Alveoláris, Zöngétlen Zárhang: Mássalhangzó
Az alveoláris, zöngétlen zárhang számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó.
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris zöngétlen zárhangot is t jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig szintén t.
| IPA | |
| IPA-kód | 103 |
| IPA-jel | t |
| IPA-kép |  |
| X-SAMPA | t |
| Kirshenbaum | t |
| Hangminta |  hallgat |
Dentális formáját a t̪ jellel lehet megkülönböztetni, vö. dentális, zöngétlen zárhang, az IPA kiegészítése pedig tartalmazza egy kettős aláhúzással megjelölt változatát is, amely kimondottan az alveoláris kiejtését jelöli (t͇). Az alveoláris, zöngétlen zárhangot a magyar nyelvben leggyakrabban a t betű jelöli (bár előfordul, hogy a t betű alveoláris, zöngés zárhangot jelöl, mint pl. a hatból szóban, és az is előfordul, hogy az alveoláris, zöngétlen zárhangot a d betű jelöli, mint pl. a vodka szóban).
A [t] hang igen elterjedt a nyelvek között: a világ nyelveinek leggyakoribb mássalhangzó-fonémái a [t], a [k] és a [p]. A legtöbb nyelvben előfordul legalább egy egyszerű [t], némelyekben pedig egynél több változatát is megkülönböztetik. A [t] nélküli nyelvek közé tartozik a hawaii (Ni‘ihaun kívül; a [t]-t tartalmazó jövevényszavakban ezt a hangot a hawaii veláris, zöngétlen zárhanggal helyettesíti), a köznyelvi szamoai (amelyből az [n] is hiányzik), valamint a Dél-Afrikában használt nǀu.[forrás?]
Jellemzői
Az alveoláris, zöngétlen zárhang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
- Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Változatai
| IPA | Leírás |
|---|---|
| t | tenuis t |
| tʰ | hehezetes (aspirált) t |
| tʲ | palatalizált t |
| tʷ | labializált t |
| ⁿt | prenazalizált t |
| tˤ | faringalizált t |
| t̚ | felengedés nélküli t |
| tʼ | ejektív t |
Előfordulása
Az alveoláris, zöngétlen, hehezet nélküli (aspirálatlan) zárhang az egyik legelterjedtebb beszédhang: szinte minden nyelvben megtalálható.
| Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|
| angol | tick | [tʰɪk] | ’pipa, kipipál’ | L. angol hangtan | |
| cseh | toto | [toto] | ’ez’ | L. cseh hangtan | |
| finn | parta | [pɑrtɑ] | ’szakáll’ | A dentális, zöngétlen zárhang allofónja. L. finn hangtan | |
| francia | tordu | [tɔʀdy] | ’görbe’ | L. francia hangtan | |
| görög | τρία | [ˈtria] | ’három’ | L. újgörög hangtan | |
| holland | taal | [taːl] | ’nyelv’ | L. holland hangtan | |
| japán | 特別/tokubetsu | [tokɯbetsɯ] | ’speciális’ | L. japán hangtan | |
| kínai | mandarin | 大/dà | [ta˥˩] | ’nagy’ | Szembenáll a hehezetes formájával. L. mandarin hangtan |
| koreai | 턱/teok | [tʰʌk̚ ] | ’állkapocs’ | L. koreai hangtan | |
| magyar | tutaj | [tutɒj] | ’tutaj’ | L. magyar hangtan | |
| maláj | tahun | [tahun] | ’év’ | ||
| máltai | tassew | [tasˈsew] | ’igaz, helyes’ | ||
| német | Tochter | [ˈtʰɔxtɐ] | ’lánya vkinek’ | L. német hangtan | |
| norvég | tann | [tʰɑn] | ’fog’ | L. norvég hangtan | |
| nunggubuyu | [taɾawa] | ’kapzsi’ | |||
| örmény | տուն | [tun] | ’ház’ | ||
| szlovák | to | [to] | ’az’ (rámutatás) | ||
| thai | ตา/ta | [taː˥˧] | ’szem’ | ||
| vietnámi | ti | [ti] | ’hiba, hiányosság’ | L. vietnámi hangtan | |
| yi | ꄉ/da | [ta˧] | ’tesz, helyez’ | hehezet nélküli formában | |
| ꄣ/ta | [tʰa˧] | ’agyagkorsó’ | hehezetes formában | ||
Hivatkozások
Irodalom
- Fougeron, Cecile & Smith, Caroline L (1993), "Illustrations of the IPA:French", Journal of the International Phonetic Association 23 (2): 73–76
- Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Szende, Tamás (1994), "Illustrations of the IPA:Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet 24 (2): 91–94, DOI 10.1017/S0025100300005090
| Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang | ||||||||||||||||||||||||
| Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
| ↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
| Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
| Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
| Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
| Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
| Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
| Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
| Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
| Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
| Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ | |||||||||||||||||||||
| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
| Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
| Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
| Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m | |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Alveoláris, zöngétlen zárhang, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.