Sauropodomorpha: Dinoszaurusz, fosszilis hüllőalrend

A sauropodák általában igen nagy méreteket értek el, hosszú nyakkal és farokkal rendelkeztek, négy lábon jártak, és a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi állatokká váltak. A „prosauropodák” időben megelőzték a sauropodákat. A méretük kisebb volt, és gyakran képesek voltak a két lábon való járásra. A sauropodomorphák középső triász kori megjelenésük és késő kréta kori letűnésük között, a mezozoikum nagy részében domináns szárazföldi állatok voltak.

Sauropodomorpha
Evolúciós időszak: középső triász – késő kréta 231,4–66 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
A Lamplughsaura rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia) Alrend: †Sauropodomorpha von Huene, 1932
Alcsoportok
Lásd a szövegben.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sauropodomorpha témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sauropodomorpha témájú médiaállományokat és Sauropodomorpha témájú kategóriát.

 

A sauropodomorphák magasabban levő növényzet legeléséhez alkalmazkodtak, mint a többi kortárs növényevő, ami lehetővé tette, hogy elérjék a fák lombkoronáját. Ezt a táplálkozási stratégiát több tulajdonságuk is támogatta, például a (tíz vagy több, meghosszabbodott csigolyából álló) hosszú nyak, a végén levő könnyű, kis koponya és az egyensúlyozásra szolgáló hosszú (1–3 extra csigolyával meghosszabbított) farok.

A fogaik gyengék és inkább levél vagy kanál (illetve láng vagy véső) formájúak voltak. A durva növényi rostokat őrlőfogak helyett a modern madarak és krokodilok zúzaköveihez hasonló gyomorkövek (gasztrolitok) segítségével emésztették meg. A felső állcsontjuk eleje lefelé hajlik, ami arra utalhat, hogy egy csőrben végződött.

Az egyik legkorábbi ismert sauropodomorpha a Saturnalia még kicsi és karcsú volt (1,5 méter hosszú), de a triász végén a csoport tagjai már a legnagyobb dinoszauruszok közé tartoztak, és a jura/kréta időszakokra tovább növekedtek. A legnagyobb, a Supersaurushoz, a Diplodocushoz és az Argentinosaurushoz hasonló sauropodák 30–40 méter hosszúak és 60 000–100 000 kilogramm tömegűek voltak.

Kezdetben két lábon jártak, de a méretük növekedésével (az elefántfélékhez hasonló) négy lábon járó állatokká váltak. Korai képviselőik valószínűleg mindenevőként éltek, mivel a másik hüllőmedencéjű fejlődési vonallal (a theropodákkal) közös ősük húsevő volt. A növényevővé való fejlődésük együtt járt a méretük növekedésével és a nyakuk meghosszabbodásával.

Nagy orrlyukaik voltak, lábaikon pedig megmaradt egy nagyméretű, feltehetően védekezésre szolgáló karommal ellátott hüvelykujj, bár a ragadozókkal szembeni elsődleges védelmük a rendkívül nagy testméretük volt.

A különböző sauropodomorpha nemek (Diplodocus, Lufengosaurus, Nemegtosaurus, Plateosaurus és Riojasaurus) a szklerotikus gyűrűik modern madarakéval és hüllőkével való összehasonlítása alapján nappali, rövid időszakokra aktív életmódot folytató állatok lehettek.

A középső triász korban, körülbelül 230 millió évvel ezelőtt kifejlődött legelső dinoszauruszok közül a kor közepe táján (a nori korszakban) a sauropodomorphák domináns növényevőkké váltak. A kora kréta korban tapasztalható megfogyatkozásuk nagy valószínűség szerint csak a fosszilis rekord hiányossága, mivel a legtöbb fosszíliájuk Európa és Észak-Amerika területéről vált ismertté. Azonban a Gondwana szuperkontinensen a sauropodák domináns növényevők maradtak. A virágos növények és a növényevők másik nagy csoportja, a (kifinomult rágómechanizmussal rendelkező) fejlett madármedencéjűek valószínűleg nem számítottak fontos tényezőnek az északi kontinenseken élő sauropodák eltűnésénél. Mint a madarak közé nem tartozó dinoszauruszok szinte mindegyike, a sauropodomorphák is kipusztultak a 66 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási esemény során.

A legkorábbi és legbazálisabb ismert sauropodomorphák 231,4 millió évvel ezelőtt (az ICS szerint a középső triász kor késő ladin alkorszakában, az Amerikai Geológiai Szolgálat rendszere szerint a késő triász kor kora karni alkorszakában) keletkezett Ischigualasto-formációból származó Chromogisaurus novasi és Panphagia protos. Egyes tanulmányok szerint a hagyományosan theropodának tekintett (szintén az Ischigualasto-formációból ismert) Eoraptor lunensis a sauropodomorphák fejlődési vonalának korai tagja, ezáltal pedig a legbazálisabb ismert sauropodomorpha is egyben. Emellett léteznek olyan Madagaszkárról származó töredékes maradványok is, melyek talán egy még korábbi, középső triász kori sauropodomorphához tartoznak.

 

 

A Sauropodomorpha a Saurischia rend két nagy kládjának egyike. A Sauropodomorpha testvércsoportja, a Theropoda a két lábon járó húsevőket, például a Velociraptort és a Tyrannosaurust, valamint a madarakat tartalmazza. Azonban a Sauropodomorpha és az Ornithischia csoportok számos közös tulajdonsággal rendelkeztek, ezért néhány őslénykutató, például Robert T. Bakker mindkettőt a „Phytodinosauria” vagy „Ornithischiformes” kládban helyezi el.

A Linnéi osztályozás szerint a Sauropodomorpha (melynek jelentése 'gyíkláb formájúak') egy alrend vagy besorolatlan csoport. Az alrendet 1932-ben Friedrich von Huene hozta létre, aki a bazális formákat a Prosauropoda, a leszármazottaiknak tekintett fejlettebb, nagyobb formákat pedig a Sauropoda alcsoportba sorolta be.

Az újabb keletű, Adam Yates által elvégzett filogenetikus elemzés a Sauropodát határozottan a parafiletikus Prosauropodán belül helyezte el. A sauropodák késő triász kori leletei viszont megmutatják, hogy nincs hézag a prosauropoda és sauropoda fejlődési vonalak között.

A bizonyíték a sauropodák prosauropodáktól való származására abból a tényből ered, hogy a prosauropodák hátsó lábán levő külső ujj kisebb volt a sauropodákénál. Sokak szerint az evolúció során az ujjak megkisebbedése vagy elveszése könnyebben megy végbe, mint ennek fordítottja, de erre nincs bizonyíték. A meghosszabbodás vagy az extra ujjak megjelenése gyakori a tengeri hüllőknél, és az ujjhosszabbodás a theropodák között is legalább egy esetben bekövetkezett. Ennek bizonyítékként való felhasználása a prosauropodáktól való származás megcáfolására megkérdőjelezhető.^[forrás?]

A prosauropodákat a legtöbb modern osztályozási rendszer fél tucat, egyetlen közös fejlődési vonalról származó csoportra osztja. Bár sok közös tulajdonsággal rendelkeztek, a zsiráfszerűen, magasról történő legelés evolúciós követelményei az egyes fejlődési vonalakon az evolúciós nyomás hatására, konvergens evolúció révén alakultak ki, nem egyetlen közös őstől származnak (nem homológok).

Taxonómia

Az alábbi taxonómia Cecilia Apaldetti és szerzőtársai 2011-es cikke, illetve a feltüntetett egyéb források alapján készült.

• Sauropodomorpha alrend
  • Arcusaurus
  • Asylosaurus
  • Eoraptor?
  • Efraasia
  • Nambalia
  • Pampadromaeus
  • Pantydraco
  • Plateosauravus
  • Ruehleia
  • Thecodontosaurus
  • Guaibasauridae család
  • Plateosauria nódus
    • Plateosauridae család
    • Massopoda ág
      • Chuxiongosaurus
      • Ignavusaurus
      • Jingshanosaurus
      • Mussaurus
      • Sarahsaurus
      • Seitaad
      • Xixiposaurus
      • Yunnanosaurus
      • Gryponychidae család
      • Massospondylidae család
      • Riojasauridae család
      • Anchisauria nódus (beleértve a Sauropoda alrendágat)

Törzsfejlődés

Az alábbi kladogram Apaldetti és szerzőtársai 2011 novemberi elemzésének leegyszerűsítésével készült.

Az alábbi kladogram Fernando Novas és szerzőtársai 2011-es cikke alapján készült.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sauropodomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• ↑ Schmitzetal 2011: Schmitz, L., Motani, R. (2011). „Nocturnality in Dinosaurs Inferred from Scleral Ring and Orbit Morphology” (PDF). Science 332 (6030), 705–708. o. DOI:10.1126/science.1200043. PMID 21493820. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Gradstein 2004: Gradstein, F.M., Ogg, J.G. & Smith, A.G.. A Geologic Time Scale 2004. Cambridge University Press (2004) 
• ↑ Lealetal 2004: Leal, Luciano A., Sergio A. K. Azevodo, Alexander W. A. Kellner, and Átila A. S. da Rosa (2004. október 18.). „A new early dinosaur (Sauropodomorpha) from the Caturrita Formation (Late Triassic), Paraná Basin, Brazil” (PDF). Zootaxa 690, 1–24. o. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Martinezetal 2009: Martínez, Ricardo N., and Alcober, Oscar A. (2009). „A basal sauropodomorph (Dinosauria: Saurischia) from the Ischigualasto Formation (Triassic, Carnian) and the early evolution of Sauropodomorpha” (PDF). PLoS ONE 4 (2), 1–12. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004397. PMID 19209223. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Martinezetal 2011: Martinez, Ricardo N., Paul C. Sereno, Oscar A. Alcober, Carina E. Colombi, Paul R. Renne, Isabel P. Montañez and Brian S. Currie (2011). „A Basal Dinosaur from the Dawn of the Dinosaur Era in Southwestern Pangaea” (PDF). Science 331 (6014), 206–210. o. DOI:10.1126/science.1198467. PMID 21233386. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ npr.org 1999: All Things Considered. National Public Radio, 1999. október 21. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
• ↑ Poletal 2011: Pol, D., Garrido A., Cerda I.A. (2011). „A New Sauropodomorph Dinosaur from the Early Jurassic of Patagonia and the Origin and Evolution of the Sauropod-type Sacrum” (PDF). PLoS ONE 6 (1), e14572. o. DOI:10.1371/journal.pone.0014572. PMID 21298087. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Apaldetti 2011: Apaldetti, Cecilia, Ricardo N. Martinez, Oscar A. Alcober and Diego Pol (2011). „A New Basal Sauropodomorph (Dinosauria: Saurischia) from Quebrada del Barro Formation (Marayes-El Carrizal Basin), Northwestern Argentina”. PLoS ONE 6 (11), e26964. o. DOI:10.1371/journal.pone.0026964. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Benton 2004: Benton, M.J.. Vertebrate Palaeontology, Third Edition, Blackwell Publishing, 472. o. (2004) 
• ↑ Yatesetal 2011: Yates, Adam M., Matthew F. Bonnan and Johann Neveling (2011). „A new basal sauropodomorph dinosaur from the Early Jurassic of South Africa”. Journal of Vertebrate Paleontology 31 (3), 610–625. o. DOI:10.1080/02724634.2011.560626. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Galton 2007: Galton, Peter (2007). „Notes on the remains of archosaurian reptiles, mostly basal sauropodomorph dinosaurs, from the 1834 fissure fill (Rhaetian, Upper Triassic) at Clifton in Bristol, southwest England”. Revue de Paléobiologie 26 (2), 505–591. o.  
• ↑ Cabreira 2011: Cabreira, Sergio F., Cesar L. Schultz, Jonathas S. Bittencourt, Marina B. Soares, Daniel C. Fortier, Lúcio R. Silva and Max C. Langer (2011). „New stem-sauropodomorph (Dinosauria, Saurischia) from the Triassic of Brazil”. Naturwissenschaften 98 (12), 1035–1040. o. DOI:10.1007/s00114-011-0858-0. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  ^{[halott link]}
• ↑ Ezcurra 2010: Ezcurra, M. D. (2010). „A new early dinosaur (Saurischia: Sauropodomorpha) from the Late Triassic of Argentina: a reassessment of dinosaur origin and phylogeny” (PDF). Journal of Systematic Palaeontology 8 (3), 371–425. o. DOI:10.1080/14772019.2010.484650. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Junchang 2010: Lü Junchang, Yoshitsugu Kobayashi, Li Tianguang and Zhong Shimin (2010). „A New Basal Sauropod Dinosaur from the Lufeng Basin, Yunnan Province, Southwestern China”. Acta Geologica Sinica (English Edition) 84 (6), 1336–1342. o. DOI:10.1111/j.1755-6724.2010.00332.x. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Sekiya 2010: Sekiya, Toru (2010). „A new prosauropod dinosaur from Lower Jurassic in Lufeng of Yunnan”. Global Geology 29 (1), 6–15. o. [2015. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3969/j.issn.1004-5589.2010.01.002. (Hozzáférés: 2012. április 25.)  
• ↑ Yatesetal 2010: Yates, A. M., Bonnan, M. F., Neveling, J., Chinsamy, A., Blackbeard, M. G. (2010). „A new transitional sauropodomorph dinosaur from the Early Jurassic of South Africa and the evolution of sauropod feeding and quadrupedalism”. Proceedings of the Royal Society B 277 (1682), 787–794. o. DOI:10.1098/rspb.2009.1440. PMID 19906674.  
• ↑ Novas 2011: Novas, Fernando E., Martin D. Ezcurra, Sankar Chatterjee and T. S. Kutty (2011). „New dinosaur species from the Upper Triassic Upper Maleri and Lower Dharmaram formations of central India”. Earth and Environmental Science Transactions of the Royal Society of Edinburgh 101 (3-4), 333–349. o. DOI:10.1017/S1755691011020093.  

• Wilson, J. A. (2002). „Sauropod dinosaur phylogeny: critique and cladistic analysis”. Zoological Journal of the Linnean Society 136, 217–276}. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00029.x.  
• Sauropodomorpha: Overview. Palæos. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
• Jon A. Baskin.: Sauropodmorpha. When Dinosaurs Ruled Texas. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
• Thomas R. Holtz Jr.: Geol 104 Dinosaurs: A natural history: Sauropodomorpha: Size matters. University of Maryland. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
• Sauropodomorpha: The prosauropods and the sauropods. [2004. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 25.)