Társasági Adó: Nyereségadó

Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szabályozza a társasági adó hatályos szabályait.

Bár Magyarországon a társasági adó 9%-os mértéke a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül, azonban az EU-ban csak Magyarországon létező iparűzési adó és innovációs járulék együttesen dupla akkora terhelést jelent a cégeknek, mint a társasági adó; 2020-ban 407 milliárd folyt be a társasági adóból, viszont 729 milliárd forint bevétel keletkezett az iparűzési adóból, és 89 milliárd forint folyt be az innovációs járulékból. Ugyanakkor míg a társasági adó a profitra helyezi az adózást, addig az iparűzési adó és az innovációs járulék a bevételen alapszik, így az iparűzési adó és az innovációs járulék azokat jutalmazza, akik a lehető legkevesebbet állítják elő, és azokat bünteti, akik magas hozzáadott értéket állítanak elő, illetve innovatív technológiába fektetnek be.

A társasági adónak a kb. 25%-osra emelésével kiváltható és megszüntethető lenne az iparűzési adó és az innovációs járulék. A három adónem összevonása élénkítené gazdaságot, javítaná a versenyképességet, egyszerűsítené az adózást, csökkentené az adminisztrációs terheket, csökkentené az adónemek számát és igazságosabbá tenné a közteherviselést, emellett megfelelne a társasági adó magyarországi rendszere a globális minimumadóról szóló nemzetközi megállapodásnak.

Adóalany

A társasági adó alanyai két csoportba sorolhatók:

• belföldi illetőségű adóalanyok,
• külföldi illetőségű adóalanyok.

Belföldi illetőségű adóalanyok a törvény által meghatározott belföldi személyekből, illetve azon külföldi személyekből állnak, amelyek esetében az ügyvezetés helye Magyarországon van. A belföldi személyek közül belföldi illetőségű adóalanyok:

• a gazdasági társaságok, az egyesülés, az európai részvénytársaság,
• a szövetkezet és az európai szövetkezet,
• az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv,
• az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
• az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a vízi társulat,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete,
• az alapítvány, a közalapítvány,
• az egyesület,
• a köztestület,
• az egyházi jogi személy,
• a lakásszövetkezet,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
• a felsőoktatási intézmény, a diákotthon,
• az európai területi együttműködési csoportosulás,
• az egyéni cég,
• az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium.

Azonban kivételeket is meghatároz a törvény, ilyenek például

• a pártok,
• a felszámolás alatt állók,
• a Magyar Nemzeti Bank.

Külföldi illetőségű adóalanyok a külföldi vállalkozók, és az ingatlannal rendelkező társaság tagja, ahol ingatlannal rendelkező társaság alatt olyan társaságot értünk, amelynek mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-át magyarországi ingatlanok adják, illetve ahol a külföldi illetőségű személy.

Adótárgy

Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.

Adóalap

Az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel. Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.

Adómérték

A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2022. júliusi állapot szerint), főszabály szerint:

• Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-276-228-9

• http://www.njt.hu