I. Abdul-Hamid Oszmán Szultán: Oszmán szultán

Abd-ul-Hamid, más írásmóddal Abdulhamid, Abdul Hamid vagy Abdul-Hamid (Isztambul, 1725. március 20. – Isztambul, 1789. április 7.) oszmán szultán 1774-től haláláig.

I. Abdul-Hamid
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1774. január 21. – 1789. április 7.
Elődje	III. Musztafa
Utódja	III. Szelim
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház
Született	1725. március 20. Isztambul
Elhunyt	1789. április 7. (64 évesen) Isztambul
Nyughelye	Tomb of Abdul Hamid I
Édesapja	III. Ahmed
Édesanyja	Şermi Kadın
Testvére(i)	Fatma szultána III. Musztafa oszmán szultán
Házastársa	Nakşidil szultána
Gyermekei	IV. Musztafa oszmán szultán II. Mahmud oszmán szultán Esma Sultan Hibetullah Sultan Ayşe Athermelik Dürrüşehvar Hanım
I. Abdul-Hamid aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Abdul-Hamid témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjúsága

Abdul-Hamid 1725. március 20-án született III. Ahmed fiaként. Élete java részét palotafogságban töltötte^[forrás?], ahol a Korán másolásával és faragással hasznosította idejét. Jellemző volt rá, hogy a nők társaságát többre becsülte mint a férfiakét.

Trónra lépése

Abdul-Hamid testvérét, Musztafát követte az Oszmán Birodalom szultánjaként 1774. január 21-én. Az új szultán pacifista és Istenfélő emberként lépett a trónra^[forrás?] – ugyanakkor tudatlansága közmondásos volt. Ugyancsak sajátos újításként tekinthető, hogy ő volt az első szultán, aki trónra lépésekor nem adta meg a szokásos jutalmat a janicsárságnak.^[forrás?]

Orosz–török háború (I.)

Ebben az időben Muhsimzáde Mohammed nagyvezír éppen az oroszokkal állt szemben Sumlában, amikor Musztafa halálának hírével együtt az új szultán utasításait kapta a békekötés ügyében. 1774. július 21-én a két fél megkötötte a kücsük-kajnardzsi békét.^[forrás?]

Azonban II. Katalin orosz cárnő nem sokáig nyugodott: hamarosan a Kaukázusban fekvő kubamelléki országokat is elfoglalta Törökországtól és birodalmával egyesítette.

Ezek után a cárnő 1786-ban II. József magyar királlyal és német-római császárral kötött védő és támadó szövetséget, amelynek célja az Oszmán Birodalom végleges feldarabolása volt.

Szíriai győzelmek

Eközben Abdul-Hamid Szíria felé fordította figyelmét és ott ért el kisebb győzelmeket.^[forrás?]

Orosz–török háború (II.)

A szultán a szíriai győzelmek nem kárpótolták a krími veszteségekért, ezért 1787-ben újra hadat üzent Oroszországnak.^[forrás?] Katalin tervei így csak kis részben sikerültek: a törökök az 1787-iki, illetőleg az 1792-iki háborúban vitézül hadakoztak, és bár nem voltak képesek Szuvorov tábornok előrenyomulását megakadályozni, II. József hadai ellen nem vallottak kudarcot. A II. Józseffel kötött béke után az Oszmán Birodalom csapatai soha többé nem támadtak Magyarország ellen.^[forrás?] Ez a háború volt az oszmánok fegyverdicsőségének utolsó fellobbanása – utána többnyire vereség és megaláztatás volt osztályrészük.

Halála

Maga a szultán nem érte meg a háború befejezését: Abdul-Hamid 1789. április 7-én 15 évnyi uralkodás után 64 évesen hunyt el. A trónon unokaöccse, III. Szelim követte. Abdul-Hamid megítéléséhez hozzátartozik, hogy nem volt zsarnok, és II. Mehmed (1432–1481) óta az első szultán volt az Oszmán-házban, aki nem szennyezte be kezeit rokonai vérével.

Asszonyai:

Nakşidil szultána

Sineperver szultána

Şebsafa Kadın

Ayşe Kadın

Ruhşah Kadın

Binnaz Kadın

Mehtabe Kadın

Hümaşah Kadın

Gyermekei:

Ayşe Dürrüşehvar Hanım szultána (1775-?)

Abdullah herceg ( 1776-1776)

Hatice szultána (1776 január – 1776 november );

Mehmed herceg ( 1776-1781) – Hümasahtól

Ahmed herceg ( 1776 – 1778)

Ayşe szultána (1777 – 1777);

Abdurhaman herceg ( 1777- 1777)

Esma szultána ( 1778 – 1848) – Sinepervertől

Szulejmán herceg ( 1779-1786) – Mehtabetól

IV. Musztafa oszmán szultán – ( 1779 – 1808) Sinepervertől

Abdülaziz herceg ( 1779-1779)

Rabia Sultan (1780 – 1780);

Aynişah szultána ( 1780 – 1780);

Melikşah szultána ( 1781 – 1781);

Rabia szultána (1781-1782)

Fatma szultána (1782 – 1786) – Sinepervertől

Mehmed herceg (1882-1885) – Sebsafatól

Murad herceg ( 1883-1786) – Naksidiltől

II. Mahmud oszmán szultán ( 2784-1839) – Nakşidiltól

Alemşah szultána( 1784 -1786) – Şebsafatól

Saliha szultána ( 1786- 1788) – Nakşidiltől

Emine Sultan ( 1788 – 1791) – Şebsafatól

Hibetullah Sultan (1789 – 1841) – Şebsafatól