Nagy-Britannia Királysága: Történelmi állam (1707–1801)

Erről az egyesülési törvények rendelkeztek, amelyek egységes királyságot hoztak létre a teljes Brit-szigeten. Egy új, egységes kormány és parlament irányította a királyságot a londoni Westminsterből Skócia és Anglia királyságai ugyanannak az uralkodónak az országai voltak. Ez a koronák egyesítésének az eredménye, mikor I. Erzsébet halálát követően VI. Jakab skót király I. Jakab néven 1603-ban Anglia királya lett.

Nagy-Britannia Királysága
Kingdom of Great Britain 1707. május 1. – 1801. január 1.
Nagy-Britannia Királyságának kiterjedése
Mottó: „Dieu et mon droit.” („God and my right.”) Nemzeti himnusz: God Save the King/Queen
Általános adatok
Fővárosa	London
Terület	(1801) 230 977 km²
Népesség	16 345 646 fő (1801-es becslés) fő
Hivatalos nyelvek	angol (de facto), korni, scots, skót gael, walesi
Pénznem	Font sterling
Kormányzat
Államforma	alkotmányos monarchia
Uralkodó	I. Anna (1707–1714) I. György (1714–1727) II. György (1727–1760) III. György (1760–1801)
Dinasztia	Stuart-ház (1701–1714) Hannoveri-ház (1714–1801)
Államfő	A mindenkori uralkodó
Kormányfő	miniszterelnök
Elődállam Utódállam ←   → ←
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Britannia Királysága témájú médiaállományokat.

„Nagy-Britannia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nagy-Britannia.

Nagy-Britannia Királyságát Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága elnevezés váltotta fel, mikor 1801-ben az Ír Királyságot az 1798-as ír felkelést leverve az Act of Union 1800 elfogadásával beolvasztották. Írország, Ír Szabadállam néven 1922-ben kivált és Domínium lett, így 1927-ben Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága név vált használatossá.

Nagy-Britannia királyságát egy uralkodó irányította, mint ahogy a Brit-szigetet az angol interregnum és III. Vilmos, valamint II. Mária uralkodását leszámítva. Azonban 1707-től az uralkodó az egységesített Nagy-Britannia koronája alatt uralkodott, semmint a két külön korona hatalmát egyesítette. A trón öröklését inkább az angol, semmint a skót rendelkezés határozta meg. Eszerint megkövetelték, hogy az angol trónt csak protestáns ember foglalhatja el, aki Hannoveri Zsófia leszármazottja, s így biztosították a Hannover-ház trónon maradását. Ennek érdekében hozta létre az egyesülési törvény Nagy-Britannia Királyságát.

A törvényhozó hatalmat a brit parlament képviselte, mely az angol és a skót parlamentet váltotta fel. A mai Egyesült Királyságéhoz hasonlóan itt is három részből állt: ezek a House of Commons, a Lordok Háza, és a korona képviselete a parlamentben. Anglia és Skócia az új parlament mindkét házban kapott képviselői helyeket. Bár Skóciának lakosságához képest mindkét házban kevés képviselői helye volt, abban a korban a helyek elosztásánál a legfontosabb szempont az adófizetés volt, és ilyen tekintetben Skócia felül volt reprezentálva. Az unió megalakulásával Skócia 16 főrendű és 45 választott közrendűt küldött a törvényhozásba. A mai napig ez képezi a brit politika alapjait.

A Brit Királyságot gyakran nevezik Nagy-Britannia Egyesült Királyságának, amit gyakran röviden Egyesült Királyságnak neveznek. Most is vita folyik arról, hogy az utóbbi kifejezés helyes-e. Az Acts of Union sok helyen hivatkozik az országra Nagy-Britannia Egyesült Királysága néven; azonban a kritikusok úgy érvelnek, hogy a egyesült szó csak egy leíró szó, és nem része az ország nevének. Magára az Acts of Union-ra hivatkoznak, mely azt állítja, hogy Anglia és Skócia „Egy Királysággá egyesült, Nagy-Britannia név alatt”.

Az „Egyesült Királyság”ot néha előszeretettel használják, hogy igazolják a folytonosságot, leginkább katonai és gyarmati területeken. Az 1800-as Act of Union idején, mely kétségtelenül „Egyesült Királyságnak” hívta az országot, a britek a nagy francia háború részesei voltak, és a Brit Birodalom számos gyarmatot szerzett Amerikában, Indában és Ausztráliában. Azonban aki eldöntötte, hogy az „Nagy-Britannia Egyesült Királyságát” vagy „Egyesült Királyságot” használ, óvakodjék a két fogalom keverésétől, mikor az egységes hadseregre vagy a gyarmati birodalomra utalunk.

Azonban az „Egyesült Királyság” az Írországgal 1800-ban kötött csatlakozási megállapodást követően vált elterjedten használttá, s ekkor fogadták el hivatalos névként is.

• Anna (1707–1714), előzőleg Anglia királynője, Skócia királynője és Írország királynője.
• I. György (1714–1727)
• II. György (1727–1760)
• III. György (1760–1801), majd 1820-ig Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának uralkodója.