Kereskedelem Piac: Gazdasági tevékenység helyszíne

Nem tévesztendő össze a következővel: Piac (egyértelműsítő lap).

Ha viszont a kereskedés nem kötött helyszínen zajlik vagy időben rendszertelen, azt a népnyelv többnyire vásároknak nevezi.

A piacok az ókor óta a mindennapi élet részei. Helyszínük többnyire a városok főutcája vagy főtere; ez a városok jelentős részében máig viseli a „Piactér” elnevezést (sokszor még akkor is, ha már rég nem tölt be piaci funkciót). A középkorban sok város a fejlődését piacának köszönhette, mint például a németországi Hannover, Frankfurt, Magyarországon Pest, Szombathely, vagy éppen az erdélyi Kézdivásárhely, a moldvai Jászvásár (Iași) – utóbbi három a nevében is viseli ennek nyomát.

A nagyobb városokban gyakori eset (volt) a piacok specializálódása: megjelentek a gabona-, hal-, hús-, zöldség- és másfajta piacok.

A piac sok helyütt, például a mediterrán országokban, egyben a közösségi élet fontos színhelye is.

Bizonyos piacokra a vevők mellett az eladók is korlátozás nélkül léphetnek be, de a piacok többségén engedélyt kell kérniük, illetve díjat kell fizetniük portékájuk árusításáért.

•  
  Piac a Ferencz József-hídnál, 1901
•  
  halpiac Isztambulban
•  
  Piac Nyíregyházán
•  
  Mercado dos Lavradores, Funchal, Madeira-szigetek
•  
  Piac Indiában az út szélén
•  
  Piac a Rue Mouffetard-on, Párizs, Franciaország

• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 720–721. o. ISBN 963-9257-11-7  

• piac.lap.hu
• Weisz Bolgárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
• Bruckner Éva: "Én elmentem a vásárba félpénzzel...". A hajdani híres pesti vásárok; Aposztróf, Bp., 2012

• Vásárcsarnok
• Kiskereskedelem
• Nagykereskedelem