Ádánd: Magyarországi község Somogy vármegyében

Siófoktól 12 kilométerre délkeletre, a Kis-Koppány patak mellett fekszik. Központján a Siómaros és Ságvár közti 6403-as út halad át. Településszerkezetét tekintve dombvidéki sorfalu.

A Kaposvár–Siófok-vasútvonalon lévő vasútállomása a 64 308-as úton érhető el.

Ádánd Árpád-kori település. A legrégibb fennmaradt oklevél, mely nevét (Adand alakban írva) tartalmazza, és a települést a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokaként említi, 1265-ben kelt. Ennek az ágnak a sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták.

1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járásba) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai.

A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században, amikor kezdett újra benépesülni, közbirtokossági falu volt. 1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalövői Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenc (1742-1807) nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől az akkor még osztatlan, de több családtag tulajdonában lévő ádándi birtokot. Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt.

A hatalmas zalalövői Csapody-féle kastélyt és uradalmát a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a Csapody család utolsó férfi tagjától 1856-1857-ben a gróf Wickenburg család vette meg, később pedig a Tallián családé, majd a bálványosi Satzger családé lett.

1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is jogot szerzett. 1831-ben kolera pusztított a környéken, 1910 márciusának elején pedig a település 32 háza leégett. A 20. század elején bálványosi Satzger Gézának (1917-1943) volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

Polgármesterei

• 1990-1994: Nagy Károly (független)
• 1994-1998: Nagy Károly (független)
• 1998-2002: Nagy Károly (független)
• 2002-2006: Pollák Tibor (független)
• 2006-2010: Pollák Tibor (független)
• 2010-2014: Pollák Tibor (Fidesz-KDNP)
• 2014-2019: Szatmári Kornélia (független)
• 2019-től: Szatmári Kornélia (független)

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 15,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 12% (20% nem nyilatkozott).

• Árpád-kori templom romja (más néven Törökhagyás; romanikus és gótikus stílusú). A templom az egykori Hetye (Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
• Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
• Tallián-kúria – A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. század első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
• Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
• Református templom (késő barokk, 1828).

•  
  A református templom
•  
  A Kossuth utca déli látképe
•  
  A Kossuth utca látképe
•  
  A Kossuth utca 71. szám alatti lakóház 2008-ban
•  
  A Kis-Koppány patak hídja

• Ádánd község honlapja
• Adatok Ádándról
• Ádánd a wiki.utikonyvem.hu oldalán