balassagyarmat

A városról 1244-ből származik az első írásos emlék. 1437-ben mezővárosi rangot kapott. A török először 1552-ben foglalta el Gyarmat várát, majd 1593-ban a megszökött őrség felgyújtotta a várat. Másodgyára 1664-ben elfoglalták és felrobbantották a várost. Az újjáépítés csak 1690-ben került sor.

A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult és 1923-ig így működött.

A település az első világháborúban és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott: a vesztes háború után a balassagyarmati polgárok, vasutasok és katonák kiűzték és visszaszorították az Ipoly túlpartjára a várost megszálló csehszlovák csapatokat, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek, és e hősies tettért kapta meg a Civitas Fortissima címet.

A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt. Az 1950-es megyerendezés során Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét, bár a megyei tanács Balassagyarmaton alakult meg és átmenetileg itt is működött 1952-ig, amíg az új székhelyen megteremtették a működési feltételeket. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a vármegyei bíróság és ügyészség ma is itt működik.

Tovább a szócikkhez…