Kubiláj Mongol Nagykán: Kínai császár

szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294). Korábban a mongol kánok egyszerűen birtokolták Kínát, míg Kubiláj deklarálta a Jüan-dinasztia létrehozását.

Kubiláj nagykán
Minden mongolok nagykánja
Kubiláj
Uralkodási ideje
1260. május 5. – 1294. február 18.
Elődje	Möngke
Utódja	Temür
Kína császára
Si Cu
Uralkodási ideje
1279 – 1294
Elődje	Tu-Cung
Utódja	Cseng-Cung
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Bordzsigin
Született	1215. szeptember 23. Mongol Birodalom
Elhunyt	1294. február 18. Khanbaliq
Nyughelye	Burhan Haldun
Édesapja	Toluj
Édesanyja	Sorghaghtani Beki
Testvére(i)	Dumugán Jeszubuhua Möngke mongol nagykán Hülegü ilhán Szübötáj Szügedü Möge Bocsuo Kutuktu Arig böke Qoridai
Házastársa	Tëgülun Chabi Nambui Talahai khatun Nuhan Bayaujin Khatun Khökhlun Khatan Qoruchin Khatun Sugedasi
Gyermekei	Dorji Zhenjin Mangala Nomugan Khökhechi Ayachi Auruyvci Kuokuochu Togoon Hutulu Temür Tamachi Princess Jeguk Yuelie Wuluzhen Yuelun Wanze Nangjiazhen Qoridai Asudai Bantu Boyalun Sireki Shilin
A Wikimédia Commons tartalmaz Kubiláj nagykán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevét Kubláj, Kublaj és Hubilai kánként is említhetik, a török nyelvben Kubilay Han-nak ejtik. Toluj és Sorghaghtani Beki második fiaként jött a világra, Dzsingisz kán unokájaként. Bátyja, Möngke örökébe lépett 1260-ban. Kubiláj kán testvére, Hülegü elfoglalta Perzsiát és megalapította az Ilhánida Birodalmat.

Möngke 1259-ben meghalt a Déli Szung elleni háborúban, de a helyére lépő Kubiláj kán folytatta a támadásokat. Ekkorra már darabokra szakadt a mongol világbirodalom, Kubiláj uralma alatt csak Mongólia és Észak-Kína, a volt Csin területe állt. Kubiláj 1264-ben a mai Pekingbe helyezte székhelyét, a várost Tatunak (Daidu, „Nagy Főváros”) nevezte el. 1271-ben császárnak kiáltatta ki magát, dinasztiájának pedig a Jüan („Kezdet”) nevet adta. Eközben 1268 óta folyamatosan háborúzott a Déli Szung ellen, amelyet végül hosszú és elkeseredett harc után 1279-ben megsemmisített. Kína tehát a mongolok uralma alatt egyesült.

Kubiláj kán uralkodása alatt utazott Kínába Marco Polo, a velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Kubiláj birodalmában, s még magas hivatali rangot is kapott. Visszaemlékezéseiben lenyűgöző – és kortársai számára hihetetlen – képet festett a gazdag és fejlett kínai világról, amelynek Szung-kor végi virágzását még nem pusztította el a mongol uralom. Megjegyzendő, hogy Polo csak egy volt az ekkoriban Kínába látogató számos európai közül. Ugyancsak a Jüan-korban érkezett Kínába a pápa küldötte, Montecorvinói János, aki 1307-től Peking érseke lett, valamint a ferences rendi György barát (ő az első magyar, akiről tudjuk, hogy eljutott Kínába). A mongol uralkodók, akiknek nem volt felhőtlen a viszonyuk az általuk kormányzott kínaiakkal, előszeretettel alkalmaztak idegen származású hivatalnokokat, megnyitották Kínát a külföldi kereskedők előtt, és engedték, sőt sokszor támogatták, hogy a legkülönbözőbb idegen vallások megtelepedjenek a birodalmukban.

A Jüan-kori felkelések közül a legjelentősebb a buddhista Fehér Lótusz szekta által szervezett mozgalom volt, amelyet a résztvevők fejfedőjéről „vörösturbánosok” (a Maitréja-kultusz hívei) felkelésének neveznek. Az északon kitört, 1351-től 1363-ig tartó lázadást a mongolok végül leverték, de uralmuk véglegesen meggyengült.

• Salát Gergely: Mongol hóditás Kelet-Ázsiában a 13. század első felében. Terebess Ázsia E-Tár. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
• FMG/Mongols/Descendants of Tolui, son of Jenghiz Khan Mongol uralkodók (angol nyelvű)
• Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve: a középkor. Budapest: Osiris Kiadó (2004). ISBN 963-389-821-8 

• Kínai uralkodók listája
• Mongol Birodalom
• Mongol kánok listája
• Kubla kán (Samuel Taylor Coleridge angol költő versének címe.)
• A Jüan-dinasztia családfája

Előző uralkodó: Möngke

Mongol nagykán 1260 – 1294

Következő uralkodó: Temür Olzijt

Előző uralkodó: Tu-cung

Kínai császár 1271/1279 – 1294

Következő uralkodó: Temür Olzijt