Étienne Laspeyres: Német közgazdász és statisztikus

november 28. – Gießen, 1913. augusztus 4.) német közgazdász és statisztikus.

Ernst Louis Étienne Laspeyres
Született	1834. november 28. Halle, Német Szövetség
Elhunyt	1913. augusztus 4. (78 évesen) Giessen, Német Császárság
Állampolgársága	porosz
Nemzetisége	német
Szülei	Ernst Adolph Theodor Laspeyres
Foglalkozása	Közgazdász, statisztikus
Iskolái	Bázeli Egyetem
Sírhelye	Berlin
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Louis Étienne Laspeyres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Laspeyres egy hugenotta családból származott, akik a 17. században a dél-franciaországi Gascogne területéről költöztek Berlinbe. Hogy eredetét jobban kihangsúlyozza, ezért ragaszkodott nevének okcitán kiejtéséhez [lasˈpejres].

Egyetemi tanulmányait Tübingenben, Berlinben, Göttingenben, Halléban és Heidelbergben végezte. Utóbbin habilitált 1860-ban, és négy évvel később bázeli egyetemen lett professzor. Munkáját 1866-ban Rigában folytatta, három évvel később Dorpatban. Itt közgazdaságtant, statisztikát, államtudományokat és kameralizmust (a merkantilizmus német nyelvterületen átvett formája) tanított. 1873-ban Karlsruhéba nevezték ki, de már a következő évben Gießenbe költözött át, ahol egészen 1900-ig 26 éven keresztül egy politikatudományi tanszéken dolgozott. 78 éves korában hunyt el, a gießeni temetőben nyugszik.

Laspeyrest Németországban a vállalatgazdaságtan, mint egyetemi diszciplina megteremtőjének tartják. Emellett a közgazdaságtant és a statisztikát igyekezte ötvözni azáltal, hogy "olyan ötleteket dolgozott ki, amelyek nagyjából nemzeti és nemzetközi szinten valósággá váltak: a közgazdaságtan számszerűsítése és operacionalizálása, a statisztikai hivatalok kibővítése, és azok együttműködése a közgazdasági kutatókkal, közgazdász és statisztikus egyesítése egy személyben" (Rinne, 1983). Közgazdasági elveit tekintve a német történeti iskolához kapcsolódott Laspeyres, illetve a kathedersozializmus politikai irányzathoz.

Laspeyres leginkább a bázisidőszaki súlyozású árindexről nevezetes, amelyet 1871-ben fejlesztett ki:

${\displaystyle I_{p}^{0}={\frac {\sum q_{0}p_{1}}{\sum q_{0}p_{0}}}}$ 

Ez alapján látható, hogy két aggregátumot hasonlít össze az index, mégpedig a számlálóban szereplő bázisidőszaki termékeket tárgyidőszaki áron, illetve a nevezőben a bázisidőszaki termékeket bázisidőszaki áron. Hogy a különbséget érzékeltessük, ezért íme a Paasche-féle tárgyidőszaki súlyozású árindex:

${\displaystyle I_{p}^{1}={\frac {\sum q_{1}p_{1}}{\sum q_{1}p_{0}}}}$ 

Itt a Laspeyres-indexszel ellentétben tárgyidőszaki termékszerkezettel számoljuk az aggregátumokat. A két árindexet egy kissé komolytalan módon lehet könnyen megjegyezni, mégpedig a Laspeyres-indexnél a nullák L-alakban vannak, míg a Paasche-indexnél az egyesek P-alakban.

Az Edgeworth-Marshall- és a Fisher-árindex kiküszöböli a két index különbözőségét:

${\displaystyle I_{p}^{EM}={\frac {\sum q_{0}p_{1}+\sum q_{1}p_{1}}{\sum q_{0}p_{0}+\sum q_{1}p_{0}}}}$ 

${\displaystyle I_{p}^{F}={\sqrt {{\frac {\sum q_{0}p_{1}}{\sum q_{0}p_{0}}}\cdot {\frac {\sum q_{1}p_{1}}{\sum q_{1}p_{0}}}}}={\sqrt {I_{p}^{0}\cdot I_{p}^{1}}}}$ 

Az árindexhez hasonlóan létezik Laspeyres-féle bázisidőszaki súlyozású volumenindex:

${\displaystyle I_{q}^{0}={\frac {\sum p_{0}q_{1}}{\sum p_{0}q_{0}}}}$ 

Itt nem az árakat hasonlítja össze az index, hanem a termelést. A Paasche-féle tárgyidőszaki súlyozású volumenindex következő:

${\displaystyle I_{q}^{1}={\frac {\sum p_{1}q_{1}}{\sum p_{1}q_{0}}}}$ 

Fontos figyelni arra, hogy a megjegyzést könnyítő szabály miatt a p és a q sorrendjét megcseréltük. Az Edgeworth-Marshall- és a Fisher-volumenindex pedig a következő:

${\displaystyle I_{q}^{EM}={\frac {\sum p_{0}q_{1}+\sum p_{1}q_{1}}{\sum p_{0}q_{0}+\sum p_{1}q_{0}}}}$ 

${\displaystyle I_{q}^{F}={\sqrt {{\frac {\sum p_{0}q_{1}}{\sum p_{0}q_{0}}}\cdot {\frac {\sum p_{1}q_{1}}{\sum p_{1}q_{0}}}}}={\sqrt {I_{q}^{0}\cdot I_{q}^{1}}}}$ 

Könyvek

• Wechselbeziehungen zwischen Volksvermehrung und der Höhe des Arbeitslohns, 1860, Heidelberg
• Geschichte der Volkswirtschäftlichen Anschauungen der Niederländer und ihrer Literatur zur Zeit der Republik, 1863, Lipcse
• Der Einfluß der Wohnung auf die Sittlichkeit, 1869, Berlin

Cikkek

• Mitteilungen aus Pieter de la Courts Schriften. Ein Beitrag zur Geschichte der niederländischen Nationalökonomik des 17. Jahrhunderts, 1862. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft, 330-374. o.
• Hamburger Warenpreise 1851-1860 und die kalifornisch-australische Geldentdeckung seit 1848. Ein Beitrag zur Lehre von der Geldentwertung, 1884. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik
• Die Berechnung einer mittleren Warenpreissteigerung, 1871. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik
• Welche Waren werden im Verlaufe der Zeiten immer teurer? – Statistische Studien zur Geschichte der Preisen, 1872. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft
• Statistische Untersuchungungen über die wirtschaftliche und soziale Lage der sogenannte arbeitenden Klassen, 1875. Concordia Zeitschrift für die Arbeiterfrage
• Die Kathedersozialisten und die statistischen Congresse. Gedanken zur Begründung einer nationalökonomischen Statistik und einer statistischen Nationalökonomie, 1875. Deutsche Zeit- und Streit-Fragen
• Zur wirtschaftlichen Lage der ländlichen Arbeiter im deutschen Reich, 1876. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft
• Preise (Die Bewegungen der Warenpreise in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts), 1883. Meyers Konversations-Lexikon
• Statistischen Untersuchungen zur Frage der Steuerüberwälzung, 1901. Finanz-Archiv
• Einzelpreise und Durchschnittspreise vegetalischer und animalischer Produkte in Preußen während der 75 Jahre 1821 bis 1895, 1901. Zeitschrift, Königlich Preußisches Statistisches Bureau

• Hunyadi L. - Vita L. (2006), Statisztika közgazdászoknak, KSH, ISBN 963-215-742-7
• (németül) Rinne, H. (1981): Ernst Louis Etienne Laspeyres, 1834–1913. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 196. szám, 194–215. o.
• (németül) Rinne, H. (1983): Étienne Laspeyres. Neue Deutsche Biographie, 13. kötet, Duncker & Humblot, Berlin, 660–661. o.