A kisadózó vállalkozások tételes adója (rövid nevén: kata vagy régi kata) egy magyarországi adónem, amely a 2022-es megszüntetéséig kedvező mértéke miatt rendkívül népszerű volt a mikro-, kis- és középvállalkozások körében, 2022 májusában körülbelül 460 ezer kisvállalkozó élt vele.
Az egyszerűsített adónemek közé sorolható, mivel több, a vállalkozások és magánszemélyek által fizetendő adónemet is kivált, így a szociális hozzájárulási adót (szocho), a személyi jövedelemadót (szja), osztalékadót és a társasági adót (tao) is. Korábban a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, egészen annak 2022. januári megszüntetéséig.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és ügyvédi iroda választhatta ezt az adózási formát, 2022 júliusában az Országgyűlés a 2022. évi XIII. törvény 26. § e) pontja értelmében 2022. szeptember 1-jei hatállyal megszüntette ezt az adónemet, helyébe a kisadózó vállalkozók tételes adója („új” kata) lépett, amelyet kizárólag magánszemélyeknek számlázó, főállású egyéni vállalkozók választhatnak, így szabadúszók, betéti társaságok, és mellékállásban vállalkozók nem.
A régi kata előzményének az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tekinthető, mely azonban nem tételes, hanem százalékos adó volt, ezáltal nagyobb állami bevételt generált. Az eva kiváltására 2013-ban létrehozták a kisadózó vállalkozások tételes adóját (régi kata), majd pedig 2020-ban az evát megszüntették. A lépést sok kritika érte, mivel százalékos adó révén az eva igazságosabb és fenntarthatóbb volt, emellett magasabb állami bevételt generált azonos nagyságú adózói körből. A régi kata átalakításával, a jogosultak körének szűkítésével 2022. szeptember 1-jén jött létre a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata).
2022 nyarán a kata átalakítása kapcsán felmerült az a lehetőség, hogy a kata tételes, havi 50 000 forintos részét megemelik a mindenkori minimálbér adó- és járulékterhének szintjére, ami 2024-ben 124 062 forint. Ez több tíz milliárd forintos bevételt jelentene éves szinten a költségvetésnek, ennek ellenére eddig nem valósult meg, csak a katára jogosultság szigorítása.
Az adónemet 2013. január 1-jével, a kisvállalati adóval (kiva) egyidejűleg vezette be a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról.
Az adónem adóalanya a kata 2013-as bevezetése óta mentesül az alábbi adónemek megállapítása, bevallása és megfizetése alól:
A 2018. évi LII. törvény szerint 2019. január 1-jétől további két adónem megállapítása, bevallása és megfizetése alól is mentesül a kata adóalanya:
Kedvező mivolta végett többször felmerült, hogy a katát munkaadók adóoptimalizálásra, burkolt foglalkoztatásra használják fel. A törvény szerint a burkolt foglalkoztatás esetének vélelmét akkor lehet kizárni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
2013 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy népszerűsítette a katát, mint egy egyszerű és rugalmas, adónemet, amivel kevés az adminisztráció, és kevesebbet kell adózni is, kiemelve, hogy „nincs még egy olyan adózási mód vagy forma Magyarországon, ami ilyen minimális közteherviselési kötelezettséget jelent”.
2017 májusában Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke azt nyilatkozta, hogy a kataalanyok létszáma megközelítette a 210 ezret, ez pedig azt bizonyítja, hogy a kisebb és egyszerűbb közterhet „hajlandók leróni a gazdasági szereplők”, így a kormány számítása „bejött”.
A katás vállalkozások száma 2018 novemberében átlépte a 300 ezret, ekkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja”. Varga hangsúlyozta, a kormány „minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat”, a kata eredményei pedig „az ország versenyképessége szempontjából is jelentősek”. Emellett úgy vélte, az adónem „a magyar adózás történetének legegyszerűbb és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája”.
Izer Norbert államtitkár 2020-ban és 2021-ben is hangsúlyozta, hogy a kata nagyon népszerű adónem.
Az alábbi táblázatban látható, hány vállalkozás (egyéni és társas vállalkozások egyaránt) választotta a katát.
Időpont | Alanyok száma |
---|---|
2013 | 84 600 |
2014 | 123 000 |
2015 | 130 000 |
2016 | 175 000 |
2017 | 240 500 |
2018 | 307 749 |
2019 | 376 945 |
2020 | 426 321 |
2021 | 450 002 |
2022. május | 460 000 (426 000 egyéni vállalkozó, 34 000 cég) |
A kata éveken keresztül vita tárgyát képezte, bár kezdetben kedvező mivolta miatti népszerűségét sikerként könyvelték el, 2020-tól kezdődően többször felmerült a gyanú, miszerint munkaviszony helyett alkalmazzák, úgynevezett „burkolt foglalkoztatás” eszközeként, arra a tényre alapozva, hogy a katás vállalkozók harmada korábban alkalmazott volt. Ezt már 2020. január elején előrejelezte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyilatkozata, miszerint a katával való visszaélések kizárása érdekében a törvényben szereplő hét kritériumból legalább kettőnél több kritérium egyidejű bizonyítása esetén lenne kizárható a „burkolt foglalkoztatás” vélelme, míg korábban éppen kettő kritérium igazolása is elegendő volt.
2020. július 3-án elfogadásra került a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslat, ami többek közt a katát szabályozó 2012. évi CXLVII. törvényt is módosította. 2021. január 1-jén lépett életbe a kata szigorított változata, több új intézkedéssel elejét véve a burkolt foglalkoztatásnak, többek közt:
Bár 2021. január 1-jével már egyszer szigorítottak az adónemen, 2022 áprilisában ismét egyre hangsúlyosabb lett a kata megújítása. Parragh László 2022-ben odáig ment, hogy a kata megszüntetését javasolta. Később, 2022. július 9-én azt nyilatkozta, hogy az adónem eredeti rendeltetését túllépve olyanok is bejelentkeztek a kata hatálya alá, akik „a munkaviszony elkerülésére, átminősítésére” használják azt. Hozzátette, hogy „a kamara bízik a gyors jogalkotásban”, ezért jelezte a kormány felé, hogy mielőbb döntést kellene hozniuk az ügyben. Alig két nappal később, 2022. július 11-én benyújtottak egy törvénytervezetet, amely szerint a meglévő adónem megszűnése után a helyébe lépő új, kisadózó vállalkozók tételes adója nevű adónemet 2022. szeptember 1-től csak olyan főállású egyéni vállalkozók választhatják, majd akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, illetve a taxisok. Nem választhatják a jövőben így a katát a betéti társaságok, a mellékállású egyéni vállalkozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak és a szabadúszók, így például a művészek, grafikusok, zenészek, filmesek, újságírók, nyelvtanárok, fordítók, fotósok, de nem tartozhatnak a megújult adónem alá többek közt a terapeuták, a pszichológusok, orvosok sem.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2022. júniusi elemzése szerint az alábbi négy kategóriára voltak oszthatók az adónem alanyai:
Tállai András pénzügyi államtitkár a törvénytervezet céljául a kata pozitív eredményeinek biztosítását, a gazdaság kifehérítését és a bújtatott munkaviszonyok megszüntetését jelölte meg.
Az Országgyűlés 2022. július 12-én pár órás vita után 120 igen, 57 nem, 1 tartózkodás mellett megszavazta az adónem átalakítását, az új törvény 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról címmel Magyar Közlönyben 2022. július 18-án jelent meg.
2022 nyarán a kata átalakítása kapcsán a kormány felvetette azt a lehetőséget, hogy a kata tételes, havi 50 000 forintos részét megemelik a mindenkori minimálbér adó- és járulékterhének szintjére, ami 2024-ben 124 062 forint. Ez több tíz milliárd forintos bevételt jelentene éves szinten a költségvetésnek, ennek ellenére eddig nem valósult meg, csak a katára jogosultság szigorítása.
Összehasonlításképp a 2022-ben bevezetetett adónemmel ellentétben a kisadózó vállalkozások tételes adóját mellékfoglalkozásban dolgozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek, társas vállalkozások (betéti és közkereseti társaságok) és ügyvédi irodák is választhatták.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (régi kata) (2013. január 1. – 2022. augusztus 31.) | Kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata) (2022. szeptember 1-től) |
---|---|
| kizárólag magánszemélyeknek számlázó, főállású egyéni vállalkozó (ev.) |
A 2022-ben, a kisadózó vállalkozások tételes adója helyett bevezetett adónemet, a kisadózó vállalkozók tételes adóját már kizárólag főfoglalkozásban lehet választani, mellékfoglalkozásban nem.
Kategória | Kisadózó vállalkozások tételes adója (régi kata) (2013. január 1. – 2022. augusztus 31.) | Kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata) (2022. szeptember 1-től) |
---|---|---|
Főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. diák vagy mellékállásban katázó) | 25 000 Ft | (nem választható) |
Főállású kisadózó | 50 000 Ft | 50 000 Ft |
Magasabb összegű tételes adót fizető főállású kisadózó | 75 000 Ft | (nem választható) |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Kisadózó vállalkozások tételes adója, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.