Abraham Ortelius

április 14. – Antwerpen, 1598. június 28.) brabanti térképész, földrajztudós, az első modern atlasz, a Theatrum Orbis Terrarum (Világszínház) létrehozója.

Abraham Ortelius
Peter Paul Rubens festménye (1633)
Született	1527. április 14. Antwerpen
Elhunyt	1598. június 28. (71 évesen) 1598. június 29. (71 évesen) Antwerpen
Állampolgársága	Brabanti Hercegség
Foglalkozása	térképész történész vésnök geográfus régész afsetter
Abraham Ortelius aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham Ortelius témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orteliust gyakran a németalföldi kartográfiai iskola egyik alapítójaként tartják számon (1570-es és 1670-es évek), az iskola egyik legjelentősebb alakja. Atlaszának 1570-es kiadását gyakran a németalföldi térképészet aranykora hivatalos kezdetének tekintik.

 

 

Antwerpenben született, a Tizenhét Tartományban. Az Orthellius család eredetileg Augsburgból származik. 1535-ben a család a protestantizmus gyanújába került. Ortelius apjának halála után nagybátyja, Jacobus van Meteren visszatért angliai vallási száműzetéséből, hogy gondoskodjon Orteliusról. Ábrahám közel állt Emanuel van Meteren unokatestvéréhez, aki később Londonba költözött. 1575-ben Arias Montanus ajánlására II. Fülöp spanyol király földrajtanárának nevezték ki.

Európába utazott, ahol bejárta dél-, nyugat-, észak- és kelet-Németország (pl. 1560, 1575–1576); Franciaország (1559–1560); Anglia és Írország (1576) és Olaszország (1578, talán kétszer vagy háromszor 1550 és 1558 között) tájait.

Térképíróként kezdett, 1547-ben belépett a Szent Lukács Antwerpeni Céhbe, mint térképvilágító jövedelemkeresetét könyvek, nyomatok és térképek készítésével egészítette ki, és az utazásai során évente látogatást tett Frankfurtba is, ahol 1554-ben találkozott Gerardus Mercatorral. 1560-ban Mercatorral utazott Trierbe, Lorraine-be, és Poitiers-be, úgy tűnik, hogy nagyrészt Mercator befolyása vonzotta egy tudományos földrajzi karrier felé. 1598-tól az atlasz ókori térképekkel bővült, így Ortelius egyben a történelmi térképészet megalapítójának számít.

Antwerpenben halt meg, 1598. június 28-án. A Szent Mihály apátság templomában helyezték örök nyugalomra.

1564-ben jelentette meg első térképét, a Typus Orbis Terrarum-ot, a világ nyolcfalú faltérképeit, amelyen a Regio Patalis Locachot azonosították, mint a Terra Australis északi kiterjesztését, egészen Új-Guinea irányában. Ez a térkép később csökkentett formában jelent meg a Terrarumban (az egyetlen létező példány a Bázeli Egyetemi Könyvtárban van). 1565-ben megjelent egy kétoldalas térképe Egyiptomról, 1568-ban készítette el a Brittenburg- kastély tervét Hollandiában, 1567-ben Ázsia nyolclapos térképét és egy hatlapos térképet Spanyolországról.

Angliában Orteliussal kapcsolatban állt William Camden, Richard Hakluyt, Thomas Penny, a puritán ellentmondásos William Charke és Humphrey Llwyd, akik Angliában és Walesben az Ortelius 1573-as kiadványához járultak hozzá.

1578-ban az ősi földrajz kritikai kezelését alapozta Synonymia geographica (az Antwerpeni Plantin sajtó által kiadott és 1587-ben bővített formában Thesaurus geographicus formájában, 1596-ban ismét kibővítve.

Ő rajzolta az első térképet a Csendes-óceánról.

Az Ortelius térképek eredeti példányai népszerű gyűjtőelemek, és gyakran több tízezer dollárért adják el. Számos kiskereskedő számára elérhető a térképek fénymásolata is. Észak-és Dél-Amerikáról készült térkép is szerepel a világ legnagyobb, kereskedelmi forgalomban kapható, négy világtérképből álló kirakós játékában.

• Imagined Corners: a világ első atlaszának feltárása . London: Könyvek áttekintése. ISBN 0747230404
• Karrow, Robert J., Jr. (1993). A XVI. Század térképészei és térképük: Abraham Ortelius kartográfusainak biológiai bibliográfiái, 1570 . Chicago: Speculum Orbis Press. ISBN 0932757057