Balasagun

Az egykori Selyemút mellett elhelyezkedő város romjait 2014-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára a Selyemutak: a Chang'an-Tianshan folyosó Útvonalhálózatának Világörökség részeként.

Balasagun
Közigazgatás
Ország	Kirgizisztán
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
é. sz. 42° 44′ 51″, k. h. 75° 14′ 54″42.74759, 75.24842542.747590°N 75.248425°E, k. h. 75° 14′ 54″42.74759, 75.24842542.747590°N 75.248425°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Balasagun témájú médiaállományokat.

 

 

Balasagunt az iráni eredetű szogdok alapították, a szogd nyelvet pedig a 11. századig még használták a városban.

A Balasagun a 10. századtól a Kara-Khanid Kánság fővárosa volt egészen 1134-ig, amíg a Qara Khitai (nyugati Liao dinasztia) el nem foglalta. Később, 1218-ban a mongolok foglalták el, akik Gobaliknak "(szép város)" nevezték.

A 9. században a Kara-Khanid Kánság által alapított Balasagun városa hamarosan átvette a Tokmoktól 8 km-re nyugatra fekvő Suyab szerepét, amely addig a Csu folyó völgyének fő politikai és gazdasági központja volt; Balasagun jóléte azonban a mongol hódítás után csökkent. A városnak jelentős nesztoriánus keresztény lakossága is volt; egyik temetőjük még a 14. században is használatban volt. A 14. század óta Balasagun csak egy nagy romos falu Tokmoktól 12 kilométerre délkeletre.

Tokmok szélén a mai Balasagun falutól 6 kilométerre található "Burana zóna", amely az ősi város nyugati vége volt. A terület magában foglalja a Burana-tornyot és a kősziklák mezőjét, a Kurgán sztéléket.

• Yūsuf Balasaguni ismert költő, a Kutadgu Bilig írója a 11. században Balasagunban született.

• Burana torony - egy 11. században épült minaret elnevezése, amely az ősi Balasagun város romjain épült fel. Magassága 24 méter, bár építése idején még meghaladta a 46 métert is, azonban az évszázadok során a földrengések sok kárt okoztak benne. A jelenlegi épület az 1970-es években jelentős felújításon esett át.

• "Silk Roads: the Routes Network of Chang'an-Tianshan Corridor". UNESCO World Heritage Centre. United Nations Educational, Scientific, and Cultural Organization. Retrieved 17 Apr 2021.
• Barthold, W. (2008). "Balāsāg̲h̲ūn or Balāsaḳūn". In Bearman, P.; Bianquis, Th.; Bosworth, C. E.; van Donzel, E.; Heinrichs, W. P. (eds.). Encyclopaedia of Islam. Brill. Retrieved 11 March 2008.
• Klein, W. (2000). Das nestorianische Christentum an den Handelswegen durch Kyrgyzstan bis zum 14 Jh. Silk Road Studies (in German). Vol. III. Brepolis. ISBN 2-503-51035-3.