal 1992. január 11. (32 éves) 31 0   Real Madrid 24 V Aymeric Laporte 1994. május 27. (29 éves) 16 1   Manchester City 5 KP Sergio Busquets   1988. július 16. (35 éves) 139 2   Barcelona 6 KP Marcos Llorente 1995. január 30. (29 éves) 17 0   Atlético Madrid 8 KP Koke 1992. január 8. (32 éves) 68 0   Atlético Madrid 9 KP Gavi 2004. augusztus 5. (19 éves) 13 2   Barcelona 16 KP Rodri 1996. június 22. (27 éves) 35 1   Manchester City 19 KP Carlos Soler 1997. január 2. (27 éves) 12 3   Paris Saint-Germain 26 KP Pedri 2002. november 25. (21 éves) 14 0   Barcelona 7 CS Álvaro Morata 1992. október 23. (31 éves) 57 27   Atlético Madrid 10 CS Marco Asensio 1996. január 21. (28 éves) 31 1   Real Madrid 11 CS Ferrán Torres 2000. február 29. (24 éves) 31 13   Barcelona 12 CS Nico Williams 2002. július 12. (21 éves) 3 1   Athletic Bilbao 17 CS Yeremy Pino 2002. október 20. (21 éves) 7 1   Villarreal 21 CS Dani Olmo 1998. május 7. (25 éves) 25 4   RB Leipzig 22 CS Pablo Sarabia 1992. május 11. (31 éves) 25 9   Paris Saint-Germain 25 CS Ansu Fati 2002. október 31. (21 éves) 5 2   Barcelona

• A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

Az adatok 2022. december 6-i állapotoknak felelnek meg.

 

Legtöbb gólt szerző játékosok

Az adatok 2023. szeptember 08-i állapotoknak felelnek meg.

 

• Spanyol U21-es labdarúgó-válogatott
• Spanyol női labdarúgó-válogatott

• Futball Enciklopédia – Carlton Books Ltd. 1998 ISBN 963-8380-88-8

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyol labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.

• A Spanyol Labdarúgó-szövetség hivatalos oldala (spanyolul)
• A spanyol labdarúgó-válogatott oldala (spanyolul)
• Spanyolország a FIFA.com-on Archiválva 2018. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Spanyolország az UEFA.com-on (angolul)
• Spanyolország mérkőzéseinek eredményei az rsssf.com-on (angolul)
• Spanyol válogatott játékosok az rsssf.com-on (angolul)
• Spanyolország a national-football-teams.com-on (angolul)
• Spanyolország mérkőzéseinek eredményei a Roon BA-n (angolul)
• Spanyolország a transfermarkt.de-n (németül)
• Spanyolország a weltussball.de-n (németül)
• Spanyolország a fedefutbol.net-en (spanyolul)
• La Seleccion magyar oldala (magyarul)
• Spanyolország futballtörténete, 1903–2003; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2004 (Stadion Hungary issue)
• Graham Hunter: Spanyol korszak. A nagy focitripla igaz története. 2008, 2010, 2012; ford. Orbán János, Pritz Péter; Kanári Könyvek–Akadémiai, Bp., 2014