Xenophanész (görögül: Ξενοφάνης Kr.
e. 570">Kr. e. 570 körül – Kr. e. 475 körül), Kis-Ázsia görög lakosságú nyugati részén, Kolophón városában született. Vándorköltőként és -énekesként bejárta egész Görögországot, majd Elea városában telepedett le, és az ottani filozófiai iskola előfutárává vált.
Kolophóni Xenophanész | |
Született | i. e. 570 körül Kolophón |
Elhunyt | i. e. 475 körül Siracusa |
Foglalkozása | |
Filozófusi pályafutása | |
Ókori Görögország – Ókor – | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolophóni Xenophanész témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemcsak nézetei különböztek jelentősen a milétosziaktól vagy Hérakleitoszétól és Parmenidészétől, de azok kifejtésének módja is. Alapjában nem filozófus volt, hanem olyan költő, akit különösen érdekelt a vallás és még inkább az istenek. Mélyen felháborította, ahogy korának költői példaképei, Homérosz és Hésziodosz vulgarizálták az isteneket, ezért fellépett ellenük. Xenophanész elsősorban egy eredeti megközelítésű kritikus; nem szaktudós, hanem σοφιστής (szofisztísz), avagy „bölcs”.
Kritizálta a görög mítoszok vallási tartalmát. A milétosziak még arra törekedtek, hogy a mitikus tanokat természetfilozófiai elképzelésekkel helyettesítsék, és ezzel kiküszöböljék a hagyományos istenképzeteket. Tőlük eltérően Xenophanész kárhoztatta az istenekről alkotott antropomorf nézeteket. Úgy látta, hogy Homérosz történetei az istenek viselt dolgairól összeférhetetlenek az istenség tökéletességének tanával.
A többistenhitet elvetve az istenség egységét hirdette, és határozottan fellépett a homéroszi istenek ellen. Az egyetlen istenség, mint legfőbb lény feltételezésével megalapozta a sokféleség mögött rejtőző változatlan és örök létező elképzelését:
A mozdulatlan istenség felfogásával szemben felléptek a keresztény egyházatyák, ókeresztény írók. Közülük a legnevezetesebb Lactantius, aki egy teljes művet szentelt Isten haragjának (De Ira Dei).
Azt állította, hogy a világon minden földből keletkezett: „Földből lett minden és oda tér meg minden a földbe” és ”Föld és víz minden, ami csak él vagy megterem itten”. Lehet, hogy Xenophanész a Föld alakjáról eleve nem írt semmit, de lehet, hogy ezek az elképzelései egyszerűen elvesztek. Ezekről a nézeteiről annyit tudunk, hogy egyik vége a lábunk alatt kezdődik és innen a végtelenbe nyúlik lefele:Lábunknál jól látszik a földnek e fönti határa: légbe-törő, de alant a határtalanba gyökerezik.
Az égitestekről alkotott elképzeléséről több antik gondolkodó feljegyzései is beszámolnak: Hippolütosz elmondja, hogy Xenophanész szerint a Nap számtalan kis tűzrészecskéből áll, és feltételezte számtalan további nap és hold létezését. Pszeudo-Plutarkhosz és Aethiosz szerint Xenophanész a Napot, a Holdat és a többi égitestet a felhőkből származtatta. Ebben a rendszerben ezek az égitestek nem állandóak és nem anyagi természetűek pusztán a föld lángra lobbant kipárolgásai. A csillagok hajnalra kiégnek, és este az új kigőzölgésekből újra megszületnek, mint ahogyan (az összesűrűsödött szikrákból) a Nap is. A Hold nem más, mint egy összesűrűsödött, fénylő felhő, amely havonta szertefoszlik és újjáalakul. A Föld különböző tájain más és más napok és holdak világolnak: a közös csak az, hogy mindegyik köd, látszat csupán.
Hippolütosz elbeszélése alapján Xenophanész azt gondolta, hogy a kozmosz időközönként elpusztul, pontosabban a föld feloldódik a vízben. Erre a tényre egyrészt alighanem abból következtetett, hogy tengeri élőlények megkövesedett maradványait a tengertől távol is megtalálhatjuk – a másik ok a barlangok faláról csöpögő víz volt. Ezen a ponton Xenophanész egyetért Anaximandrosszal abban, hogy az élőlények az iszapból származnak, de míg Anaximandrosz úgy gondolta, hogy az élőlények a kiszáradás miatt pusztulnak ki időnként, Xenophanész ezt vízözönnel magyarázta. A vízözön gondolata nem állt távol az antik gondolkodástól: több vízözönről szóló történet is fennmaradt, mint Deukalión és Pürrha özönvize, és találhatunk hasonló elméletet az egyiptomiaknál is.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Kolophóni Xenophanész, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.