Kistelek: Magyarországi város Csongrád-Csanád vármegyében

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.

A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.

Két eltérő adottságú terület, a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye határán fekszik. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték.

A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát) magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

Megközelítése

A város központján áthalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az 5-ös főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A környező települések közül Kiskunmajsával-Kömpöccel és Ópusztaszerrel van közvetlen közúti összeköttetése, mindhárommal az 5411-es út kapcsolja össze. Érinti a területét az M5-ös autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja a központjától mintegy 4,5 kilométerre nyugatra található, közigazgatásilag Csengele területén, a sztráda és az 5411-es út keresztezésénél.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt: Csengele vasútállomás, Kisteleki szőlők megállóhely és Kistelek vasútállomás. A két előbbi külterületek között létesült, míg a városi állomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze az 5411-es út és a vasút keresztezésétől; közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 54 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

Először 1420-ban említik oklevélben,^[forrás?] helyén már a középkorban templomos, kun település létezett. A település a törökdúlás után hosszabb időre Szeged pusztája lett.

Kistelek-pusztán 1747-ben, a félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állt.

Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogy Szeged városára 1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezer hold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vár­megye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább a Mátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Polgármesterei

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.

Itt működik a megyei tejüzem egykori területén az 1994-ben alakult Kisteleki M + M Sajtgyártó Kft..

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,1% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).

• Szent István Király Római Katolikus Plébánia (6760) Kistelek, Bercsényi Miklós utca 5
• Kisteleki Református Gyülekezet (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
• Kisteleki Evangélikus Egyházközség (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
• Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (6760) Kistelek, Tóalj utca 11
• Krisztus Szeretete Egyház (6760) Kistelek, Petőfi Sándor utca 7
• Hetednapi Adventista Egyház (6760) Kistelek, Damjanich János utca 20
• Izraelita Hitközség (6760) Kistelek, Kisteleki Ede utca 6

• Geotermikus erőmű
• Római katolikus Szent István-templom: 1825–1831 között épült, klasszicista stílusú
• A római katolikus templom mellett található (1929)-ben készült Első világháborús emlékmű – katonaszobor. Keviczky Hugó és Hadnagy Imre alkotása aminek talpazatára 261 elesett hős nevét vésték.
• Második világháborús emlékmű (1991) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása
• Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk)
• Kisteleki Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
• Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u. 18., Hunyadi u. 4., Jókai u. 15. és 52., Kisteleki Ede u. 32., Molnár János u. 9., Petőfi u. 15., Rákóczi u. 14., Víg u. 25., Zrínyi u. 17. és 33/b.
• Szent István díszkút
• Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére

• Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
• Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
• Kisteleki Általános Iskola
• Kollázs Művészeti Iskola
• Rózsaliget Kollégium
• Hétszínvirág Óvoda
• Szivárvány Óvoda

• Nyugdíjas Klub
• Kisteleki Városvédő Egyesület
• IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
• Ifjú Kistelekiek Szövetsége

•  , Årslev Dánia
•  , Poręba Lengyelország
•  , Gerace Olaszország

• 1861-ben Kisteleki Ede költő, újságíró
• 1869-ben Balla Jenő író, színkritikus
• 1882-ben Kováts J. István református teológiai professzor, egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke
• 1897-ben Vicsay Lajos pedagógus, helytörténész
• 1902-ben Tápai Antal szobrászművész
• 1910-ben Polgár Gyula világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
• 1927-ben Mikó Sándor belsőépítész
• 1931-ben Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus
• 1957-ben Sejben Lajos festőművész
• 1967-ben Kis Zita, válogatott labdarúgó, ultrafutó
• 1967-ben Zoltai Attila festőművész
• 1968-ban Hollósi Zsolt újságíró, tanár
• 1971-ben Punk Mária költő és drámapedagógus

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

• gróf Apponyi Albert (1920)
• gróf Bethlen István (1926)
• Horváth János, gumijavító mester (2001)
• Molnár István, pedagógus (2001)
• Rostás Sándor, plébános (2003)
• Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005)
• Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
• Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
• Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)
• Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014)
• Sándor Habsburg-Lothringen (2018)

• Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
• A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy vármegyei Tengőd településsel).

•  
  Templomkert
•  
  Szent István tér
•  
  Szent László tér
•  
  Szent István tér
•  
  Kocsó-kápolna és kálvária-stációk
•  
  Kisteleki Városháza
•  
  Kisteleki római katolikus templom
•  
  Gróf Klebelsberg Kunó Művelődési Központ
•  
  Kisteleki Agrár-Oktatási Központ

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.

• Az önkormányzat honlapja