Arlon

Luxemburg tartomány és Arlon járás székhelye. Franciául Arlon, flamandul Aarlen, németül Arel. Lakosainak száma 26.000 (2005). Idegenforgalmi központ Belgium délkeleti részén. A városban és környékén franciául beszélnek, de elvétve még hallani a kihalóban lévő moselfrank dialektust is.

Arlon
Arlon címere Arlon zászlaja
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Vallónia
Közösség	Belgiumi Francia Közösség
Tartomány	Luxembourg
Járás	Arlon
Polgármester	Raymond Biren
Körzethívószám	063
Testvérvárosok	Lista Saint-Dié-des-Vosges Bitburg Hayange Market Drayton Alba Diekirch Sulphur Sullana
Népesség
Teljes népesség	30 818 fő (2022. jan. 1.)
Férfi	49,61%
Nők	50,39%
Népsűrűség	224 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19	22,02%
20–64	63,39%
65 felett	14,58%
Más nemzetiségűek	9,38% (2006. július 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	10,6% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem	14 500 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület	118,64 km2
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 41′ 01″, k. h. 5° 49′ 00″49.683611111111, 5.816666666666749.683611°N 5.816667°E, k. h. 5° 49′ 00″49.683611111111, 5.816666666666749.683611°N 5.816667°E
Arlon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arlon témájú médiaállományokat.

A város a tengerszint felett 404 m magasságban a Semois folyó partján, a Luxemburgi Nagyhercegség határához közel, Brüsszeltől 190 km-re délkeletre fekszik.

A római hódítást megelőző időkben a környéket a Treveri nevű kelta-germán törzs lakta. A települést Kr. e. 52-ben a rómaiak alapították Orolaunum néven, Tongeren és Tournai városokkal együtt a legrégibb belga városok közé tartozik. Kr.u. 46-ban a római úthálózatban a település lett a Reims-Trier és a Tongeren-Metz útvonalak találkozási pontja. A városban feltárt gall-római maradványok, szobrok, emlékművek is tanusítják, hogy a város jelentős hasznott húzott kedvező fekvéséból, élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A 3. századi germán invázió megszakította ezt a fejlődést, annak ellenére, hogy a város lakói még egy védelmi rendszert is kiépítettek a város köré (a fal egyik maradványa ma is látható).

A 10. században Arlon és környékén grófságot, később őrgrófságot alakítottak ki. 1060-ban az első ismert arloni gróf, Walerán a Knipchen dombon építette fel kastélyát. A késő középkorban a grófság Limburggal perszonáluniót alkotott, majd 1214-től Luxemburg része lett.

1839-ben Luxemburg felosztásakor a grófságot egy belga és egy nagyhercegségi részre osztották. A belgákhoz került területet – bár lakossága a luxemburgit beszélte – hozzácsapták a francia nyelvű Luxemburg tartományhoz. A terület megosztásához az adott okot, hogy a belga részen nem volt egy olyan nagyobb város, ami a tartományi székhely funkciót el tudta volna látni. Ugyanakkor a város fekvése stratégiailag is nagyon értékes az észak-déli közlekedés szempontjából a Bastogne-Arlon-Attert vonalon, és ez az út biztosította a Belga Királyság számára a 19. században a legrövidebb kapcsolatot Longwy és Liège között. A következő években Arlonban közigazgatási épületek, bíróságok, múzeumok épültek és bővültek a város közúti kapcsolatai. 1976-ban Autelbas, Bonnert, Fouches, Guirsch, Heinsch és Toernich helységeket csatolták hozzá.

2004-ben a város, mint a Marc Dutroux gyilkossági ügy bírósági tárgyalásának helyszíne, tett szert szomorú nemzetközi nyilvánosságra.

 

Arlon számos látnivalót kínál, mint az óvárosban a Grande Place és a Place Leopold, továbbá a 17. században épült Szent Donát templom; a neogótikus Szent Martin templom 1914-ből, melynek nagy orgonája 52 regiszteres. A Grand Rue elején található egy gallo-román oszlop másolata, amelyet Jupiter istennek szenteltek (az eredeti a régészeti múzeumban található).

A Luxembourgi Régészeti Intézet (L'Institut Archéologique du Luxembourg) üzemelteti az arloni régészeti múzeumot, amelyben Belgium egyik legnagyobb régészeti gyűjteménye kapott helyet és fontos gall-római antik gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeumban számos római szobor és a meroving korból származó sírmellékletek találhatók.

A városban még ma is látható a gall-római korból (Kr.u. 3. század) származó városfal egy maradványa, amely az egyik legrégebbi erődítmény egész Belgiumban. A fal maradványai a Rue des Ramparts utcában tekinthetők meg.

További látnivaló még az 1865-ben épült zsinagóga és a vasútállomás épülete 1885-ből.

Arlon a fontos Brüsszel-Namur-Luxemburg vasútvonalon fekszik. A vasútállomás naponta kb.110 szerelvényt fogad.

Az Athus-Meuse vonal kapcsolja Arlont Athuson, Rodange-on (Luxemburg), Bertrixon, Libramont-n és Dinant-oon keresztül a namuri agglomerációhoz.

• Alba (Olaszország)
• Bitburg (Rajna-Pfalz, Németország)
• Diekirch (Luxemburg)
• Hayange (Franciaország)
• Market Drayton (Nagy-Britannia)
• Saint-Dié-des-Vosges (Franciaország), 1976 óta

• Johann Kaspar Basselet von La Rosée (1710–1795), a bajor hadsereg tábornoka
• Godefroid Kurth (1847–1916), belga történész
• Jean-Marie Gaspar (1861 ‑ 1931) szobrász és Charles Gaspar (1871 ‑ 1950), fényképész
• Benoît Lamy (1945–2008), filmrendező és forgatókönyvíró
• Guillaume de Posch (* 1958), TV-Manager
• Ingrid Lempereur (* 1969), belga úszónő

 

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Arlon című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 5. o. ISBN 963-05-6612-5   (Aarlen címszó)

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Arlon témájú médiaállományokat.

• Arlon honlapja
• Areler Land a Sprooch – Website der luxemburgischsprachigen Belgier im Arelerland