Carlo Rubbia: Olasz fizikus

március 31. –) Nobel-díjas olasz fizikus.

Carlo Rubbia
Született	1934. március 31. (90 éves) Gorizia
Állampolgársága	olasz
Foglalkozása	fizikus mérnök
Tisztsége	Director General of CERN (1989–1993, CERN) Senatore a vita (2013. augusztus 30. – nincs)
Iskolái	Columbia Egyetem Pisai Egyetem Scuola Normale Superiore di Pisa
Kitüntetései	a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje honorary doctor of the Pontifical Catholic University of Chile honorary doctorate from the Pontifical Catholic University of Peru Royal Society Bakerian Medal fizikai Nobel-díj (1984) Foreign Member of the Royal Society (1984. június 28.) Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (1984. november 22.) Bakerian Lecture (1985) a francia Becsületrend tisztje (1989) Dirac Medal for the Advancement of Physics (1989) honorary doctor of the China University of Mining and Technology (2011)
MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Carlo Rubbia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rubbia Olaszország Friuli-Venezia Giulia régiójában, a szlovén határ közelében fekvő Goriziában született. A középiskola elvégzése után a pisai Scuola Normale fizika karán tanult, ahol diplomáját a kozmikus sugárzással kapcsolatban szerezte meg. 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokba ment, hogy szélesítse tudását, és megismerkedjen a részecskegyorsítókkal.

1960 körül visszatért Európába az újonnan alapított CERN-be, ahol a gyenge kölcsönhatás szerkezetét vizsgáló kísérleteken dolgozott. 1970-ben a Harvard Egyetem professzora volt, de továbbra is rendszeresen utazott a CERN-be. 1976-ban javasolta, hogy a CERN-beli szuper proton szinkrotront alakítsák át úgy, hogy benne protont lehessen ütköztetni antiprotonnal ugyanabban a gyorsítógyűrűben, emellett elkészítették a világ első antiproton üzemét. Az ütköztető 1981-ben kezdett el működni, és 1983 januárjában bejelentették, hogy sikerült gyenge kölcsönhatást közvetítő W-bozont sikerült létrehozni és megfigyelni a szuper protonszinkrotron mellett épült UA1 detektorban. Pár hónappal később a nehezebben megfigyelhető Z-bozont is megfigyelték.

A következő évben, 1984-ben Rubbia és Simon van der Meer megosztva megkapta a fizikai Nobel-díjat.

Rubbia tovább dolgozott az UA1-en és a Harvardon 1989-ig. Ekkor elfogadta a CERN főigazgatói posztját, melyet 1993-ig töltött be.

Carlo Rubbia jelenleg az olasz Paviai Egyetem professzora, és az ENEA (az biztonságos erőművek olasz intézete) elnöke. 2013. augusztus 30-án Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök örökös szenátorrá nevezte ki.

• Carlo Rubbia életrajz (angol)
• A CERN és a magyar részecskefizikusok videoarchívum Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi tudományos ülése a CERN megalapításának 50. évfordulója alkalmából. A harmadik előadás Rubbiáé: The foundation, evolution and results of CERN, magyar vonatkozásookal angolul.
• Carlo Rubbia: A mai fizika a CERN-ben, Fizikai Szemle 1990/11. 321. o
• Szatmári Zoltán: Mit old meg Carlo Rubbia tóriumos energiasokszorozója?, Fizikai Szemle 1994/07 293. o.