Ångermanland Tartomány

Szomszédai Medelpad, Jämtland, Lappland és Västerbotten tartományok.

Ångermanland
Ångermanland címere
Közigazgatás
Ország	Svédország
Történelmi országrész	Norrland
Megye	Västernorrland megye Västerbotten megye Jämtland megye
Népesség
Teljes népesség	130 133 fő (2020. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Terület
Összesen	19 507 km²
Jellegzetes virág
svédül	Styvmorsviol (Árvácska)
latinul	Viola tricolor
Jellegzetes állat	Hód (Bäver)
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 63° 09′ 14″, k. h. 17° 14′ 17″63.154, 17.23863.154000°N 17.238000°E, k. h. 17° 14′ 17″63.154, 17.23863.154000°N 17.238000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ångermanland témájú médiaállományokat.

Fő szócikkek: Västernorrland megye, Jämtland megye és Västerbotten megye

Ångermanlandot először a Historia Norvegiæ említi 1170-ben, mint "Angariuam". Valószínűleg a 12. században vált kereszténnyé, mivel a 11. században még számos rúnakövet emeltek. A Vitalie kalóztestvérek 1398-ban megszállták a Styresholm-erődöt, Norrland partján. Az erődöt 1434-ben az Engelbrekt felkelés alatt lerombolták a helybeliek. Härnösand 1585-ben kapott városi jogokat. A várost 1721-ben az orosz haditengerészet porrá égette.

1931-ben az Ådalen-lövöldözés során négy tüntetőt és egy járókelőt halálra lőttek. Ennek eredményeképpen megalakult az állami rendőrség és a katonaság rendőri tevékenységét megszüntették. „Alsó-Norrland” 2005-ben kapta meg első egyetemet, amikor a „Mitthögskolan” (Középfőiskola) átalakult a „Mittuniversitet”-é (Középegyetem). Az egyetem négy városban működik: Härnösand, Sundsvall, Örnsköldsvik és Östersund.

A tartomány 2015-ben lett királyi hercegség, amikor XVI. Károly Gusztáv svéd király újszülött unokáját, Miklós svéd királyi herceget a tartomány hercegévé nevezte ki.

Ångermanland Svédország hatodik legnagyobb tartománya, amelynek területe 19 800 km², ebből mintegy 1000 km² víz.

A tartomány nyugati részének természetét nagyban befolyásolja a Ångerman folyó jelenléte. Bár a tartomány talaja többnyire túlságosan szegény a növénytermesztéshez, a folyó menti területeken folytatnak szántóföldi gazdálkodás.

Ångermanland partvidéke sziklás, kiterjedt szigetvilággal, sok meredek-falú szigettel, mély öblökkel és fjordokkal - köztük a Ångerman folyó torkolatánál. A vidék festői, különösen a sűrű erdős Ådalen régióban a Ångerman folyó körül. A táj változatos, völgyekkel, sziklákkal, tavakkal és mocsarakkal.

• A legmagasabb hegy: Bunkfjället (740 m)
• A legnagyobb tó: Tåsjön (45 km²)
• Nemzeti park: Skuleskogen

A Botteni-öböl partjainál, a Höga Kusten néven ismert tengerpartot UNESCO Világörökségnek nyilvánították. A föld még mindig körülbelül egy centiméterrel emelkedik évente, az utolsó jégkorszak hatásaként, amely i.e. 7. évezredben ért véget.

Ångermanland megye népessége 2016 végén 132 213 fő volt. Megyék szerint az alábbi táblázat mutatja:

• Härnösand
• Kramfors
• Sollefteå
• Örnsköldsvik

Községek 1971-től

A tartomány 1971 után a következő községekből áll (lakosságuk nagyságrendjében):

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.