Dániel Próféta: Bibliai személy

Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur (בֵּלְטְשַׁאצֵּר Bēlṭəšăʾccăr) nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Dániel
Született	kb. Kr. e. 7. század
Elhunyt	kb. Kr. e. 6. század Babilon
Szerepe	államférfi, próféta (a judaizmusban, kereszténységben, iszlámban és a bahá'í vallásban)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel témájú médiaállományokat.

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a "káldeusok írására, nyelvére és tudományaira". Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29)

Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és könyve alapján a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni.

Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.

Igazságosságáról és bölcsességéről nevezetes emberként Ezékiel - aki őutána később került a birodalmi fővárosba - Noé és Jób közé sorolta (Ez. 14,20), és bölcsességét dicsérte (Ez. 28,3).

A zsidó és keresztény hagyomány őt tartja a Dániel könyve eredeti szerzőjének. A Jahvétól kapott látomásaiban megjövendölte és leírta négy nagyhatalom uralomra jutását a világ felett: Babilon, Méd-Perzsia, Görögország és Róma. Fontos látomást közölt a Messiás eljövetelének időpontjára: közli, hogy a Római Birodalom uralkodása alatt fog eljönni. Ezt a keresztények úgy számították ki, hogy Krisztus bevonulása Jeruzsálembe időpontjára esik. A zsidók pedig nem II. Kurus hazaengedő dekrétumától számolták, hanem a Templom újjáépítésétől, így későbbi dátum jött ki, ami a sikertelen Bar Kohba szabadságharc idejére esett. Minderről Aranyszájú Szent János tudósított a zsidókhoz címzett iratában.

• Másik látomásában az "Emberfiáról" közöl részleteket aki felhőn közeledik. Ezt a keresztények Krisztus Második Eljövetelével azonosítják, ami szerintük még eztán következik be.

Habár a Korán nem említi a nevét, az iszlám-hit szerint Dániel egy volt a próféták közül.

Kr. u. 641-ben az Alexandriát megszálló muszlimok egy mecsetet szenteltek az emlékére.

Hat különböző helyen emeltek neki síremléket. Irakban: Babilonban, Kirkukban és Muqdadiyahban; Iránban: Szúzában és Malamirban; továbbá az üzbegisztáni Szamarkandban. Ezek közül a szúzai a leginkább elfogadott.

• A pécsi egyházmegyében a középkorban bukkan fel magyar tisztelete.
• A Pray-kódexben megtalálható az ünnepnapja.
• Szuzában van a sírhelye.

A rasz samrai leletek (Ugarit) említenek egy Dániel nevű istenséget, aki mint a bölcsesség istene intézi az özvegyek és árvák igazságát.

• Dániel könyve

• Biblia, Szent István Társulat 2008. Rózsa Huba bevezetés Dániel könyvéhez 1281-1284 oldal.
• katolikus.hu
• jelesnapok.oszk.hu