Összeesküvés-Elmélet

Hasonló címmel lásd még: Összeesküvés-elmélet (film)

Olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport vagy ember áll.

Az összeesküvés-elméletek híveit konspiracionistáknak (a latin: conspiratio, magyarul: összeesküvés szóból eredően) vagy konteósoknak, míg azokat, akik elfogadják az események hivatalos változatát, konvencionalistáknak nevezzük.

Az angol kifejezés fordítása. Az 1870-es évektől fogva angol nyelvű magazinokban és újságokban jelent meg és terjedt el a conspiracy theory szóösszetétel.

Az összeesküvés titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére. Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya.

Az „összeesküvés-elmélet” kifejezés jelentheti egyszerűen egy összeesküvés vádját.

Jelenthet azonban olyan (egymással nem szükségképpen kapcsolatban álló bizonyítékokból álló) érvelést is, mely nagyszabású, igaznak bizonyulása esetén messzemenő társadalmi és politikai következményekkel bíró összeesküvés létét tételezi fel. Leginkább azon a sémán alapul, hogy ha egy adott X esemény Y személynek hasznos, kedvező, akkor Y előzetesen bizonyára titokban tett valamit X bekövetkezése érdekében.

Az összeesküvés-elméletek többsége gyakran azért keletkezik, mert a „hivatalos” álláspont valamiért tévesnek bizonyul, tehát a kibocsátói „nyilvánvalóan” titkolni akartak valamit.

Az összeesküvés-elméletek kérdése különösen azóta foglalkoztatja a szociológusokat, pszichológusokat és folklórszakértőket, mióta az 1960-as években a Kennedy-gyilkosság példátlan találgatási hullámot indított el, mivel a hivatalos álláspont a tényeket figyelmen kívül hagyta és fizikai képtelenségeket állított (lásd pl. a „mágikus golyó” esete).

Azonban a legtöbbször az események szokásos magyarázataiban csalárd szándék nélkül is vannak lyukak, hiányosságok, túl sok utánajárást igénylő, nem feldolgozott részletek, fel nem oldott apró ellentmondások. Információhiányból, erőforrás-takarékosságból vagy kényelmességből fakadóan ezekre már nem terjedt ki a figyelem, és mert általában e részletek külön megvizsgálása nélkül is elfogadják a legtöbben a hivatalos magyarázatot. A hiányosságok azonban táptalajul szolgálnak az alternatív magyarázatok kitalálásához, és az alternatív magyarázat gyakran egy összeesküvés-elmélet. Lelki alapjuk a bizalomhiány, a gyanakvás, a becsapottság érzése.

Az összeesküvés-elmélet egyfajta magyarázatot kínál a benne hívőknek. Ebben az értelemben az összeesküvés-elmélet az emberi elmének a világ megértésére irányuló működésére vezethető vissza. Ugyanakkor ez nem racionális, észszerű, hanem mitikus, mítosz- vagy meseszerű világmegértést jelent, mivel az összeesküvés-elméletek fontos tulajdonsága, hogy nem, vagy nagyon nehezen cáfolhatóak. A cáfolatot a hívők jellemzően az „elmélet” megerősítéseként, az összeesküvők nyomok eltüntetésére tett tudatos kísérleteként, leplezésként fogják fel, vagyis a cáfolatnak szánt állítást egyszerűen beemelik az elméletbe.

A totális diktatúrák által szervezett koncepciós perek nem egyszer a vádlottak összeesküvésének kiagyalt elméletén alapultak.

A 21. században az összeesküvés-elméletek az információs hadviselés egyik eszközévé váltak. A közösségi médiában (például Facebook) egyre gyakrabban jelennek meg politikai eseményekhez, választásokhoz kapcsolódva összeesküvés-elméletek, amiket „eltitkolt igazságként” tálalnak. Ezeket külföldi titkosszolgálatok vagy hazai politikai szervezetekhez kötődő háttérintézmények, politikai marketingesek terjesztik. A cél ilyenkor nem elsősorban a politikai ellenfél lejáratása, hanem a nagyközönség elbizonytalanítása, összezavarása, a valódi, ellenőrizhető híreket közlő sajtó hiteltelenítése.

  Lásd még: Összeesküvés-elméletek (kategórialap)

• A szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet létezik. A legtöbb ezek közül egyetért abban, hogy a támadásokat az amerikai állam utasítására hajtották végre.
• Az Apollo-programmal kapcsolatban elterjedt nézet az, hogy valójában nem történt meg, csak filmes trükk volt.
• Az antiszemitizmus gyakran társul összeesküvés-elmélettel, miszerint a zsidók a világ feletti hatalomra törnek és/vagy a zsidó-holokauszt nem történt meg.
• Hasonló nézet tartja magát az örményekkel kapcsolatban is.
• A vegyi felhők (chemtrails) elmélet szerint a magasan szálló repülőgépek után látható kondenzcsík valójában szétpermetezett vegyi vagy biológiai fegyver, esetleg az időjárás manipulálására szolgáló anyag.

Az összeesküvés népszerű irodalmi téma, különösen a thriller és sci-fi műfajokban, elsősorban a kínált drámai intenzitás lehetősége miatt. Kiváló feszültségkeltő szerepén túl arra is képes, hogy a valóságban komplex és gyakran követhetetlen eseményeket egyszerű morális kérdésekké változtasson, ahol a bajok oka a gonosztevők csoportja, és így a problémák megoldása (az összeesküvők megtalálása és legyőzése) is egyszerűvé és követhetővé válik. Könnyen belátható, hogy egy összeesküvés izgalmas és könnyen lezárt cselekményre ad lehetőséget.

Az összeesküvés-elméletek alapját adhatja, hogy a valóságban is történtek összeesküvések, vagy erre tett kísérletek. Titkosítás alól feloldott akták, valamint évtizedekkel ezelőtti események utólagos vizsgálata alapján megállapítható, hogy jellemzően katonai és politikai vonatkozású ügyekben titkos hadműveletekkel, vagy azok előkészületeivel, koncepciójával próbálták nagyhatalmak a maguk számára kedvezőnek tűnő irányba befolyásolni az események menetét.

• Huszadik századi dokumentumok VIII. (In: Országépítő, 2002/1 sz.)
• Cecil Rhodes élete és titkos társasága (In: Országépítő, 2002/2 sz.)
• A New York-i CFR (In: Országépítő, 2002/4 sz.)
• Bolyki Tamás (szerk.): A világ legnagyobb összeesküvései, Budapest, Jövővilág Alapítvány, 2002, ISBN 963-86299-2-4
• The Order of Skull and Bones (Országépítő, 2003/4 sz.)
• Interjú Gerhard Wisnewskivel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról és annak globális hatásairól (In: Szabad Gondolat, 2004/1.)
• Rudolf Steiner: Memorandum (In: Szabad Gondolat, 2005/4.)
• Torrente de Bosque (Géczi Zoltán): Összeesküvés-elméletek, Kecskemét, Vagabund, 2006, ISBN 963-9685-11-9
• Daniel Pipes: Összeesküvések. A paranoia évezredes története; Budapest, Agave könyvek, 2007, ISBN 978-963-711-861-6
• A Tavistock Intézet
• Drábik János írásai a MEK-ben
• Cikk az Urbanlegends.hu portálon Miért hiszünk az összeesküvés-elméletekben?
• Cikk a Múlt-kor portálon a Kennedy-gyilkosságról
• Cikk a Múlt-kor portálon a gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméletekről
• 9/11
• A magyar történelem, Trianon és az Illuminátusok
• Összeesküvés-elméletek gyűjtőhelye
• Konspirációs teóriák
• Interjú Krekó Péter szociálpszichológus-politológussal (Index, 2013. november 21.)
• David Southwell–Sean Twist: Rejtélyes esetek. A legérdekesebb összeesküvés-elméletek; ford. Márkus András; Alexandra, Pécs, 2006
• David Aaronovitch: Vudu-történelem. Korunk legnagyobb összeesküvés-elméleteinek leleplezése; ford. Garai Attila; HVG Könyvek, Bp., 2010
• Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek, összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése; szerk. Povedák István, Hubbes László Attila; MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged, 2018 (A vallási kultúrakutatás könyvei)
• Kustán Magyari Attila: Ébredők. Bevezetés az összeesküvés-elméletek világába; Polis, Kolozsvár, 2020 ISBN 9786065420878
• Christian Alt–Christian Schiffer: Angela Merkel Hitler lánya. Utazás az összeesküvés-elméletek világában; ford. Balla Judit; Magistra, Bp., 2021
• Annemarie Bon: Fake! Minden, amit tudnod kell az álhírekről, az átverésekről és az összeesküvés-elméletekről; ford. Wekerle Szabolcs; Pagony, Bp., 2021
• Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0. Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció; jav., bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 2021
• Tom Cutler: Ez konteó! A világ legvadabb összeesküvés-elméletei; ford. Torma Péter; Athenaeum, Budapest, 2023