Település Pele: Falu Romániában, Szatmár megyében
Pele (Becheni) falu Romániában, Szatmár megyében.
| Pele (Becheni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Sződemeter |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sződemeter |
| Irányítószám | 447281 |
| SIRUTA-kód | 138823 |
| Népesség | |
| Népesség | 521 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 326 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 27′ 09″, k. h. 22° 26′ 56″, k. h. 22° 26′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Tasnád városától délnyugatra fekszik.
Története
Pele település nevéről már a Váradi regestrum is említést tett. Első említése 1334-ből származik.
Nevét az oklevelek 1475-ben Pele, 1543-ban Peleh néven írták.
Az 1475-ös adólajstrom szerint Pelee (Pelei?) Albert volt birtokosa.
1543-ban a falut Pelei Ferenc és Péter birtokának írták.
1548-ban Pele birtokába iktatták be Csomaközi Bácsmegyey Benedeket és Gosztonyi Miklóst, egy részébe pedig Pelei Pétert és Gáspárt.
1780-ban Diószeghy Sámuelt nevezték meg a falu birtokosaként.
A XVII. században a törökök pusztításai, a tatárjárások miatt, és a Rákóczi szabadságharc idején itt folyó harcok miatt a lakosság sok viszontagságon ment keresztül, a falu ez idők alatt valószínűleg elnéptelenedett, mivel a fennmaradt adatok alapján csak a kuruc kor után kezdett újranépesedni.
1797-es összeíráskor főbb birtokosa Diószegi Sámuelné és Mensáros Sándor utódai voltak. Kisebb birtokosai pedig Padányi Lajosné, Kengyel Lajos, Ilosvai József és Diószegi Zsigmond voltak.
Petri Mór az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején összeírta Pele település helyneveit is:
Határrészek: Pálasszony, Szent Imre, Kis-kút, Nagy-nyeste-völgy, Büdöskút, Rétoldal, Besenyő, Rózsás, Bogdánkút.
Hegyek nevei: Csákóhegy, Nagyhegy, Pusztahegy és Csányi-völgy.
Erdők: Tegezhát, Csonkás, Ibolyás, Békástó, Talasvölgy.
Legelő: Agárvölgy.
Kútjai: Jókút, Balaska, Gyárfáskút, Nádaskút.
1720-ban Pele településhez tartozott még Keszi-puszta is.
Pele 1800-as évek végén élt lakóinak emlékezetében élt még a falu határában található három pogány sír helye is.
1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 700 magyar és román lakosa volt.
1992-ben 522 magyar és román nemzetiségű lakos lakta. A magyarok a lakosság 78%-át alkotják.
Híres szülötte
Nevezetességek
Hivatkozások
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 228–231. o. Online elérés
.svg)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Pele (település), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.