A dolog (másik magyar címén: Valami, eredeti angol címén: The Thing) egy 1982-ben bemutatott amerikai sci-fi horrorfilm John Carpenter rendezésében, Ennio Morricone zenei aláfestésével.
A film egy amerikai állandó sarkkutató bázis legénységének agóniáját mutatja be, pesszimista képet festve a földi és a földönkívüli létformák találkozásáról. A mű alapjául John W. Campbell Who Goes There? című elbeszélése és a The Thing from Another World (1951) című filmalkotás szolgált. A film bemutatásának évében Alan Dean Foster megírta a filmből készült azonos című regényét, majd a történetből 2002-ben megjelentette szintén azonos című PC-játékát a Black Label Games és a Universal Interactive.
A dolog (The Thing) | |
1982-es amerikai–kanadai film | |
Rendező | John Carpenter |
Producer | David Foster Lawrence Turman |
Vezető producer | Wilbur Stark |
Alapmű | John W. Campbell: Who Goes There? |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Bill Lancaster |
Főszerepben | Kurt Russell |
Zene | Ennio Morricone |
Operatőr | Dean Cundey |
Vágó | Todd C. Ramsay |
Díszlettervező | John J. Lloyd |
Gyártás | |
Gyártó | David Foster Productions Turman-Foster Company Universal Pictures |
Ország | USA |
Nyelv | angol norvég |
Forgatási helyszín | Brit Columbia |
Játékidő | 109 perc |
Költségvetés | 15 millió USD (becsült érték) |
Képarány | 2,35:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Universal Pictures |
Bemutató | 1982. június 25. 1985. január 31. |
Korhatár | IV. kategória (F/8696/J) |
Bevétel | 19 629 760 USD |
Kronológia | |
Következő | A sötétség fejedelme |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz A dolog témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Az események javarészt egy amerikaiak által fenntartott antarktiszi kutatóállomáson zajlanak; a kontinensen épp közeledik a sarki tél időszaka, miközben a bázisnak nincs kapcsolata a külvilággal. A tábor viszonylagos nyugalmát a szomszédos norvég állomásról érkező két kutató zavarja meg, amint épp egy kutyát üldöznek, amely az amerikai bázis felé tart. Megérkezvén oda az egyik norvég társa hibájából, míg a másik – miután a kutyára leadott lövése megsebesít egy amerikait – az állomásparancsok fegyvere által leli halálát, anélkül, hogy érdemben kommunikálhattak volna az amerikaiakkal; a telep lakói befogadják a kutyát. Miután a rádiós kapcsolatteremtés nem sikerül, néhányan maguk indulnak el a norvég bázisra közölni a történteket, de arra nem számítanak, hogy a másik állomást elhagyatva és romokban heverve találják. A csapat visszatérve néhány dokumentumot és egy amorf, összeégett holttestet hoz magával; utóbbiról a bázison végzett boncolás azt mutatja, hogy egyszerű emberi maradvány, veszélytelen. A befogadott kutya ellenben nem sokkal azután, hogy a kennelben összezárják a többi ebbel, alakot váltva megtámadja a többi állatot és nagy részüket meg is öli, mire a kutatók közbe avatkoznak. A megölt norvég kutya maradványait elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy az egy kutyát imitáló ismeretlen organizmus volt, s nem valódi eb. Az esetet követően egy csapat a szerzett dokumentumok alapján felkeresi a norvégok kutatási területét, ahol ásatások nyomaira és egy felszínre hozott objektum roncsaira bukkannak. A helyet a norvég kutatók tárták fel, a munkálatokat filmre vették. Az objektumot masszív jégpáncél borította, amelynek vastagsága arra enged következtetni, hogy a tárgy már közel 150 ezer évvel ezelőtt érkezhetett a Földre. Ebből arra következtetnek, hogy az objektum földönkívüli űrhajó. Az állomás legénységében felmerül a gyanú, hogy az állatokat megtámadó élőlény ezzel az űrhajóval érkezhetett a Földre, s hogy – miután a befogadott kutya sokáig szabadon járt-kelt a táborban – az idegen organizmusnak embereket is módjában állhatott lemásolni. Ez a tudat paranoiás gyanakvást kelt a legénység tagjai között, ami az egyik teleporvoson teljesen elhatalmasodik: az módszeresen tönkreteszi az állomás szállító és kommunikációs eszközeit, hogy az állomást végleg elvágja a külvilágtól megakadályozandó, hogy az idegen eljuthasson a sűrűbben lakott területekre. Az elszigetelt bázis lakossága hamarosan erősen fogyatkozni kezd, amint lakói egymásra szegezik fegyvereiket, ki-ki arra, akit ő maga az idegennek vél; s mindeközben az idegen organizmus is továbbfolytatja ténykedését. A még nem fertőzött teleplakók végül konszenzusra jutnak abban, hogy a lényt csak az állomás elpusztítása által lehet megállítani, s azt így ennek megfelelően módszeresen felégetik – önmaguk számára sem hagyva esélyt a túlélésre.
Színész | Szerep | Magyar hang | ||
---|---|---|---|---|
1. szinkron (1991–93) | 2. szinkron (1994) | 3. szinkron (2022–23) | ||
Kurt Russell | R.J. MacReady, helikopter pilóta | Jakab Csaba | Gáspár Sándor | Forgács Péter |
Mikula Sándor | ||||
A. Wilford Brimley | Blair, biológus | Horkai János | Szersén Gyula | Borbiczki Ferenc |
T. K. Carter | Nauls, szakács | Csonka András | Bor Zoltán | Hám Bertalan |
David Clennon | Palmer, szerelősegéd | Görög László | Czvetkó Sándor | Seder Gábor |
Keith David | Childs, szerelő | Barbinek Péter | Haás Vander Péter | Horváth-Töreki Gergely |
Richard Dysart | Copper, teleporvos | Perlaki István | Dobránszky Zoltán | Forgács Gábor |
Charles Hallahan | Norris, geológus | Uri István | Kerekes József | Kapácsy Miklós |
Peter Maloney | Bennings, meteorológus | Izsóf Vilmos | Szokolay Ottó | Fehér Péter |
Richard Masur | Clark, kutyagondozó | Zágoni Zsolt | Hankó Attila | Varga Rókus |
Joel Polis | Fuchs, biológus asszisztens | Balázsi Gyula | László Zsolt | Szatmári Attila |
Donald Moffat | Garry, állomásparancsnok | Gruber Hugó | Ujréti László | Rosta Sándor |
Thomas Waites | Windows, rádiós tiszt | Zalán János | Tóth Sándor | Kisfalusi Lehel |
A film a jegyeladásokat tekintve nem minősült elsöprő sikernek; a rendező szerint ennek elsődleges oka, hogy a premierrel szinte egy időben került sor az E.T. bemutatójára is, amelyben a földönkívüliekkel való kapcsolat bemutatása – az emberek számára könnyebben elfogadhatóan – optimista. Az egyes jelenetek vérességét abban az időben jó néhány kritikus túlzónak tartotta.
Mindazonáltal a film időközben nagy megbecsülésre tett szert, rajongói tábora – különösen a VHS-kiadás óta – kiszélesedett. Sokan kultfilmnek és a horror műfaj követendő példájának tartják.
2011-ben jelent meg szintén az A dolog címmel a film történetének előzményfilmje, amelyet Matthijs van Heijningen Jr. rendezett. A film utolsó jelenetei kötik össze a két film eseményeit.
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article A dolog (film, 1982), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.