Franciaország Császára: A Bonaparte-ház által használt uralkodói cím

A császár a Bonaparte-ház által használt cím és hivatal attól kezdve, hogy a Szenátus 1804. május 18-án Napóleont császárrá kiáltotta ki, majd 1804. december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyház székesegyházban a koronával a franciák császárává koronázták.

A cím hangsúlyozta, hogy a császár „a francia nép” (a nemzet) felett uralkodott, nem pedig Franciaország (az állam) felett. A „ francia király ” régi képlete azt jelezte, hogy a király személyes tulajdonként birtokolta Franciaországot. Az új kifejezés alkotmányos monarchiát jelzett. A címet szándékosan azért hozták létre, hogy megőrizzék a Francia Köztársaság megjelenését, és hogy megmutassák, hogy a francia forradalom után a feudális rendszer felhagyott, és nemzetállam jött létre, amelyben egyenrangú állampolgárok voltak a császár alattvalói. (1809. január 1. után az államot hivatalosan Francia Birodalomként emlegették.)

A "franciák császára" címnek azt kellett volna demonstrálnia, hogy Napóleon megkoronázása nem a monarchia helyreállítása, hanem egy új politikai rendszer, a Francia Birodalom bevezetése volt. Napóleon uralma 1815. június 22-ig tartott, amikor is vereséget szenvedett a waterlooi csatában, száműzték és bebörtönözték Szent Ilona szigetére, ahol 1821. május 5-én halt meg. Uralkodását az 1814-es Bourbon-restauráció és Elbába való száműzése szakította félbe, ahonnan kevesebb mint egy évvel később megszökött, hogy visszaszerezze a trónt, és még 111 napig uralkodott császárként végső veresége és száműzetése előtt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A francia császárok különféle címekkel és követelésekkel rendelkeztek, amelyek a Bonaparte-ház által uralt földek földrajzi kiterjedését és sokféleségét tükrözték.

I. Napóleon

I. Napóleon császári és királyi felsége, Isten kegyelméből és a köztársaság alkotmányából Franciaország császára, Olaszország királya, a Rajnai Szövetség védelmezője, a Svájci Államszövetség közvetítője és Andorra társhercege.

II. Napóleon

Ő Császári Felsége II. Napóleon, Isten kegyelméből és a Köztársaság alkotmányából, Franciaország császára és Andorra társhercege.

III. Napóleon

Ő császári felsége, III. Napóleon, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából, a franciák császára és Andorra társhercege.

Első Francia Birodalom

Bővebben: Első Francia Császárság

	Portré	Név	Regnálás kezdete	Regnálás vége	Uralkodóház	Jegyzet
1.		Ő császári és királyi fensége I. Napoleon francia császár	1804. május 18.	1814. április 11.	Bonaparte-ház	—

Száz nap

Bővebben: Száz nap

I. Napóleon császár száműzetése ellenére az Első Francia Birodalom császáraként tartják számon.

	Portré	Név	Regnálás kezdete	Regnálás vége	Uralkodóház	Jegyzet
(1.)		Ő császári és királyi fensége I. Napoleon francia császár	1815. március 20.	1815. június 22.	Bonaparte-ház	—
2.		Ő császári fensége II. Napoleon francia császár	1815. június 22.	1815. július 7.	Bonaparte-ház	I. Napoleon fia

Második Francia Birodalom

Bővebben: Második Francia Császárság

	Portré	Név	Regnálás kezdete	Regnálás vége	Uralkodóház	Jegyzet
3.		Ő császári fensége III. Napoleon francia császár	1852. december 2.	1870. szeptember 4.	Bonaparte-ház	I. Napoleon unokaöccse

Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor of the French című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Francia uralkodók házastársainak listája
• Franciaország uralkodóinak listája