Görlitz város Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland).
A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzá tartozott) Zgorzelec lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik.
Görlitz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Szászország | ||
Kerület | Drezda | ||
Járás | Görlitz (1990–) | ||
Polgármester | Octavian Ursu (CDU, 2019) | ||
Irányítószám | 02826–02828 | ||
Körzethívószám | 03581 | ||
Rendszám | GR | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 56 574 fő (2022. dec. 31.) | ||
Népsűrűség | 808 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 201 m | ||
Terület | 67,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 09′ 10″, k. h. 14° 59′ 14″, k. h. 14° 59′ 14″ | |||
Elhelyezkedése Szászország térképén | |||
Görlitz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Görlitz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ből tesznek említést történelmi források. A 201 méter magasan fekvő ipari település 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után csatlakozott a lausitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. A 17. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb károsodás szerencsére nem érte. 1950-ben a keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. 1972 óta római katolikus püspöki székhely.
Görlitz a középkorban élte virágkorát, takácsai messze földön híresek voltak. A lenipar megjelenése nagy lendületet adott a város gazdasági fejlődésének. Mátyás király uralkodása idején textiltermékei a Balkánra is eljutottak. A 18. század első harmadából származnak gyönyörű barokk épületei. Görlitz fontos lignitbányavidék vasúti csomópontja, Felső-Lausitz kereskedelmi központja. A városban vagongyártó üzem, gépgyárak, textilgyárak, valamint elektrotechnikai és fafeldolgozó üzemek működnek.
A legfontosabb látnivalók a két részre szakított Markt körül csoportosulnak, de a többi térre is jut a nevezetes műemlékekből. A Frauenkirche (Marienplatz) a 15. században épült, de a 18. századi átalakításoknál sokat vesztett késő gótikus jellegéből. A Kövér torony (Dickerturm, 1290) erődtoronynak készült. A 16. században reneszánsz tetővel fejezték be. A Rondella (1490) a Demianplatz jellegzetes eleme, amely a büszke Kaisertrutz (a császárral dacoló) nevet a harmincéves háborúban kapta. A Reichenbacher Turm a város egyik jelképe. Alsó része 1376-ban, hengeres felépítménye 1485-ben, a barokk toronysisak 1782-ben épült. A Városháza az igazi látványosság, amely a 15. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel akkoriban Szilézia és Szászország keleti fele Magyarországhoz tartozott.
A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom, értékes 16. és 17. századi oltárokkal, 16. századi szentéllyel.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Görlitz, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.