Nászer Ad-Din Perzsa Sah: Perzsa sah

július 16. – Teherán, 1896. május 1.) perzsa sah 1848-tól haláláig.

Nászer ad-Din
Perzsia sahja
Uralkodási ideje
1848 – 1896
Elődje	Mohammed
Utódja	Mozaffar ad-Din
Uralkodóház	Kádzsárok
Született	1831. július 16. Tebriz
Elhunyt	1896. május 1. (64 évesen) Teherán
Nyughelye	Shah Abdol-Azim Shrine
Édesapja	Muhammad Sah Kayar
Édesanyja	Malek Jahan Khanom
Testvére(i)	Abdol-samad Mirza Ezz ed-Dowleh Saloor
Házastársa	Monir al-Saltaneh Golin Khanum Amīna Aqdas Jeyran Khazan al-Doulah Anīs-al-dawla
Gyermekei	Muzaffar ad-Dín Kamran Mirza Nayeb es-Saltaneh Mass'oud Mirza Zell-e Soltan Zahra Khanom Tadj es-Saltaneh Nosrat al-Din Mirza Salar es-Saltaneh Ahmad Mirza Azd es-Saltaneh Touran Agha Khanoum Qajar Iftikhar al-Sultaneh
Nászer ad-Din aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nászer ad-Din témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mohammed sah fia. Trónörökös korában édesapja Tebrizbe küldötte mint helytartót. Amikor Mohammed 1848-ban elhunyt, a trón ugyan Nászerre szállt, neki azonban rokonaival elkeseredett harcokat kellett folytatnia. Uralkodása első éveiben a kormányt a művelt Mirza-Taki kánra bízta, aki sok visszaélést megszüntetett és több üdvös reformot léptetett életbe. Ámde az udvari ármány mindaddig áskálódott ellene, míg Nászer megölette. Ezzel a reform-korszaknak is vége volt, habár egyik-másik téren utóbb is történtek reform kísérletek. Magyar tisztek (Karacsay gróf és Nemiró huszárőrnagy), később pedig német tisztek és Huszein khán a hadsereg újjászervezése és európai mintára való begyakorlása körül fáradoztak; Pollák bécsi orvos (a sah házi orvosa) az egészségügyet iparkodott reformálni; német, angol és orosz vállalkozók gyárakat alapítottak, vasutakat és műutakat építettek és több efféle. Egészben véve azonban Perzsia belállapotai keveset változtak Nászer kormánya alatt és a belügyi politika terén a keleti despotizmus maradt az uralkodó rendszer.

Vallási tekintetben a sah eleinte türelmetlennek mutatkozott, és amikor a bábista szekta több híve 1858-ban merényletet intézett Nászer ellen, a sah rettenetes bosszút állt az egész felekezeten, amelyet soha többé nem méltatott kegyelemre. (Későbbi gyilkosa is egy ilyen üldözött szektához tartozott.) Több ízben (1873, 1878, 1889) a sah (állítólag tanulmányi célból) meglátogatta Európát és 1889. augusztus 26–27-én Budapestet is felkereste. A látottakat naplójába jegyezte fel, amely nyomtatásban is megjelent. Fiatal korában verseket is írt, amelyet a Divan nevű gyűjteményben láttak napvilágot. A sah halálakor fiai közül Mazud Mirza volt a legidősebb életben maradt herceg, ő azonban a dinasztia számára elfogadhatatlan anyától született, ezért az uralkodó Mozaffar ad-Din nevű fia, korábban Teherán kormányzója, örökölte a trónt.

1896-ban Mirza Reza Kermani, egy üldözött szekta tagja, neggyilkolta.

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  [1]

• Vasárnapi Újság 1873, 27. sz. és 1889, 34. sz.

• Perzsa sahok családfája

Előző uralkodó: Mohamed

Perzsia (Irán) sahja 1848 – 1896

Következő uralkodó: Mozaffar ad-Din