A Papp László Budapest Sportaréna, röviden Budapest Sportaréna vagy gyakran csak Aréna egy többcélú fedett sportcsarnok Budapesten.
Ez az ország második legnagyobb sportkomplexuma a szintén a fővárosban található MVM Dome után, és Papp László magyar ökölvívóról kapta a nevét. A létesítmény a legnagyobb koncertkonfigurációban 12 500 ember befogadására alkalmas, bokszmérkőzéseken 11 390, jégkorongmérkőzéseken pedig 9 479 ember befogadására alkalmas. Az 1999 decemberében tűzvészben megsemmisült, ugyanezen a helyen álló Budapest Sportcsarnok helyére épült. Az épület alatt egy távolsági buszpályaudvar található, közvetlen szomszédságában pedig a Puskás Aréna áll.
Papp László Budapest Sportaréna | |
Az Aréna 2016 szeptemberében | |
Adatok | |
Elhelyezkedés | Budapest, Magyarország |
Építés éve | 2001. június 30. |
Megnyitás ideje | 2003. március 13. |
Felület | műanyag |
Befogadóképesség | 9 479 (jégkorong) 12 500 (koncert) |
Tulajdoni viszonyok | |
Tulajdonos | Gránit-Pólus Management Zrt. |
Kezelő | Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető (BSÜ) Kft. |
Az építkezés adatai | |
Névadó | Papp László |
Kivitelezők | Bouygues |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″, k. h. 19° 06′ 19″ | |
A Papp László Budapest Sportaréna weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp László Budapest Sportaréna témájú médiaállományokat. |
A Sportaréna elődjét, a Kiss István tervezte Budapest Sportcsarnokot 1982. február 12-én avatták fel. Az épület a leningrádi Jubileumi Sportcsarnok mintájára épült, bár annál valamivel nagyobb lett. 12 500 nézőt tudott befogadni.
A Budapest Sportcsarnok 1999. december 15-én a karácsonyi vásár ideje alatt a tűz martalékává vált. A tűz vélhetően elektromos zárlat miatt keletkezett. A katasztrófa sokkolta a közvéleményt, mivel a BS volt az egyetlen, több ezer ember befogadására alkalmas fedett épület, amely számos zenei koncertnek, kulturális eseménynek, sportrendezvénynek adott otthont. Az épület teljesen leégett, helyreállítására nem volt lehetőség, ezért kezdeményezték egy új sportcsarnok felépítését, melynek építése 2001. június 30-án kezdődött. Az építő a francia Bouygues építőipari cég lett, amely 2002-ben a világ legnagyobb építővállalata volt. Az épület formáját, csakúgy, mint az egész épületkomplexumot, a magyar építészek (KÖZTI) egyesülete az angol-amerikai Sport Concepts építészeivel közösen álmodták meg. Befogadóképessége változatlan maradt: 12 500 fő.
A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László háromszoros magyar olimpiai bajnok ökölvívó, edző és sportvezető nevét.
A „kavics”-nak becézett épületbe 50 000 tonnányi betont, 2300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt fektettek. Az épület nehezebb, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Tömege nagyjából 200 000 tonna. Az épület gyalogos terét Magyarország legnagyobb gránitfelülete borítja, melynek területe 15 000 m2
Az ünnepélyes átadásra 2003. március 13-án került sor, az épületet Jánosi György, akkori ifjúsági és sportminiszter avatta fel. A rendezvény nagyszabású klasszikus-komolyzenei koncerttel zárult.
A megnyitásra március 14-én került sor, mely egy gigantikus komolyzenei koncerttel zárult, Beethoven IX. szimfóniájával, mely szimbolizálta Magyarország leendő belépését az Európai Unióba.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Papp László Budapest Sportaréna, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.