Ánápánaszati

Az ánápánaszati (páli; szanszkrit ánápánasmrti; szingaléz: ආනා පානා සති) jelentése „a légzés tudatossága”, amely a buddhista meditáció egy formája, amely népszerű a tibeti, a zen, a tientaj és a théraváda buddhizmusban, illetve a nyugati tudatosság programokban (pszichológia).

Az ánápánaszati meditációban a gyakorló a légzés közbeni mozgás okozta tapasztalásokat figyeli a tudatosság kialakítása céljából. A hagyomány szerint az ánápánaszati technikát Buddha tanította a különböző szútrákban (páli: szutta), például az Ánápánaszati-szuttában (MN 118).

Eredete a buddhizmusban

Az ánápánaszati alapvető meditációs gyakorlatnak számít a théraváda irányzatban, a tientaj és a csan buddhizmusban, illetve a nyugati pszichológiában is egyre inkább használatos. Ez a testi jelenségekkel kapcsolatos elmélyedés messze a legszélesebb körben alkalmazott buddhista gyakorlat.

Az Ánápánaszati-szutta a belégzés és a kilégzés tudatosságával foglalkozik, amely során a gyakorló a test nyugalma közben figyelmét befelé fordítja és a hét megvilágosodási tényezőn meditál: szati (tudatosság), dhamma-vicsaja (elemzés), virija (kitartás), amely elvezet az örömhöz (píti), majd az elnyugváshoz (passzaddhi), a koncentrációhoz (szamádhi) és végül a bölcs egykedvűséghez (upekkhá). Buddha erre vonatkozó tanításának a végén az áll, hogy ezen tényezők kifejlesztésével az ánápánaszati elvezet a szenvedéstől (dukkha) való megszabadulásig (páli: vimutti; szanszkrit" móksa), amelyben jelentkezik a nibbana állapota.

A gyakorlat

Hagyományos források

A Szatipatthána-szuttában leírt hagyományos leírásban Buddha azt a tanácsot adja, hogy a gyakorló menjen ki az erdőbe, üljön le egy fa alá és figyelje a saját légzését. Ha a belégzés hosszú, figyelje meg, hogy a belégzés hosszú, ha a belégzés rövid, akkor pedig figyelje meg, hogy a belégzés rövid.

A be- és a kilégzés közben a gyakorló azt gyakorolja, hogy:

  • a tudat érzékeny legyen a test, az öröm, a tudat és a mentális folyamatok összességére vagy ezek közül legalább egyre
  • a tudat összpontosítson az állandótlanságra, a ragaszkodások megszüntetésére, a befejezésre és a lemondásra
  • nyugtassa le, elégedettséggel töltse el és szabadítsa meg a tudatot.

A ma használatos, népszerű, nem kanonikus módszer, nagyjából a Viszuddhimagga szövegére építkezik, amelynek négy szintje van:

  1. folyamatosan számolni a kilégzéseket tízesével
  2. folyamatosan számolni a belégzéseket tízesével
  3. a légzésre való összpontosítás számolás nélkül
  4. csak arra a pontra összpontosítani, ahol a légzés belép majd elhagyja az orrnyílást

A Vaszubandhu által írt Abhidharma-kosa-bhasja szövegében szintén a légzés tízesével történő számolása szerepel, hasonlóan az An Si-kao által kínai nyelvre lefordított Dhjána szútrákhoz. Ezt a tanítást úgy nevezik, hogy a „hat aspektus” vagy a „hat mód”.

Ánápánaszati-szutta

Részletesen elmagyarázza az ánápánaszati technikát az Ánápánaszati-szutta:

„Hosszan belélegezvén tudja: ‘Hosszan belélekzem’; hosszan kilélegezvén tudja: ‘Hosszan kilélekzem’; röviden belélegezvén tudja: ‘Röviden belélekzem’; röviden kilélegezvén tudja: ‘Röviden kilélekzem’. ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem be’ – így gyakorolja magát. ‘A teljes [légzés-] test tudatában lélekzem ki’ – így gyakorolja magát. ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem be’ – így gyakorolja magát; ‘A [légzés] testi működését elnyugtatva lélekzem ki’ – így gyakorolja magát. ”

Az Ánápánaszati-szútra szerint aki megfelelően gyakorolja ezt, annak nagy haszna fog származni belőle:

„…A légzés tudatosítása, szerzetesek, ha valaki azt műveli és rendszeresen gyakorolja, hatalmas gyümölcsöt hoz és hatalmas előnyökkel jár. A légzés tudatosítása, ha valaki azt műveli és rendszeresen gyakorolja, tökélyre fejleszti az Éberség Négy Alapzatát; az Éberség Négy Alapzata, ha valaki azt műveli és rendszeresen gyakorolja, tökélyre fejleszti a hét meg világosodási tényezőt; a hét megvilágosodási tényező, ha valaki azt műveli és rendszeresen gyakorolja, tökélyre viszi a bölcsességet és a megszabadulást..”

A gyakorlattal kapcsolatban a következőket mondja a szutta:

„Valahányszor a szerzetes éber tudatossággal lélegzik be, vagy lélegzik ki, hosszan, illetve röviden; avagy amikor a [légzés] testi működését tapasztalva, illetve e működést elnyugtatva gyakorol – minden ilyen alkalommal, szerzetesek, a testet tudatosítva szemléli a testet, átlelkesülten, tiszta tudatossággal és éberen, túljutván a világi dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson. A kilégzés és a belégzés ugyanis, én mondom néktek, szerzetesek, egyike a testi folyamatoknak.”

Modern források

Ahhoz, hogy a gyakorlat sikeres legyen először is valaki számára fel kell ajánlani a gyakorlatot és ki kell tűzni a meditáció célját. A ánápánaszati meditáció végezhető ülve, menés közben vagy a kettő kombinálásával is. A gyakorló koncentrálhat az orrán keresztülmenő lélegzeten: belégzéskor az orrlyukakra eső nyomáson és a felső ajak mentén történő mozgás érzetén kilégzéskor. A kezdőknek azt tanácsolják, hogy számolják a kilégzéseket tízesével, de számolható minden be- és kilégzés is. A számolás elveszítése elején a számolást egyről kell kezdeni. A zen három pillérében azt tanácsolják, hogy a gyakorló kezdje a belélegzések számolásával, majd térjen át a kilélegzések számolására, végül hagyja el a számolást és csak a lélegzésre koncentráljon. Olyan gyakorlók is vannak, akik egész életükben számolják a lélegzetüket. A kezdőknek napi 10-15 percet javasolnak.

Amikor a légzésről elterelődik a figyelem, akkor azt tanácsolják, hogy a gyakorló ismerje fel, hogy a gondolatai elkalandoztak és nyugodtan térjen vissza a lélegzésre való összpontosításra. Philippe Goldin a visszatérés pillanatát tartja a gyakorlatban a legfontosabbnak.

Aktív és passzív lélegzés

Az ánápánaszati gyakorlata során legtöbbször a figyelem a légzésre irányul anélkül, hogy a gyakorló szándékosan megváltoztatná a légzését.

A tibeti és a mongol buddhista szerzetesek torokéneklésében a kántálás közbeni hosszú és rövid kilégzések jelentik a gyakorlat lényegét. A kántálás hangja jelenti a tudat fókuszpontját, miközben az önvaló beleolvad a tiszta hang birodalmába.

A japán zen meditációban a hangsúly a légzésnek a köldöktájékon (tanden) megtartott erősségen van illetve a lassú és mély kilégzésen. A cél itt is az egyhegyű koncentráció elérése.

Jegyzetek

Források

További információk

Nyomtatott

Külső hivatkozások

Tags:

Ánápánaszati Eredete a buddhizmusbanÁnápánaszati A gyakorlatÁnápánaszati JegyzetekÁnápánaszati ForrásokÁnápánaszati További információkÁnápánaszatiBuddhista meditációGautama SziddhárthaMaddzshima-nikájaPáli nyelvSzanszkrit nyelvSzati (buddhizmus)Szingaléz nyelvSzútraThéravádaTibeti buddhizmusTientajZenÁnápánaszati-szutta

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

Teller EdeA Csillagkapu epizódjainak listájaKezdőlapBritish AirwaysLíbiaEurópaGáspár Sándor (színművész)Bayer Zsolt1990Egyesült KirályságTrianoni békeFekete DelfinErdős Péter (menedzser)Wonka (film)László Zsolt (színművész)Deutsch Tamás (politikus)Mariah CareyIszlám ÁllamSemmelweis IgnácAngol rendhagyó igék listájaLeonard WhitingNyíregyházaKossuth LajosPintér Sándor (rendőrtiszt)Carlos Sainz Jr.ApostolFöld2020-as IndyCar Series szezonDubrovnikNemzeti Együttműködés RendszereKi kicsoda a magyar sportéletben? (I–R)Országúti diszkó (film, 2024)As It WasA farm, ahol élünkIndiaMagyar Statisztikai TársaságOrbán RáhelBulgáriaJézusDonald TrumpJárványos gyermekbénulásA Harry Potter-sorozatban szereplő varázsigék listájaSchäfer AndrásGümőkórMesut ÖzilHorvátországi háborúEhlers–Danlos-szindrómaKádár János (politikus)Pesty László2024-es Formula–1 világbajnokságKémiai elemek periódusos rendszereMagyar európai parlamenti képviselők listája (2019–2024)Aradi vértanúkAgyNői nemi szervekBrandenburgEsterházy PéterSzolnokHázasság első látásraKúria (bíróság)MVM DomeSalamoni döntésJenna OrtegaBud SpencerIndex.huMiskolcÍzletes kucsmagombaA háromtest-problémaTüttő KataM1 (televízióadó)Bárándy PéterTérképOliver ReedKínai írásSzent Család-templom (Barcelona)Olivia HusseyEmberUngár Klára🡆 More