Andrew Fire: Amerikai sejtbiológus és molekuláris genetikus

Andrew Zachary Fire (Palo Alto, Kalifornia, 1959.

április 27. –) amerikai sejtbiológus és molekuláris genetikus. 2006-ban Craig Mellóval közösen elnyerte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezték az RNS-interferencia jelenségét.

Andrew Fire
Andrew Fire: Tanulmányai, Munkássága, Elismerései
Született1959. április 27.
Palo Alto, Kalifornia
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásasejtbiológus, genetikus
IskoláiKaliforniai Egyetem (Berkeley)
Massachusetts Institute of Technology
KitüntetéseiOrvostudományi Nobel-díj (2006)

Andrew Fire: Tanulmányai, Munkássága, Elismerései
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrew Fire témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tanulmányai

Andrew Fire 1959. április 27-én született a kaliforniai Palo Altóban, zsidó családban. Gyerekkorát 16 éves koráig Sunnyvale városában töltötte; itt járt a Hollenbeck elemi iskolába (1964-1970), majd a Mango Junior High School (1970-1972) és Fremont High School (1972-1975) középiskolákba.

A középiskola elvégzése után 1975-ben a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemre jelentkezett, ahol 1978-ban kapta meg B.A. (baccalaureus artium) fokozatát matematikából. Ezután a Nemzeti Tudományos Alap ösztöndíjával a Massachusetts Institute of Technology-n tanult tovább és itt szerezte meg PhD-jét 1983-ban a Nobel-díjas Phillip Sharp témavezetésével. Disszertációjának címe "In vitro transzkripciós vizsgálatok adenovírusban" volt. 1983 és 1986 között a Cambridge-i Egyetem molekuláris biológiai laborjában volt posztdoktori ösztöndíjas és megtanult a Caenorhabditis elegans fonálféreggel dolgozni. Itteni munkája idegen DNS fonálféregbe való injektálására és az az alapján keletkező fehérjék kimutatására fókuszált.

Munkássága

Ösztöndíja lejártával Fire 1986-ban visszatért az Egyesült Államokba és a Washingtoni Carnegie Intézet baltimore-i embriológiai laboratóriumában talált állást és a C. elegans embrionális fejlődésének korai szakaszában bekapcsolódó géneket vizsgálta. 1989-ben a Carnegie Intézet véglegesítette munkatársai között; abban az évben pedig biológiát is kezdett oktatni a Johns Hopkins Egyetemen.

A 90-es évek elején Fire a Massachussettsi-i Egyetem orvosi szakán dolgozó Craig Mellóval közösen elkezdte tanulmányozni a gének működésének gátlását (ún. géncsendesítést). Korábban többen közölték, hogy növényekben vagy gombákban tapasztaltak hasonló jelenséget. Fire és Mello a C. elegans-ot választotta modellszervezetül és hosszas kísérletezéssel felfedezték, hogy ha a fonálféreg sejtjeibe kettős szálú RNS-t vittek be, akkor a hasonló szekvenciájú gének működése hosszú távon gátlódik. Eredményeiket 1998-ban közölték a Nature folyóiratban. A későbbiekben kiderült, hogy a sejtekben létezik egy vírusellenes mechanizmus (a sejtek jellemzően a vírusokkal kapcsolatosan találkoznak kettős szálú RNS-sel), amely kis darabokra vágja a kettős szálú RNS-t és beépíti egy fehérjekomplexbe, amely ennek segítségével felismeri és lebontja az azonos szekvenciájú mRNS-t. A mechanizmus nemcsak növényekben és fonálféregben, hanem emlősökben is működik és laboratóriumban felhasználható a gének tetszés szerinti kikapcsolására.

Fire 2003-ban visszatért Kaliforniába, ahol a Stanford Egyetem ajánlott fel számára egy patológiai és genetikai professzori katedrát. 2006-ban ő és Mello megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat "az RNS-interferencia – kettős szálú RNS általi géncsendesítés – felfedezéséért".

Fire stanfordi kutatásai elsősorban a sejt saját DNS-e és az idegen DNS közötti megkülönböztetés mechanizmusára, a vírusok RNS-interferencia általi inaktiválására és az RNS-interferencia embriológiai szerepére irányultak.

Elismerései

Andrew Fire: Tanulmányai, Munkássága, Elismerései 
Dick Cheney alelnök a 2006-os év amerikai Nobel-díjasaival. Fire balról az első
  • 2002 Meyenburg-díj
  • 2003 A Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja
  • 2003 a Rockefeller Egyetem Wiley-díja
  • 2005 a Brandeis Egyetem Lewis S. Rosenstiel-díja
  • 2005 a Gairdner Alapítvány nemzetközi díja
  • 2005 Massry-díj
  • 2006 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj
  • 2006 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

Fire 2004 óta tagja a Nemzeti Tudományos Akadémiának.

Források

Tags:

Andrew Fire TanulmányaiAndrew Fire MunkásságaAndrew Fire ElismeréseiAndrew Fire ForrásokAndrew Fire1959Craig MelloFiziológiai és orvostudományi Nobel-díjKaliforniaPalo Alto (Kalifornia)RNS-interferenciaÁprilis 27.

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

Damu RolandLévai AnikóPárizsKaribi manátuszOrszágok autójelének és doménnevének listájaObszesszív-kompulzív zavarBarátok közt (10. évad)A zongorista (film)Voith ÁgiAzahriahFranciaországSzilárd LeóDante PoklaCápák közöttLengyelországFehér akácHagia SzophiaRogán AntalKövér LászlóCsapó VirágThaiföldFülemüleNicole Brown SimpsonVALMARBethlen István (politikus)NCoreLékai-Kiss RamónaFigyelemhiányos hiperaktivitás-zavarMurvafürtTamásiBuddhizmusA világ hét csodájaBob MarleyKautzky ArmandViggo MortensenA magyar forint pénzjegyeiAzerbajdzsánBauhausReformációVanília égboltHollandiaHázi rozsdafarkúSimon Tibor (labdarúgó, 1965–2002)MájusfaMáté Péter (énekes)III. Alexandrosz makedón királyKálmán GyörgyZalatnay SaroltaMagyarország államadósságaFérfi nemi szervekMomentum MozgalomOrális szexFC BarcelonaKocsis MátéNárcizmusBudapest kerületeiA farm, ahol élünk epizódjainak listájaAz Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listájaMiskolcLondonVerebes IstvánSzenes AndreaIszlámJohn Fitzgerald KennedyIV. Béla magyar királyGubik PetraKinizsi PálGEmésztőrendszerErőss ZsoltNiki LaudaCeglédPásztor ErzsiAntal Imre (műsorvezető)Pantheon (Róma)Sportágak listájaOrszághívószámok listája🡆 More