Párizs Madeleine-Templom

Érződik rajta a dél-franciaországi nîmes-i Maison Carrée, sőt a Periklész korában épült athéni Thészeion hatása is.

a templom a párizsi Szajna-part világörökségi helyszín része

Madeleine-templom
francia műemlék
A Madeleine-templom homlokzata
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Párizsi főegyházmegye
Védőszent	Mária Magdolna
Építési adatok
Építése	1845
Stílus	neoklasszicista építészet
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV
Felvétel éve	1991
Elérhetőség
Település	Párizs 8. kerülete
Hely	place de la Madeleine
Elhelyezkedése
Madeleine-templom Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 52′ 12″, k. h. 2° 19′ 27″48.87, 2.324166666666748.870000°N 2.324167°E, k. h. 2° 19′ 27″48.87, 2.324166666666748.870000°N 2.324167°E
A Madeleine-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Madeleine-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Napóleon 1806-ban a jénai csata után győzelmi templomot építtetett hadserege számára, az ehhez szükséges tervek elkészítéséhez Pierre Alexandre Vignon kapott megbízást. Párizsban a francia forradalom idején befejezetlenül maradt Madeleine-templomot kellett felépítenie, amelyen már Contant d’Ivry (1698–1777), majd Guillaume Couture dolgozott. Vignon görög minta szerint tervezett, ötvenkét, egyenként 20 méter magas korinthoszi oszloppal övezte a templomot.

1828 körül Vignon meghalt, így addigi segítőtársa, Jacques Marie Huvé (1783–1852) fejezte be az építkezést 1842 körül. A templom felszentelésére talán csak 1845-ben került sor, de már építése idején is templomnak tekintették. (Korábban, a tervezésekor merült fel, hogy az épületből parlament vagy bank is lehetne.) A nyugat-európai mérnökök legjobbjai ekkorra már nemcsak a római, hanem a görög építészetet és szobrászatot is behatóbban ismerték, hiszen 1719-ben feltárták Herculaneum romjait, majd 1748-ban megkezdték Pompeii területén az ásatásokat. James Stuart és Nicholas Revett 1751-ben görög műemlékek felkutatására indult, öt esztendőt töltöttek Görögországban, s kiadták 1762-ben első kötetüket az emberi léptékű athéni műemlékekről, ahol minden templom aránya más. További rajzok, metszetek, elméleti munkák adtak valóságos képet nemcsak a római, hanem a görög művészetről is. A Madeleine (épült 1764–1842) éppen elkészültekor nyilván monumentálisnak hatott, de a Szajna túlsó partján ellensúlyozta a Bourbon-palota (ma a nemzetgyűlés helye).

A Madeleine bronzkapuját a Tíz parancsolatot ábrázoló domborművek díszítik, melyek Henri de Triqueti alkotásai. A gazdagon díszített márvány és arany dekorációjú templombelsőben a kupola freskója Jules Claude Ziegler alkotása, találunk értékes szobrokat, köztük François Rude (1784–1855) Krisztus megkeresztelését ábrázoló szobrát, ugyancsak ő, Rude alkotta Az önkéntesek harcbaindulása 1792-ben c. domborműcsoportját a párizsi diadalív számára, amely aztán Marseillaise néven vált ismertté.

•  
  Athén: Héphaisztosz temploma
•  
  Nîmes: Maison Carrée
•  
  Párizs: La Madeleine (Szent Mária-Magdolna templom) 1911-ben
•  
  Párizs: La Madeleine (Szent Mária-Magdolna templom) 2004-ben

• A romantika enciklopédiája. Összeáll. Francis Claudon. Budapest : Corvina, 1990 ISBN 963-13-2665-9 A napóleoni császárság építészetéről l. 166. o.
• Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. François Rude szócikkét l. 697. o.