Atatürk Reformjai: A török nemzetállamot létrehozó radikális reformok

A Török Köztársaság közvetlenül az Oszmán Birodalom összeomlása után jött létre 1923-ban. II. Abdul-Medzsid szultánt 1924-ben fosztották meg trónjától. Atatürk célja a reformokkal Törökország európai szintre emelése volt mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Atatürk hitt a demokráciában és abban, hogy Törökország csakis demokratikus államként létezhet a 20. században:

Az olykor túl radikális reformokat öt csoportba lehet osztani.

• Az oszmán szultánság eltörlése (1922. november 1.); az oszmán szultáni család tagjai száműzetésbe kényszerültek. Ezzel lehetővé vált, hogy a török nép a reprezentatív demokrácia elvének megfelelően szavazással kormányt válasszon.
• Az új Török Köztársaság kikiáltása (1923. október 29.)
• A kalifátus eltörlése (1924)

 

 

• A nemek közötti egyenlőség elismerése (1926–34)
• A török fejfedő, a fez viselésének betiltása, az európai öltözködési szokások bevezetése (1925. november 25.)
• A különböző vallási szekták és dervisrendek felszámolása (1925. november 30.)
• A családnév használatának bevezetése (előzőleg csak a keresztnév, illetve toldaléknevek voltak használatban, pl: Ali fia, Mehmet; Orhan, a kovács) (1934. június 21.)
• Címek és megkülönböztető nevek eltörlése (mint pasa, bej stb.) (1934. november 26.)
• A Gergely-naptár és a nemzetközileg elfogadott mértékegységek bevezetése (1925–31)
• A szabadkőműves páholyok bezárása (1935. október 14)

• 1930-ban a nők részleges, majd 1934. december 5-én teljes politikai jogot kaptak (jogot a választásra és a választhatóságra).
• A muszlim bíróságok bezáratása, a muszlim jog, a saría eltörlése. (1924–1937)
• Szekuláris jogszabályok átvétele Svájcból és más nyugat-európai országokból. (1924–1937)
• Új büntetőtörvénykönyv bevezetése olasz modell alapján. (1926. március 1.)
• Az állam és az egyház elválasztása, melyet az alkotmányban is rögzítettek. (1937. február 5.)

• A vallási iskolák eltörlése, nemzeti oktatási rendszer bevezetése (Az oktatás egységesítése) (1924. március 3.)
• Új török ábécé bevezetése, melyet a latin ábécé alapján hoztak létre. Mindenkinek kötelező volt megtanulni az új írást, az arab írást betiltották. (1928. november 1.)
• A Török Nyelvintézet (Türk Dil Kurumu) és a Török Történelmi Társaság (Türk Tarih Kurumu) létrehozása a török nyelv és történelem kutatásához. (1931–1932)
• Az egyetemi oktatási rendszer reformja. (1933. május 31.)
• Művészetek segítése (például szépművészeti múzeumok alapítása, támogatása).

• Ipari létesítmények telepítése, fejlesztése.
• A 16. század óta érvényben lévő, ún. kapitulációk (a külföldieknek adott kivételezett gazdasági/politikai jogok) visszavonása.
• A tömegközlekedés és a közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése.
• A tized fizetésének eltörlése.
• Modern mezőgazdasági technikák és eszközök bevezetése, mintafarmok létrehozása.

• ↑ USA PRD: Turkey Foreign Policy and Government Guide [archivált változat]. Int'l Business Publications (2003). ISBN 9780739762820. Hozzáférés ideje: 2017. január 18. [archiválás ideje: 2017. január 19.] 
• ↑ TTK: Atatürk ve Devrimleri (török nyelven). Türk Tarih Kurumu. [2015. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva].

• Atatürk reformjai (angolul)
• Atatürk Declares! (angolul)