1940 Az Irodalomban: Wikipédia-kronológia

év az irodalomban.

• Budapesten megszűnik a Tormay Cécile által 1923-ban indított irodalmi folyóirat, a Napkelet

Próza

• Heðin Brú feröeri író regénye: Feðgar á ferð (Az öregember és fiai)
• Dino Buzzati: Il deserto dei Tartari (A Tatárpuszta)
• Erskine Caldwell amerikai író regénye: Trouble in July (Embervadászat)
• Willa Cather: Sapphira and the Slave Girl (A félvér)
• Agatha Christie:
  • Cipruskoporsó (Sad Cypress)
  • A fogorvos széke (One, Two, Buckle My Shoe)
• William Faulkner regénye: The Hamlet (Tanyán)
• Arkagyij Gajdar: Timur és csapata (Timur i jevo komanda), ifjúsági regény
• Graham Greene regénye: The Power and the Glory (Hatalom és dicsőség)
• Jan de Hartog holland író: Hollands Glorie (Hollandia dicsősége), történelmi regény
• Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls)
• Arthur Koestler regénye: Darkness at noon (Sötétség délben)
• Thomas Mann: Die vertauschten Köpfe. [Eine indische Legende] (Elcserélt fejek, alcím: [Indiai legenda])
• Upton Sinclair regénye: Worlds End (Letűnt világ)
• Megjelenik Mihail Solohov fő műve, a Csendes Don (Тихий Дон) utolsó, nyolcadik része; ezzel befejeződik a 4 könyvből, 8 részből álló nagy regény első kiadása (1928–1940)
• Dylan Thomas novelláskötete: Portrait of the Artist as a Young Dog (Az író arcképe kölyökkutya korából)
• Prežihov Voranc szlovén író regénye: Doberdo
• Richard Wright amerikai író regénye: Native Son (Meghajszolt vad)

Költészet

• Jorgosz Szeferisz: Imerologio Katastromatos I. (Fedélzetnapló I.)

Dráma

• Jean Anouilh: Léocadia, bemutató

Magyar irodalom

• Babits Mihály költeménye könyv alakban: Jónás könyve
• Kassák Lajos versei: Sötét egek alatt
• Gelléri Andor Endre novelláinak gyűjteménye: Villám és esti tűz
• Jékely Zoltán regénye: Zugliget
• Móricz Zsigmond: Árvácska
• Németh László esszékötete: A minőség forradalma
• Radnóti Miklós önéletrajzi írása: Ikrek hava
• Füst Milán drámája: IV. Henrik király, (kilenc évvel megírása után jelenik meg)
• Kosztolányi Dezső tanulmányainak, kritikáinak halála után kiadott 11 kötetnyi gyűjteményéből ez évben megjelenik: Lenni vagy nem lenni; Erős várunk, a nyelv; Kortársak
• Rejtő Jenő népszerű regényei:
  • A három testőr Afrikában
  • A tizennégy karátos autó
  • Piszkos Fred, a kapitány

• január 4. – Kao Hszing-csien Nobel-díjas (2000) kínai próza- és drámaíró
• február 9. – John Maxwell Coetzee Ausztráliában élő Nobel-díjas (2003) dél-afrikai regényíró, irodalomtörténész, kritikus, nyelvész, fordító és esszéista
• március 18.– Kolozsvári Papp László író, műfordító († 2005)
• április 13. – J. M. G. Le Clézio Nobel-díjas (2008) francia regényíró
• április 15. – Vathy Zsuzsa író, újságíró, szerkesztő († 2017)
• május 24. – Joszif Alekszandrovics Brodszkij Nobel-díjas (1987) orosz költő, esszéíró († 1996)
• július 5. – Tolnai Ottó Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító

• augusztus 7. – Bella István költő, műfordító († 2006)

• január 27. – Iszaak Babel orosz, szovjet író, drámaíró, forgatókönyvíró (* 1894)
• március 1. – Anton Hansen Tammsaare észt író (* 1878)
• március 10. – Mihail Bulgakov orosz, szovjet író, A Mester és Margarita szerzője (* 1891)
• március 16. – Selma Lagerlöf svéd írónő; az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült (* 1858)
• május 20. – Verner von Heidenstam Nobel-díjas (1916) svéd költő, író (* 1859)
• július 3. – Császár Elemér irodalomtörténész (* 1874)
• szeptember 26. – Walter Benjamin német filozófus, irodalomkritikus, esszéista, művészetteoretikus (* 1892)
• október 26. – Pásztor Árpád író, riporter, műfordító (* 1877)
• november 4. – Manuel Azaña nemzeti irodalmi díjas spanyol író, politikus (* 1880)
• november 7. – Pintér Jenő irodalomtörténész, a pozitivista irodalomtudomány kiemelkedő képviselője (* 1881)
• november 27. – Nicolae Iorga román történész, irodalmi kritikus, drámaíró, költő (* 1871)
• december 21. – F. Scott Fitzgerald, az első világháború utáni évek jeles amerikai regény- és novellaírója (* 1896)