Bajan-Ölgij Tartomány: Mongólia egyik tartománya

Az ország nyugati felén terül el, székhelye Ölgij.

Bajan-Ölgij tartomány (Баян-Өлгий аймаг)
Bajan-Ölgij tartomány címere Bajan-Ölgij tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Mongólia
Székhely	Ölgij
Székhely	Ölgij
Alapítás éve	1939
Körzethívószám	0142
Népesség
Teljes népesség	100 189 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1710 m
Terület	45 704,89 km²
Időzóna	UTC+7
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 18′, k. h. 89° 30′48.3, 89.548.300000°N 89.500000°E, k. h. 89° 30′48.3, 89.548.300000°N 89.500000°E
Bajan-Ölgij tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajan-Ölgij tartomány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A tartomány lakosságának több mint 90%-a kazak.

Északkeleten Uvsz-, keleten és délkeleten Hovd tartománnyal, valamint északon az oroszországi Tuvával és nyugaton Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos.

Ez Mongólia legnyugatibb tartománya. Egész területe hegyvidék, a Mongol-Altaj magasan fekvő, északnyugati része. Nyugati peremén, három ország határának találkozásánál van Mongólia legmagasabb pontja, a Hujtun-csúcs (vagy Hüjten-csúcs, mongol nyelven: Хүйтэн оргил, 4374 m), a Tavan Bogd (Таван Богд) masszívum öt legmagasabb csúcsának egyike. További legmagasabb hegyek a tartomány területén: Caszt (Цаст уул, 4208 m), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Turgen (Тургэн уул, 4029 m), Cengelhajrhan (3943 m).

A tartomány határvonala a Mongol-Altaj gerincén fut, mely elválasztja az Irtis Kínához tartozó vízgyűjtő területét (nyugaton) a keleti oldalon eredő Hovd vízgyűjtőjétől.

• A Hovd az egész Mongol-Altaj legnagyobb folyója. A tartomány északi felének magas hegyei között folyik, majd lejjebb egy hosszabb szakaszán az Uvsz tartománnyal közös határon. Jelentősebb mellékfolyói a hegyekben: jobbról a Szagszaj (130 km), balról a Cagán gol (115 km) és a Szogó (150 km). Legnagyobb mellékfolyója, a Bujant (Буянт, 218 km) csak a torkolatnál (Hovd tartományban) ömlik a Hovdba.
• Az Uvsz tartománnyal közös határon folyik a Böh-Mörön is (Бөхмөрөн гол), mely a szintén a határon elterülő Acsit-tóba ömlik.
• A tartomány déli területeinek vizét a Bulgan (Булган гол) gyűjti össze; a hegyek közül kiérve nyugatra fordul és kínai területen Urungu (vagy Öröngö) néven folyik tovább. Mongóliai szakaszának hossza 288 km, teljes hossza 725 km.

A Hovd vízgyűjtő területén sokfelé láthatók ősi sziklarajzok, közülük a legrégebbieket 2011-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára.

 

• Altaj járás (Алтай сум)
• Altancögc járás (Алтанцөгц сум)
• Bajannúr járás (Баяннуур сум)
• Bugat járás (Бугат сум)
• Bulgan járás (Булган сум)
• Bujant járás (Буянт сум)
• Delűn járás (Дэлүүн сум)
• Nogónnúr járás (Ногооннуур сум)
• Szagszaj járás (Сагсай сум)
• Cagánnúr járás (Цагааннуур сум)
• Tolbo járás (Толбо сум)
• Ulánhusz járás (Улаанхус сум)
• Cengel járás (Цэнгэл сум)

• Kara György. Mongólia. Panoráma, 246. o.. ISBN 963-243-062-X (1979) 
• Bajan-Ulgijszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-16)
• Regioni Mongolii / (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-16)
• Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)