Gotland

Ez a szócikk a szigetről szól. Hasonló címmel lásd még: Gotland (egyértelműsítő lap).

Svédországhoz tartozik. A Skandináv-félszigettől 90 km-re keletre, a balti államoktól nyugatra (illetve északnyugatra) található, közülük legközelebb hozzá a tőle mintegy 130 kilométerre keletre fekvő Lettország van.

Gotland
Gotland tengerpartja
Közigazgatás
Ország	Svédország
Megye	Gotland megye
Község	Gotland község
Legnagyobb település	Visby
Népesség
Teljes népesség	60 124 fő (2020. dec. 31.)
Visby népessége	22 593 fő (2010. dec 31.) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Balti-tenger
Terület	3140 km²
Tengerszint feletti magasság	82 m
Legmagasabb pont	Lojsta hed (82 m)
Időzóna	CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Gotland Pozíció Svédország térképén
é. sz. 57° 29′ 57″, k. h. 18° 30′ 34″57.499166666667, 18.50944444444457.499167°N 18.509444°E, k. h. 18° 30′ 34″57.499166666667, 18.50944444444457.499167°N 18.509444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotland témájú médiaállományokat.

A sziget területe 3140 km²; partvonala mintegy 800 km hosszú. Legnagyobb települése, Gotland megye és község székhelye a sziget középső nyugati partján található, 22 600 lakosú egykori Hanza-város Visby.

A sziget geológiailag szilur kori üledékes kőzetekből, főleg mészkőből és márgából áll.

Éghajlat

A napsütéses órák száma mintegy 2000 évente. Az éves csapadékmennyiség 500–600 mm körül alakul. A napi középhőmérséklet júliusban és augusztusban eléri a 17 °C-ot.

Történelmét alapvetően földrajzi helyzete formálta. A Balti-tenger stratégiai fontosságú szigeteként a hajózás fellendülésekor, a viking korban rendkívül meggazdagodott a kereskedelemből és az akkoriban azzal szorosan összefüggő kalózkodásból. Sokáig független volt, de szoros kapcsolatok fűzték Svédországhoz. 1361-ben Dánia foglalta el, és csak 1645-ben lett Svédország része.

A jégkorszak után, i. e. 10000 körül, a skandináviai jégtömeg elolvadása idején a sziget még sokáig víz alatt volt. Később azonban a tengerszint változása miatt magasan, a mainál sokkal jobban kiemelkedett, és az újkőkorban erdő borította, jó megtelepedési lehetőséget biztosítva az embereknek, akik halászattal és fókavadászattal foglalkoztak. A legrégebbi feltárt települési maradványok 9200 évesek.

Gotlandon mintegy 42 000 régészeti lelet ismeretes az újkőkorszakból, a bronz- és vaskorszakból és a korai középkorból. A rúnakövek Gotlandon jóval korábban jelentek meg, mint a svéd szárazföldön. Az első ilyen ismert síremlék i. sz. 300 körül készült, Stånga közelében találták és tartalmazza a rúnaírás teljes ábécéjét. A 700-as évektől Gotlandon már nagy számban állítottak rúnaköveket, amiken gyakran képes ábrázolások is megjelentek hajókkal, karddal és pajzzsal felszerelt legénységgel.

•  
  Vaskori agyagedény
•  
  Vaskori harci csákány
•  
  Gotlandi rúnakő, i. sz. 700-800, hajó és harcosok ábrázolásával

Gotland a középkorban természetes átrakóhely volt a kelet-nyugati balti-tengeri hajózásban. A szigeten került elő a környező szláv és skandináv területeken talált összes kora középkori kincslelet (mintegy 240 000 darab érme) több mint a fele, körülbelül 700 lelőhelyről. Ez mutatja a sziget gazdagságát, nagy kereskedelmi forgalmát, de a korabeli ottani élet veszélyességét is, hiszen ezeket az elrejtett kincseket gazdáiknak már nem volt alkalmuk magukhoz venni.

A gotlandi kereskedőknek már a 11. században saját telephelyük volt Novgorodban, majd 1180-ban ott Szent Olafnak szentelve saját templomot is emelhettek. Hasonlóképpen a novgorodi orosz kereskedőknek is volt saját, Szent Miklósnak szentelt templomuk Gotlandon, de telephelyet csak a 13. század közepén létesítettek. A 12. század második felétől egyre több német, elsősorban lübecki, és dán kereskedő érkezett a szigetre. Támogatta őket királyuk, I. Valdemar is, aki részt vett a dán távolsági kereskedők szervezetének, a Szent Knut gildének a megalapításában is. Visby polgársága nagyrészt német volt, döntően Lübeckből és Stralsundból. A város is tagja volt a Hanza-szövetségnek.

A sziget lakossága 57 039 fő. 2007-ben 1957-en telepedtek le itt, míg 2045-en hagyták el a szigetet.

Lakóit gotlanderek néven is emlegetik, svéd nevük Gutar (a gót népnév szinonimája). A szigeten az ún. gotlandi nyelvet beszélik, amely a kihalt ó-gotlandi nyelv mai változata, ez utóbbit ugyanis az óészaki nyelv egyik önálló nyelvjárásaként tartották számon, ma viszont a modern gotlandit a svéd nyelv részének tekintik.

Bővebben: Gotland község

A sziget egyben Svédország egyik megyéje (kb. akkora, mint a magyar Vas vármegye) és ezen belül az egyetlen ottani alapfokú közigazgatási egység, azaz község neve is Gotland. A svéd Gotland tartományhoz a fő szigeten kívül hozzátartozik még Fårö szigete és néhány kisebb sziget.

•  
  Gotland megye címere
•  
  Gotland község címere
•  
  Gotland nem hivatalos zászlaja

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gotland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• ↑ Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  

• Hivatalos idegenforgalmi oldal (svéd, angol, német, francia, olasz, spanyol, finn, norvég és orosz nyelven)
• A hivatalos Gotlandi Turistaegyesület többnyelvű honlapja
• Fotók Kelet-Gotlandból – Oestergarnslandet (svédül)
• Gotland.net idegenforgalmi oldal (svéd, angol, német és norvég nyelven)
• altomgotlend.se (svédül)
• Interaktív térkép Gotlandról (svédül)
• Selectgotland.com idegenforgalmi oldal (svéd, angol, holland és finn nyelven)

Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!